Egy éven belüli célok

Volt már arról szó, hogy a klog elérte célját, a magyar könyvtárosok és a könyvtárak (jellemzően iskolai könyvtárak, ennek érdekes lenne utánanézni, hogy hogy’s’mint, szerintem a KTE – meg az idei fiatal könyvtárosunk – keze könyékig benne van, hogy ilyen gyönyörű képpel élhessek) most már nem idegenkednek a web2.0-tól és attól a szótól, hogy Ni! blog. Sőt, egyre többen vannak, akik megosztják tudásukat, tapasztalataikat. És ez így jó.

Viszont: az iskolai, intézményi könyvtáraknak úgy vélem, lassan helyet kell harcolniuk maguknak az iskola, egyetem stb. szerverén belül. Ez kicsit olyan, mintha a könyvtár az épülettől 3 saroknyira lenne található, kicsit nem kitáblázva, kicsit eldugva, hogy azért aki nagyon keresi, megtalálja, de ne olyan könnyedén.

Egy könyvtár jellemzően nem önálló, így ahogy szervezetileg, fizikailag és pénzügyileg csatlakozik az anyaintézményhez, ugyanúgy kell virtuálisan is – nem hinném, hogy ezt sokat kéne ragoznom, pedig nyilván érdemes lenne.

Mindennek pedig az a vége, hogy egy év múlva, a klog 5. 4. születésnapját többek közt valószínűleg azzal fogom ünnepelni, hogy “kirúgom” az összes ilyen jellegű blogot – ha már addig nem teszem meg.

Félre ne értsen senki: nem azt akarom, hogy a könyvtárak ezentúl elessenek ettől a lehetőségtől. De harcoljanak meg a rendszergazdával, igazgatóval, rektorral, dékánnal, IT-managementtel azért, hogy virtuálisan is megkapják azt a helyet, amit fizikailag stb.

Éppen ezért, azzal párhuzamosan, hogy leépítem az intézményi blogokat, ígérem, létre fogok hozni egy tudástár-jellegű dolgot, amiben az önálló munkához szükséges információkat fogom gyűjteni, közzétenni (wiki, blog, ki tudja). És így emellett létrejöhet a klogon az általam már olyannyira és oly rég áhított szellemi műhely (amihez a tagok már réges-rég megvannak, olyannyira is, hogy kezdenek elszivárogni, de közben azért hálistennek jönnek az újabb kollégák is), mert egy virtuális, de valódi személlyel azért könnyebb közösen gondolkodni, mint egy könyvtárral – akár még ha csak egy fő alkotja az egészet (most éppen eléggé testközelinek mondható ez a helyzet részemről).