Könyvtárépítészet @ [bauenblog]

[bauenblog]Már jó egy hónapja, hogy katalán (pontosabban tarragonai) druszám, Daniel Gil meghívott, hogy részt vegyek a [bauenblog] szerkesztésében. Tegnap végre el is jutottam oda, hogy kiraktam az első bejegyzést a magyar könyvtárakról (méghozzá a Szegedi Tudományegyetem könyvtáráról), amiket végigvéve aztán én is a nemzetközi porondról fogom gyűjtögetni az anyagot. A nyelv nagyrészt magyar lesz, egyszer-kétszer bepróbálkozom talán az angollal is, de Daniel nagyon bízik a webes fordítókban. Hát, reméljük jól lesz.

A Könyvtárépítészettel meg nem tudom, mi lesz. Lehet hogy megmarad mint képgaléria, lehet, hogy végképp hamvába hal, de az is lehet, hogy a [bauenblog]-on szerzett lendülettel az is bepörög. Majd figyeljétek.

Twitterer

Az iWiW üzenőfalát mindenki ismeri, a Twitter hasonló dolog, csak mérföldekkel jobb és használhatóbb. Félúton az IM (tudom, hogy mindenki tudja, de: pl. MSN, Skype, GTalk) és az e-mail között. Abban igaza van Andrisnak, hogy ha nincs rá szüksége az embernek, akkor teljesen fölösleges. Viszont függőséget okoz. Segít szétválasztani a munkát, a gyors megbeszélést, és a cetliragasztós üzenethagyást. Úgy is mondják, hogy mikroblog. Amiről az ember nem akar posztot írni, viszont említésre méltó, azt twitteli, és az már csak a saját belátásán múlik, hogy a blogjának az oldalsávján megjelenik-e ez a max. 140 karakteres üzenet (nekem speciel nem, de van, akinek igen). Hogy miért jó? Hírbehozó írt még a Webisztánra nagyon rég (március környékén) egy csomó bejegyzést csak a Twitterről. Az egyik elsőben felsorolta egypár +/- tulajdonságát, ezek közül pár pont:

8. Miért jobb mint a cset? A csetet nem használjuk arra, hogy folyton megírjuk ismerőseinknek, hogy mit csinálunk éppen most. Hülyének néznének. Blogba megírni meg túl rövid és érdektelen. (“A blogpost szóljon valamiről.”) A Twitter tehát létező piaci rés.

9. Kis, aktuális postmorzsák írására való, ráadásul a barátaink twittereit is nézhetjük közben (vagyis: hogy mit csinálunk éppen most mi mindannyian).

10. Kiváltja-e a blogolást? Azoknál biztosan, akik eddig is így (röviden, aktuálisan, személyesen, rendszeresen) írták a blogjukat. A Twitter amúgy inkább egy nagy népi activity reportolás. Úgyhogy máshol van egy kicsit a hangsúly, mint a blogolásnál. Nekem tökre megfér a kettő egymás mellett.

11. Mi értelme? Persze hogy semmi. De attól még jó, és addiktív.

12. Miért sikeres? Mert rövid és gyors aktivitást vár a felhasználótól. Ez sok oldalletöltést, és rendszeres visszatérő látogatókat eredményez a Twitternek. Bár persze feedből is lehet olvasni, de a twitterezésben mégis az a jó, hogy írja is az ember, nem csak olvassa másokét. Azt nem tudom, hogy lehet-e ezt csinálni mondjuk egy napnál tovább. Ha értesítőt kérek a többiek postjairól, akkor talán visszanézek holnap is. (Van auto-nudge funkció, ami automatikusan figyelmeztetést küld, ha 24 órája inaktív vagyok. Addikciót serkentő eszköz, na.) Meg itt ez a post, ami majd segít felidézni, hogy a mai napot twitterezve szomorkodtam végig.

Elég egyszerű a képlet: regisztrálsz, kapsz egy egyszerű felületet. Feltölthetsz magadról képet (ezzel együtt beállíthatod a profilodat), meghatározhatod, hogy milyen módon értesítsen téged a rendszer az új üzenetekről (weben, IM-en keresztül, SMS-ben stb.), kereshetsz embereket, akiket követni szeretnél és megnézheted, téged kik követnek. Ráadásul ha sok időd van, át is szabhatod a lapod megjelenését. Ezek után elmesélheted az ismerőseidnek, hogy mi a helyzet – 140 karakterben. De sokszor linkajánlás folyik, lehet telepíteni olyan plugint a WordPresshez, ami automatikuson kilövi Twitterre az új bejegyzéseket, így aki épp nem olvassa az RSS-t, az is megkaphatja, hogy jött új szöveg a blogra – akár SMS-ben is.

Nekem pont ez a funkciója nem tetszik annyira, mert nem úgy van, mint pl. a Google Calendars, hogy küldenek egy SMS-t az érvényesítő kóddal, hanem nekem kell küldeni a kódot a megadott (külföldi) számra. Ez így annyira nem jó.

Mivel nyitott API-val rendelkezik (Application Programming Interface – ennek segítségével lehet külső – harmadik fél – alkalmazásokat írni egy programhoz, szolgáltatáshoz stb.), ezért rengeteg hasznos kiegészítő, mashup van hozzá – magyar fejlesztés (a fentemlített tothbenedek úr készítménye) a Turulcsirip, amely a Twitter magyar felhasználóinak készült, és szintén tartozik hozzá Firefox oldalsáv, olyan mint az általam használt Twitbin.

Pár alapvető tipp:

  • válaszolni valakinek a @felhasznalonev, direkt üzenetet küldeni (csak a címzett látja) a d felhasznalonev formával lehet
  • helyünk meghatározására az L:varosnev formulát lehet használni, így aktuális tartózkodási helyünk megjelenik egy térképen, a minket kereső ismerőseink legnagyobb örömére/bánatára
  • (jó)pár Twitter-kiterjesztés Firefoxhoz

A könyvtárak és a közösségi szoftverel

Egyik kedvenc témám (dr. Fodor János foglalkozik vele egyébként jól ;) a (netes) közösségek, és ezek esetleges kapcsolata a könyvtárakkal. Nos, az ALA TechSource blogján Web 2.0 and Libraries: Best Practices for Social Software címen kikerült egy írás, amely újabb lehetőségeket sorakoztat fel ezen a téren: blog, RSS, podcast, IM, wiki, flickr stb. (és Magyarországon mondjuk rakjuk ide a wiw-et is, mert tuti van benne valami lehetőség, csak meg kéne keresni – de nekem ezt a listát nézve határozottan deja vu érzetem van… ja persze, szájtépés). És ezek mind ingyenesek.

Michael Stephens tanulmánya a michigani Ann Arbor kerületi könyvtár vizsgálatából indult ki, ahol mindenki buzgón blogol. Ez azon kívül, hogy a kétirányú kommunikációt nagyban segíti (sarkítok: lehetővé teszi), nagyban hozzájárult, hogy a Library Administration and Management Association (LAMA) által évente meghirdetett versenyen bekerüljenek a legfelső, 6 millás kategóriába (dollárban, persze), ami egy ilyen nagyságrendű könyvtárnak nem is jöhetett rosszul ; ) A statisztikájuk mindenesetre meggyőző:

Feb 05 Feb 06 % Change
Stat Visits 77277 108601 +40%
Unique Visitors 28206 33518 +18%
Ave. Visits per Visitor 2.74 3.24 +18%
Average Visits per Day 2760 3878 +40%
Pages Per Visit 5.6 17.7 +216%
Registered Users unknown 22272 (over 50% of patrons)

Mindez pedig a fent elsorolt dolgok miatt történhetett meg. Ami szép eredmény, lássuk be. Csókolom, lehet gondolkozni a dolgon…

Ja, igen. Közben a Katalisten meg megy a hőbörgés, hogy ne használjunk Unicode-ot, mert az szarság. Idézek (leszarom a személyiségi jogokat, mert felbaszta az agyam):

Nagyon terjed, hogy egyesek a leveleiket UTF-8 kódban küldik. Rossz szokás. A unicode-ot nem levelezésre találták ki, az UTF-8 kódban írt leveleket pedig a levelezõprogramok nem tudják kapásból olvasni. Van, amelyik kódátállítással olvassa, van, amelyik sehogy. Ha meg az ember ezt állítja be alapértelmezésnek, akkor a kutya közönséges, karakterenként egy bájtos kódok nem olvashatók szimplán.
Le kéne szokni róla.
Aláírás

Gratulálunk. Gyönyörű. A hangnem főleg. Ez volt egy teljes levél. Ehh, már bazmegolni sincs kedve az embernek.