Omeka

Régen volt már tartalomkezelő rendszer (aka CMS) bemutatása, de most itt a kitűnő alkalom, amelyre az ürügyet az Omeka szolgáltatja.

A lényege, hogy a fontos és hasznos információhoz és tudáshoz hasznosan férhessünk hozzá. Dan Cohen hozott két képernyőképet, hasonlítsuk össze:

Na, erre (is) jó az Omeka. Áthúztam az egész About lapot, elég lelkesítő.

Az Omeka, mint az itt szereplő CMS-ek általában, ingyenes, nyílt forráskódú, és amivel már kicsit egyedül van (bár ebben a WordPresst nem tudom mennyire veri), két mozdulattal telepíthető, így kb. 5 perc alatt összerakható egy online kiállítás. A célközönség főként a kutatók, múzeológusok, könyvtárosok, oktatók köréből kerül ki.

“Érdekes lehet” fícsörök: témák tervezése, kiállítás készítése, címkézés, dropbox, iPaper, kiállításépítő, MyOmeka, blogger, együttműködő és geolocation pluginek, Dublin Core, W3C és 508 szabványoknak megfelel, adathordozó eszközök, kiterjeszthető és testreszabható mezők, RSS/Atom megosztás.

Példák: Digital Worcester, Euclid Cooridor, Experiencing Medieval Places, Object of History, Catawba River Docs, Gulag: Many Days, Many Lives

Működtetéséhez Apache szerver, PHP5 és MySQL5 kell, semmi több. Jelenleg 6 témát és 10 plugint lehet telepíteni hozzá (többek közt a Zoterohoz szükséges COinS plugint is…).

Telepítése 7 egyszerű lépésből áll:

  1. Le kell tölteni és ki kell csomagolni az Omekát.
  2. Nekünk tetsző nevű mappába fel kell rakni a szerveren.
  3. Az archives mappát és tartalmát írhatóvá kell tenni.
  4. Be kell állítani a MySQL adatbázist a megfelelő hozzáférésű jogokkal.
  5. A db.ini fájlban az X-eket írjuk át az adatbázisunk megfelelő adataival.
  6. Nyissuk meg az URL-t, ahova az Omekát raktuk, és nyomjuk meg az install gombot.
  7. Töltsük ki a formot, aztán hajrá neki!

Viszont mielőtt nekiállunk, ki lehet próbálni egy demót is (valaki épp átálította a jelszót), lehet vele játszani. Ha pedig elakadunk, akkor egy elég alapos dokumentáció segíthet (természetesen angol nyelven).

Az egészért pedig a Center for Media and New Media felelős.

Őrző-védő

Általában azt szokták mondani a K2-re, hogy már csak azért sem jó, mert nem őrzi meg a hagyományokat, az emberi értékeket, a munkatársakat, a dokumentumokat, hanem mindent dob ki a szemétbe.

Első körben talán csak annyit, hogy remélem lejött annyi már a klogról és környékéről, hogy ez azért nem egészen így van. Szükség(ünk) van hagyományra, emberi munkára, dokumentumra, papírra (még ha ez nem is jött le mindenkinek), mert enélkül szart sem érünk. Már bocsánat.

Ám (ez egy jó szó, ezentúl többet kéne használni…) az már nagyon nem mindegy, hogy mit is őrzünk meg. Mert persze, a nemzeti könyvtár az csak gyűjtse szorgalmasan a könyveket, de egy szakkönyvtár vagy egy felsőoktatási könyvtár esetében nem vagyok erről annyira meggyőződve. Magyarán ott lazán bele kéne férjen a keretbe, hogy szinte kizárólagosan elektronikus dokumentumokat szolgáltassanak. Aki ezt nem érti, az nem volt egyetemi hallgató a 21. század küszöbén (jujj, micsoda áthallások… beküldöm az ÉS-be vagy Mancsba, tuti sikere lesz).

De most kivételesen nem is a formáról, hanem a tartalomról szeretnék kicsit értekezni, magyarán a gyűjtőkörről, ahogy azt könyvtármenedzsment órán hallottam volt (ott még olyan is volt ám, hogy magnókazetta és bakelitlemez, bizony! – utóbbi különben tényleg nem hülyeség, de most nem erről). Ezen belül pedig arról, amiről Kelttel és Gazzsal beszéltünk múlt héten sörike mellett, valamint most Caracallánál is kidobta a gép: kéne archiválni elektronikus dokumentumokat is. Mármint programokat, játékokat ésatöbbi. Konkrétan Gazs írása kapcsán bukkant elő a kérdés, miszerint manapság alig lehet hozzájutni olyan ’90-es évek eleji információhoz, amelynek nem jutott kiváltságul a nyomda, lemezkiadó stb. (Bár sokszor már azokhoz sem, de ez megint más kérdés.)

Abban megállapodtunk, hogy ma Magyarországon nincs olyan könyvtár, amely gyűjt számítógépes játékokat. Ezt én annak a tendenciának tudom be, aminek köszönhetően nem fogalkoznak erotikus (pornó) művekkel, képregénnyel és animációval stb. (Kivételek természetesen vannak, a Francia Intézetnek pl. tök jó képregénygyűjteménye van – bár ezt nem írják ki valamiért… -, a MOME-n előfordulnak kifejezetten pornó kategóriás albumok és képregények is, de ebből sajnos nem lehet semmiféle következtetést levonni.) Ezek mind alacsonyrendűnek tartott, egyáltalán kultúrának nem nagyon nevezhető alkotások, ezeket nem hivatott megőrizni a könyvtár.

Kiegészítések: anno volt szó a Katalisten egy kezdődő fanzine-gyűjteményről. Legutoljára február végén hallottam róla, sajnos azóta sem… Emellett nem is olyan régóta épül a kiberkultúra emlékműve, tessenek csak befelé, világszenzáció! És nehogy kifelejtsem a MEK projektjét, a MIA-t, a Magyar Internet Archívumot, ami aztán kalciumhiányban kifulladt (bár májusban még volt frissítve).

De ha nincs, attól még lehet. Szerencsére a számítógépes játék is az a műfaj, ahol nem hely kell, hanem vas (azaz nem fizikai tér kell hozzá, hanem sok tárhely egy szerveren), így első nekifutásra mondhatjuk azt, hogy elég a lelkesedés is hozzá. Ebből pedig van elég az esetek nagy többségében.

Ezért úgy döntöttem, hogy a klog mint olyan belép a “valódi” könyvtárak körébe, és elkezdünk építeni egy elektronikus könyvtárat – számítógépes játékokból (btw a MOME Könyvtár kompetenciájába is tartozhatna… ezt még meg kell rágni). Egyelőre most csak az elhatározás van, meg az hogy kb. kik lehetnek az érdekeltek, de szerintem ez lehet annyira közérdekű és unikum, hogy aki hallja, átadja. Úgyhogy nosza. Érdeklődő emaileket, kommenteket stb. várom ám!

És ha már könyvtár, nem tudok szó nélkül elmenni az újabb IgNobel-díjas ötlet mellett: ez a könyvtári kölcsönzések után fizetendő jogdíj. Sajnos az a bizonyos szó, ami kikívánkozik belőlem, az nem illik bele a blog profiljába, így nem lesz olvasható. Érdemes helyette Caracalla fent linkelt bejegyzését elolvasni, ő el tudja mesélni ezt jól. Én már csak ennyit tudok hozzátenni:

Update: az xkcd (már amennyire) vonatkozó képregényét kifelejtettem persze, annyira akartam embeddelni.

Fanzine-ek áramban

Katalistről jelentjük:

Van egy raklapnyi digitalizált fanzine az OSZK-ból. Lista (az E már megjelenhet elektronikusan is):

Aluljáró 1-3 (Nyíregyháza, 1993.) – E
Akasztott ember (Bp., 1990.)
Anarchia : forradalmi újság (Tiszafüred, 1995/2.)
Anarchista Újság 1-5, 7 (Bp., 1991-1992->3)
Anyagcsere (Debrecen, 1992)
Ártalom 3. (Miskolc, 1990)
Barikád füzetek 1, 3 (Chumbawamba)
B.I.KisAsszony 1994/2. (Budapest)
A Búvárok reménykednek… 1-4 (Nyíregyháza, 1990-1992, eredeti színes változatban is) – E
Chaos ’77 (Bakonyszeg, 1993)
Dall-ass 1-4 (Szolnok, 1991-1994) – E
Dark Zala Tálym 1, 3-6 (Zalaegerszeg, 1990-1991) – E
Dikh Mo! (Marosvásárhely, 1995?)
Dobszerda 2, 3, 6 (Marosvásárhely, 1995-1996) – E
ÉN (Mosonmagyaróvár) 1990/91?
Eszmélés 1 (Mosonmagyaróvár)
Fénykereső 1, 3, 5. (Mosonmagyaróvár)
Genyó szívó disztoly 1-11 (Bp., 1991-1999) – E
Hogy lenne a legjobb? (Debrecen, 1991)
I.B.M. (Nyíregyháza, 1996) – E
Isten malaca 1 (Bp., 1992) – E
Kelet ’91 (Debrecen, 1991)
Kelet ’92 (Debrecen, 1992)
Kero-zine 2, 4 (Zalaegerszeg, [1991]-1992-1994-[->1998])
Kobra : autonóm tiszafüredi hangok (1994/3., 5.) + Kobra magazin (Tiszafüred)
Komlói Bákász 2
Közérzet 1 (Győr, 1992 ápr.) -> Legelő -> sXe – E
Közveszéjes Hulladék 1, 2 (Báránd, 1997) [sic!]
Lanongrud 1 (Pécs, 1991)
Last Post 1, 1,5 (Tiszaújváros, 1991-1992.)
Lyukság 1,2, x (Bp., 1989, 1990, 199?)
Marsbéli Krónika 6 (Bp., 1993.) – E
Második látás 1,2, 3, 4, 7 (Debrecen, 1988, Bp., 1989-199[9-es a 16. szám, majd mindet] – E
Még Néz 1-3 (Kassa, 1993-1994)
Mély Vágás 3. (Debrecen, 1987) – E
Merre van a .. kapcsoló? 1, 2 (Mosonmagyaróvár)
Merre van Fehérlófia? (Mosonmagyaróvár)
Mónika (Szolnok, 1994. április)
Mozgalom (Joy Division füzet, 1992. aug.)
Nouva 1, 2 (Szentes, 1991-1993) – E
Nyápic (Barangó dalszövegek, Bp., 1996)
Nyápic (Dead Kennedys: Give Me Conveniecve or Give Me Death, Bp., 1996?)
Olvasnivaló 1, 2, 5, 6 (Eger, 1990-1993) – E
Ordító egér 2, 3 (Budapest, 1991-1993) – E
Öröm (Csóka /Yu/, 1987. szept.) – E
Poloska (Szolnok, 1990. március)
Próba szekerce 1-3 (Szeged, 1992)
Rozsdaszín párduc 1-3 (Bp., 1997-1998)
Q-Zine_12
Straight edge 2, 3 (Győr, [1992 dec.]-1993-94-(+7-9-ig egybekötve ML-sal, 1996-1999) – E
Survival 1-5 (Pécs, 1994?-1997?) – E
Szeméttelep 1 (Bp., 1990-1991)
Szubkultúra 1 (Bp., 1992)
Szűkbőrű 1 (Miskolc, 1991-1993)
TACS (Csömör,[1994 május 1. után])
Telihold 4 (Sopron, 1994)
Total ’88 (Bp., 1988) – E
Trottel (A mítosz vége / Crass, Bp., 1988.) – E
Tűzvonal 2 (Szeged, 1991?)
Világ-kép 1 (Szombathely, 1989)
Vírus 2 (Budapest, 1992)
Visszhang 1, 3, 4 (Eger, 1990-1991)
Vitamin 2, 3 (Eger, 1989. jan., 1992. júli.) – E

Feldolgozás alatt:

Kétballábas Bakancs 1-6 (Bácskatopolya /Yu/, 1990-1991, 6. számot Szegeden) – E
Légyló Mindigáig 1-2 (Szabadka, Topolya, Csóka /Yu/, 1991) – E

Egy kis fogalommagyarázat:

Média kisszótár: fanzine

Azoknak a függetlenül publikált folyóiratoknak, magazinoknak az összefoglaló neve, amelyeket szerkesztőik valamely speciális terület, személy, jelenség, esemény iránt érdeklődők kíváncsiságának kielégítésére szánnak. Számuk gyakorlatilag napról napra változik, mivel átlagosan csak minden második kiadvány éri meg a kiadás második évét. Napjainkban csupán az Egyesült Államokban megközelítőleg 20.000-et tartanak nyilván. Internetes változataik (az e-zinek vagy web-zinek) száma felbecsülhetetlen. A foci vagy kosárlabdacsapatokról, zenei stílusokról, alternatív életmódokról, vallási csoportokról, paranormális jelenségekről vagy akár halálnemekről szóló fanzinok tematikája és példányszáma rendkívül széles skálán mozog. A fanzinok gyakran hatalom- és fogyasztás-ellenes szemléletet képviselnek. Népszerűek a magukkal a fanzinokkal foglalkozó ún. metafanzine-ok, amelyek listavezetője, a Factsheet Five az 1982-ben megjelent négyoldalas és 25 darabos első szám óta 140 oldalas és 80.000 példányban terjesztett kiadvánnyá növekedett.

1926-ban Hugo Gernsback Amazing stories című scfi-fi kiadványa – s ilyenre addig nemigen volt példa – levelezési rovatában teljes névvel és címmel együtt közölte a hozzászólásokat. Az Amazing Stories körül hamarosan kialakult a sci-fi rajongók saját köre, majd a hasonló fan-klubok egyike 1930-ban kiadta az első fanzine-nak számító Cometet. Hamarosan Európában is megjelentek a saját terjesztésű kiadványok, amelyek akkoriban főként politikai csoportokhoz (szamizdatok) és művészi mozgalmakhoz kapcsolódtak (pl. a dadaisták röpiratai).

A mai értelemben vett fanzine-ok kialakulása azonban a 70-es évek közepére tehető, két underground zenei kiadvány, az amerikai Punk és az angol Sniffin” Glue megjelenésével. Az olcsó fénymásolási eljárások elterjedése megindította az amatőrmagazinok áradatát, majd a világháló létrejöttével a fanzine-ok “átköltöztek” az internetre, a felhasználóbarát szerkesztő szoftverek kifejlesztését követően pedig vírusszerűen elszaporodtak. A fanzine-ok jelenleg a mémek (főként a speciális témakörökhöz kapcsolódó faktoidok) különösen hatékony terjesztői.

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára. Korona, 2002. (Köszönet Téglási Ágnesnek érte.)

NetLibrary 4.0

netlibraryA NetLibrary elektronikus tartalomszolgáltató könyvtár néhány nap múlva, júl. 31-én új lehetőségekkel bővül.

A NetLibrary az Online Computer Library Center egy ága, amely többek közt eBook, eAudiobook, eJournal kategóriákban szolgáltat. A program szorosan együttműködik a könyvtárakkal. Online segíti őket és látja el információval a világ minden pontján. Új szolgáltatásai között szerepel az automatikus összefoglaló, a keresés a keresésben, helyesírás-ellenőrzés, keresés-előzmények tárolása, keresési stratégia ajánlása stb. Végül egy áttekintő (.pdf).