A könyvtárak és az internetadó

Valahogy sem a Magyar Könyvtárosok Egyesületének honlapján, sem pedig a Könyvtárosok Facebook-oldalán nem nagyon téma az internetadó, pedig ha valamivel kéne foglalkozni, akkor ez az a dolog. Pont a könyvtárosok azok a közszférában, akik szolgáltatói oldalról az egyik legnagyobb vesztesei lehetnének egy ilyen jellegű adónak, mégpedig több szempontból.

1. Alapvető fontosságú, hogy minél több szolgáltatásunk, tartalmunk legyen elérhető digitálisan. És ez minél jobb minőségben, minél szélesebb körben valósul meg, annál nagyobb anyagi terhet ró az adott intézményre az infrastruktúra üzemeltetése, a hozzáférésre szolgáló felületek fejlesztése és karbantartása, a kommunikáció stb. Ez havi szinten nem 1-2 GB adatforgalmat fog kitenni, hanem sokat. Bár talán ez az egy tétel könnyen kiküszöbölhető, ha a jogalkotók a közintézményeket kiveszik az adózók köréből. Ha valaki kíváncsi, hogy a saját oldala mekkora adatforgalmat generál, akkor itt lemérheti. A megyei és a fontosabb budapesti könyvtárak oldalainak mérete (a sorrend oldalméret szerint lett felállítva):

  1. Pest Megyei Könyvtár, Szentendre: 681,6 kB
  2. Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba: 1,3 MB
  3. Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen: 1,4 MB
  4. Bródy Sándor Könyvtár, Eger: 1,4 MB
  5. Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged: 1,4 MB
  6. Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér, Győr: 1,5 MB
  7. Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján: 1,5 MB
  8. Verseghy Ferenc Könyvtár, Szolnok: 1,6 MB
  9. Berzsenyi Dániel Könyvtár, Szombathely: 1,6 MB
  10. Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár: 1,9 MB
  11. Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár, Szekszárd: 2,2 MB
  12. Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg: 2,3 MB
  13. Vörösmarty Mihály Könyvtár, Székesfehérvár: 2,7 MB
  14. II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár,  Miskolc: 2,9 MB
  15. József Attila Megyei Könyvtár, Tata Tatabánya: 3,3 MB
  16. Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém: 5,5 MB
  17. Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, Kecskemét: 6,4 MB
  18. Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pécs: 7,3 MB
  19. Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza: 14,5 MB (A fő bűnös egy 7,5 MB-os fotó, de még a maradék is nagyon sok!)

És:

Külföldön:

2. A fent említett tartalmakhoz történő hozzáférés költsége radikálisan meg fog ugrani. És nem csak azért, mert ezeket általában véve használják, hanem mert azért is, mert a hozzáférhető felületek, források zöme még mindig nem igazán optimalizált. Hatalmas képek, lassú, nehézkes honlapok, nagy felbontással szkennelt dokumentumok: a felhasználó – ha pénzbe is fog neki kerülni, akkor – szívesebben fogja beszerezni máshonnan az információt. Azaz most már nem csak a kissé nehezen (valójában azért elég könnyen) megfogható, prezentálható versenyhátrány fog jelentkezni a nagy tartalomszolgáltatókkal szemben, hanem kőkeményen lehet forintosítani a különbséget. És a felhasználók fogják is.

3. De nem csak a webes felületek fognak megdrágulni. Épp úgy, mint minden szolgáltató, a könyvtárak is rengeteg minden a weben keresztül intéznek: dokumentumcsere, kommunikáció, katalógus vezetése, tájékoztatás, könyvtári internethasználat, szkennelt dokumentumok elektronikus úton történő továbbítása, olvasói kérésre történő kutatás, adatbázisokhoz történő hozzáférés stb.

Ha ezek adatforgalmát összeszámoljuk, és beépítjük a díjainkba (márpedig hacsak nem biztosítanak kivételt a jogalkotók, akkor be kell), akkor a többi pontokban említett díjakkal együtt nagyon meg fognak ugrani a felhasználókra rótt terhek. Ennek eredménye pedig a még nagyobb leszakadás, a szegénység növekedése, a digitális írástudás visszaszorulása, és az általános műveltség még nagyobb fokú csökkenése.

Mit tudunk mi tenni?

    1. Tiltakozni. Nem feltétlenül a tüntetésen (bár arra biztosan sokan felkapnák a fejüket, ha a könyvtárosok felvonulnának), hanem mint szakmai testület. Pl. a szokás szerint hallgató MKE hallathatná végre a szavát, bár ehhez valami háttérmunka sem ártana, mert a jelek szerint ez nem igazán téma, legalábbis a Katalisten összesen egy kérdésre futotta a témában.
    2. Lobbizni. Ha már mindenáron be akarják vezetni ezt az adónemet (és hála a dicsőséges kétharmadnak, gyakorlatilag szinte csak ezen múlik a dolog), akkor el kell érnünk, hogy a közművelődést, tanulást, kutatást támogató szolgáltatások mentesüljenek az adó alól, hogy a szolgáltatások díjaiba ezt ne kelljen beépíteni, mert az biztos, hogy a fenntartók nem fogják kompenzálni az adót.
    3. Optimalizálni (bár ez független az aktuális kérdéstől). Gyakorlatilag minden folyamat, felület, tartalom, szolgáltatás optimalizálható a végtelenségig, hiszen nem csak nekünk, de a felhasználónak is pénzébe fog kerülni. Példának okáért érdemes megnézni, mennyi adatforgalma volt az elmúlt egy évben a MEK-nek: 84 292 GB, ami 12 643 919 forint többletköltséget jelentene a felhasználóknak! Ha ezt le lehet csökkenteni a tizedére-századára (nagy felbontású PDF helyett plain HTML), a forintosítva is jelentős. (Tudom, hogy pont a MEK-nél nem túl szép dolog a PDF-eket számon kérni, és örülni kell, hogy egyáltalán van tartalom, de ez egy nagyon jól mérhető és számszerűsíthető példa.)

Kép: Daniel Broche

(No) comment on FSZEK

Pedig megígértem, hogy próbálom a jó oldalát is megtalálni az intézménynek, de emellett nem mehettem el szó nélkül:

o) A könyvtárhasználó által keresett, de kölcsönzésben lévő dokumentum – a két hétnél rövidebb kölcsönzési idejű dokumentumok kivételével – értesítési és eljárási díj megfizetésével eljegyezhető. (A díjtételt a 2. sz. függelék III. fejezetének Q. pontja tartalmazza.). Az előjegyzett dokumentumot a könyvtárhasználó által kért időpontig, de legfeljebb négy hónapig figyeli a tagkönyvtár. Ha az előjegyzett dokumentum beérkezik, akkor erről a könyvtár a könyvtárhasználót – kérésének megfelelően levélben, e-mailben, telefonon, sms-ben – értesíti. A dokumentumot az értesítés után a könyvtár 8 napig őrzi, ezt követően az előjegyzés elévül. A könyvtár az előjegyzéseket az igénylések sorrendjében elégíti ki.

(A 2. számú függelék az nem melléklet, mert olyan is van, az egyszerűség kedvéért, de persze nekem kell megkeresni, nem lehet linkelni, mert az bonyi… Egyébként ha megvan a Q pont, akkor jön az arcmegnyúlás, 400 forint könyvenként. Balkán.)

Egyébként meg előjegyeztetni nem is lehet ugyebár, csak előjegyezni – érezzük a különbséget, ugye?:

Update: és telefonon természetesen nem lehet előjegyeztetni…

Update2: teljesen felesleges bemenni, mert

  1. csak egy papírt kell kitölteni, még csak alá sem kell írni, pénzt is csak utólag kell fizetni (legalább)
  2. ha véletlenül rossz helyre állsz, és előtted egy külföldi diák áll, aki épp beiratkozik, akkor még véletlenül se gondolj arra, hogy te addig kitöltenéd a papírt, mert alig szólalsz meg, egy erőteljes NEM lesz a válasz (de tényleg), aztán ki lesz jelentve, hogy ő már ezzel nem tud foglalkozni, majd hétfőn a kollegina
  3. aztán ha átállsz a “jó” helyre, ahol egy barátságos fiatal hölgy fogad, akkor kiderül, hogy SMS-értesítésről (ld. fent) még nem is hallott, de egyébként sem lehetséges
  4. egyébként meg természetesen azonnal megy az email, ha megérkezik a ma lejáró könyv

Helló 21. század, helló ügyfélközpontúság, helló FSZEK. Gratulálok.

A lány lelkére kötöttem, hogy ha lesz meeting vagy bármi más, akkor vesse fel, hogy ezért baromi felelseges bemenni a könyvtárba, ha a Corvina amúgy is úgy fejlődik, ahogy ők tapsolnak, akkor ezt a fícsört igazán beletehetnék. Vagy csak egy sima emailcímet tegyenek ki. Vagy csak egy telefonszámot. Bármit. Úgy nézett rám, mint egy félbolondra, de mondani nem mondott semmit. Lehet tippelni, hogy eddig hányszor lett meghallgatva (továbbmegyek: megbeszélésre hívva) stb.