Amazon Kindle a házban

Lassan egy hónapja rendeltem meg életem első elektronikus könyvolvasó készülékét, egy harmadik generációs (csak WiFi-s) Amazon Kindle-t. Azok a vegyes érzelmek, amik eddig is jellemezték az ilyenfajta kütyükhöz való viszonyomat, továbbra is megmaradtak, ugyanakkor egészen meglepő tapasztalatokat szereztem a hosszabb távú használat során (egyszer már Kelt jóvoltából használtam pár napig egy ilyet, illetve mutogatni is volt alkalmam már ezt az eszközt), amik bizony nem túl biztatóak a konzervatívabbak számára.

  • Amikor kézbe vettem, használni kezdtem – a kezdeti feltöltési nehézségektől eltekintve -, olyan érzésem volt, mintha már évek óta gyűrném. Az érzelmi síktól eltekintve érzésre tökéletesen beleilleszkedett az eddigi papírkönyv-olvasásba. Figyelem, itt nem arról beszélek, hogy szemkímélő, papír-szerű, egyszerű, kicsi, gyors, hanem az olvasás tevékenysége során egyszerűen nem tudatosult bennem, hogy nem papírról olvasok. És ez az, ami nagyon számít. Hiába mindenféle szólam, elv és győzködés, ha ez ennyire képes természetesen beleilleszkedni a mindennapi életbe, akkor onnantól kezdve már csak a formátumokon és a méreten van értelme vitázni, máson már nemigen.
  • Ugyanakkor félek, hogy mi lesz akkor, ha nem lesz rá több olyan tartalom, amit szívesen olvasnék. Ehhez persze hozzájárul a sajátos olvasmányízlésem, de ettől függetlenül reálisnak érzem azt az alternatívát, hogy pár könyv után a kütyü funkció fog jobban érvényesülni, és mint játékszer, átadja a helyét egy új dolognak. Nem mert nem szeretem, egyszerűen ha nem tud szervesen beépülni a munkába, kikapcsolódásba, teljesen kiváltani az eddigi formákat, akkor egy idő múlva kifullad – erre pedig van esély, mert a szívem nagyobbik fele még mindig a papír felé húz, meg a felé az öröm felé, amikor az ember üdvözült mosollyal lép ki az utcára, zsákjában nagy kupac könyvvel, amit alig vár, hogy magáévá tegyen, legyen szó szépirodalomról vagy szakirodalomról. Erre viszont csak az idő fogja megadni a választ.
  • Az egészen világos számomra és száz százalékosan meg vagyok győződve róla, hogy ha a könyvtárak vagy a kiadók küzdeni akarnak ez ellen az eszköz ellen, akkor elve vesztes pozícióból indulnak. Olyan sebességgel és mértékben kéne magunkévá tenni ezt a technológiát, hogy jövő ilyenkorra már minden könyvtáros fejből fújja az összes tudnivalót ekönyv-ügyben.
  • Egyébként fogásra kellemes, kicsi, de bőven olvasható, kitűnő ergonómiájú készülék, aminek van egy számomra tökéletesen fölösleges billentyűzete is. A WiFi kitűnő dolog, szeretek egy kattintásra átküldeni cikkeket, bejegyzéseket, bár gyorsan (egy hét alatt) leszívja az akksit. Szörnyű… Tökéletesen belefér a zsebembe, és bár eddig még mindenki azon szörnyülködött, hogy hogyan bírtam nem venni tokot hozzá, a telefonommal ellentétben erre még nem sikerült karcot raknom (nem is ejtettem betonra… hagyjuk).

Mindenesetre olyan eszköznek vagyok tulajdonosa, amely történelmet ír, ezt minden nagyképűség nélkül állíthatom. Nyilván szépen kiforrja magát időben, addig meg csak várni kell (vagy alakítani, ugye, kedves kollégák), holnap pedig megyek, és felfedezem magamnak a jelenleg aktív magyar felhasználótábort – mert ha valakik, hát ők számítanak hosszú távon. Ki csatlakozik?

Jogász szekció @ MKE (live)

[miniflickr photoset_id=”72157625922992810″ ]

Figyelem! Az itt leírt szöveg röptében lett jegyzetelve, ezért nem feltétlenül felel meg szó szerint az elhangzottaknak. Az érintettektől előre is elnézést kérek.

9:53 A mai nap ismét az MKE jegyében fog eltelni, kivételesen szekciót alapítunk (már megint). Azt meg kell hagyni, hogy megadják a módját, fél napos program, házipogi, vonzó nevek, kíváncsi vagyok.

Helyszín a már jól ismert MBA zsírúj, fantasztikus továbbképző központja, ahol csak persze a laptoposokra nem gondoltak, magyarán se használható wifi, se konnektor. Majd valahogy kihúzom.

10:02 Az OIT örömmel segít a könyvtárosoknak, mert a bíróságok és a könyvtárosok is profitálnak belőle. Mai előadók: dr. Solt Pál, dr. Magyar Károly, dr. Horváth Sándor Domonkos, dr. Darák Péter, Pataki Gábor.

10:04 SP (nem az): nem előadás, csak megnyit öt percben. Szeretné, ha öt perces előadások lennének a világon (ezek szerint még nem járt MeetOFF-on vagy MeetUp-on). Köszönetek, Gerencsér Juditnak (pogi rlz). “Habet sua fata libelli“: a könyvtáraknak is meg van a maguk sorsa. Mo, 1980: 10 850 könyvtár, amiből 5800+ helyi szakkönyvtár, ma 850+. Ebből pedig az következik, hogy a könyvtáraknak sorsuk van, ami így önmagában eddig nem pozitív, de ennél jobb lesz, az biztos. Egy szó, mint száz: könyvtár kell, támogassuk a bírókat és a jogi terület többi résztvevőit.

10:13 MK: Mr. Beannel kezd – a könyvtár a csend és az elmélyülés helye. A könyv és a könyvtár mindenhol megjelenik a bíróságokon és az életben. “Roncskocsma”, ma is tanultam valamit… A könyvtárak fejlesztése mindig is a Zalaegerszegi bíróság szívügye volt, konferenciákat szerveznek, állandóan nyomják, hogy miért kell modernizálni, támogatni, kell mindenhova végzett könyvtáros stb. MKE azért jó, mert szakmai kirándulásokat szerveznek, továbbképeznek, nemzetközi szakembercsere, szakmai díjak alapítása stb. Az egész könyvtári szervezet hatalmas erőt képvisel. 18 éves munkát szeretne ezzel a szekció támogatásával folytatni.

10:20 HSD: Milyen rossz a helyzet, épülnek le a könyvtárak, de közben meg ilyenek történnek, és ez milyen jó. 1900+ tagú az MKE, és most egy magas szintű jogi háttérismerettel fog létrejönni egy csoport. Nem csak könyvtárak, hanem kollégák rendszere is. A mai jókedvű fény kísérje ezt a szekciót.

10:24 DP: Mint egyetlen felhasználó, megpróbált saját személyén kívülre lépni, ezért jogi végzettségű, aktív könyvtárhasználókkal beszélgetett. Milyen emberek vannak a bírósági könyvtárakban? Mik vannak ott? Milyen szolgáltatást szeretnének ott kapni? Kiktől várják ezt?

  • Kik járnak? Három archetípus: kutató, problémamegoldást kereső, tájékozódni kívánó. Kutató: elmélyült – tudja honnan mit akar, és ehhez nyugodt légkört kíván. Kutató: habzsoló – mindent akar egyszerre. Felfedező problémamegoldó: széles körből fókuszál egy témára – minden kapcsolódó dokumentumot akar. Körmére égett problémamegoldó: azonnal kell több hónapnyi előtanulmányt lefolytatni (türelmetlen). Kezdő tájékozódó: mindent háromszor kell elmondani. Újrakezdő tájékozódó: azonnal megsértődik, ha valamit kétszer mondunk. -> Könyvtár = pszichológiai magánklinika.
  • Mit akar? Zavartalanságot, számítógépet – kvázi önálló munkahely, emellett egy nagyon tág információs kört. Az infók több mint fele adatbázisból, a maradék könyvből. Ezt kell kezelni a könyvtáraknak. Kellenek a külföldi bírósági ítéletek, ezeket meg kell találni, el kell olvasni, ehhez kellenek a könyvtárosok. Ehhez kell még egy nagyon hatékony keresőrendszer, ezen belül is a csonkolt kulcsszavas keresés, emellett a tárgyszavazás, de a tárgyszólista elérésével természetesen. Nemrég készült el egy, a CompLexnél sokkal jobb kereső, most van tesztfázisban. A katalógust is modernizálni kell, digitális doksikkal. Külső forrásokból is be kell emelni a saját katalógusba. A német kiadóknál bevett szokás, hogy előzetesek vannak fent a neten.
  • Milyen szolgáltatás? Megértő könyvtárost, nyugodt légkört, elérhetőséget otthonról – alapművek digitálisan. Szégyen, hogy a bíróságon nem lehet elérni a CompLexes kiegészítéseket, az ELTE-n bezzeg tudtak szerződést kötni. Szakmai segítséget kell nyújtani. Gyorsan kell az infó.
  • Kitől? A kedves és jó könyvtárostól, aki nem egyedül küzd minden feladattal. Amszterdam: 4 kutatóra 4 könyvtáros jut, azaz kvázi személyi asszisztensként dolgoznak (világalapítványi tudásközpont – IBFD).
  • Mit várunk? Segítőkész, szorgalmas, több idegen nyelven beszéljen, mint a bíró (francia kell pl.), jó kapcsolatai legyenek, a CEU-s könyveket pl. könyvtárközivel meg lehet szerezni.
  • Nyitott kérdések: mennyire lehet digitalizálni? Régen a fénymásolás ugyanilyen jogellenes volt, de a digitalizálásra jobban harapnak. Bírósági szervezeti szinten kell hozzányúlni: előre kell leszerződni a könyvekre, nem utólag megvenni (kiadókat kihagyni kvázi). Rengetegen írnak úgy könyvet, hogy minden jogról lemondanak, a kiadók pedig felismerhetetlenségig alakítják. Az alapműveket (kommentárok) pl. közös finanszírozással kellene megíratni, amiket aztán mindenki kell, hogy használni tudjon. Ingyenes vagy olcsó adatbázisokhoz való hozzáférés, az egyetemeknek jár, a bíróságoknak miért nem?

Zárszó: ah ez a csoport azt a célt tűzi ki, hogy a jogászi szakmát támogassa, akkor nem lehet kihagyni sem az ügyvédeket, sem az ügyészeket. Az ügyvédeket be kell kapcsolni, mert rendkívül fontosak. Ha megalakul a jogi szekció, akkor DP a saját Jürgen Schweizer kötetét árkinek odaadja olvasásra.

10:46 PG: nagyon sok minden létezik, ami eddig igényként fogalmazódott meg. A magyar bírósági könyvtári rendszer: Bíróképző Akadémia – képzések szervezése, TDK – bírósági könyvtári rendszer fejlesztése, módszertani munka koordinálása, kiadványkészítés. Knyvtári rendszer: báziskönyvtárak, letéti könyvtárak (kb. 150 intézmény). Összesen mintegy 350 000 kötet, egyenetlen mélységű feltárás, egyenetlen eloszlás. MBA könyvtár: koordináció, komoly módszertani munka nincs, a báziskönyvtárosok segítenek, regionális felelősök vannak. (Lemerülök, fenébe.) Évi kétszeri, többnapos továbbképzés. Kapcsolattartás a szakmai szervezetekkel, képviselet – videotorium.hu-n még vannak Networkshopos előadások az MBA könyvtáráról.

Fejlesztések: 2006-ban általános felmérés. Elszigetelt könyvtárak, változó szintű szolgáltatások, nem volt módszertan, az OITH-nak nem volt könyvtára (ez lett a TDK). Könyvtári szoftvereket várásoltak (e-Corvina, Primo), jogi tezaurusz. Mind a 27 báziskönyvtárban legalább egy könyvtárosi és olvasói munkaállomás van, továbbképzések indítása az MBA-ban.

11:38 Sándor Gertrúd – A jogi szekció előzményei. A Jogi szekció kb. 13 év, mert az első említés ’98-ból van – Zala Megyei Bíróság, a bírósági könyvtárosok első országos konferenciája, 4 éves előmunkálatok. Formálisan is megalakult a bírósági könyvtárosok csoportja, de alig voltak bíróságon szakképzett könyvtárosok (1 fő összesen). A Társadalomtudományi Szekció belül működtek. A ’99-es pápai Vándorgyűlésen volt a bemutatkozás. A csoport célja volt, hogy a bírósági könyvtárak működésének egységes keretet adjon. Német tanulmányút 2001-ben, 2004: bírósági könyvtárosok 2. országos konferenciája, Zalaegerszegen (egységes integrált könyvtári rendszer igénye). 2006-ban, az MBA megalapításával indult be az igazi pezsgés, nem csak a bíróságok felől, hanem a könyvtárosok felől is. 2008-2010: a Networkshopokon Gábor beszélt rendszeresen az MBA-n folyó munkákról. Jelenleg 40 bírósági könyvtáros van a bírói rendszerben.

11:56 Haraszti Kati: (végre van áramom, nagy megkönnyebbülés) Az MKE-nek is jót tesz, mert sokan fognak belépni. Az IFLA hatására alakult meg a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1935-ben, Hómann Bálint tiszteletbeli, Fitz József tényleges elnökkel. 1955-ben újraindult. Az Egyesület magyar könyvtáros világtalálkozókat is szervez. Saját stratégia: 2007-2010. Hívószavak: munkaerő-piaci versenyképesség, partnerségi kultúra szervezése, könyvtári turizmus, szervezett becsatlakozás a hazai és nemzetközi szakmai életbe, társadalmi részvétel érvényesítése a jogszabályok létrehozásában. JAL: jogi könyvtárosok nemzetközi szervezete. A valódi élet a szervezetekben működik, az elnökség a koordinátor, a tanács a szervezetek parlamentje. Egyéni tagság: tagdíj ellenében tagkártya (vásárlási kedvezmények). Testületi tagság: szakmai utazások támogatása, helyiséghasználat, postaköltség, rendezvények, honlapszerkesztés költségeinek átvállalása. Sólyom Lászó is könyvtáros, exOSZK-s (hoppá), tiszteletbeli támogató tag jelenleg.

12:11 Gerencsér Judit – Javaslatok, elképzelések. Szakkönyvtárak munkájának elemzése, figyelése. Hazai és nemzetközi intézmények módszertanának figyelése, együttműködés:

  • állománygyarapítás (ki mit gyarapít és hogyan)
  • feldolgozás (formai-tartalmi feltárásban együttműködés)
  • adatbázis-hozzáférések
  • open access, creative commons, elektronikus doksik kötelespéldány szolgáltatása

Tagság lehetőségei: konferenciák, tanfolyamok, szakmai utak, Vándorgyűlés, tanulmányutak.

Együttműködés: bíróságok, jogi egyetemek, országos jogi szakkönyvtárak, jogalkotást, jogalkalmazást alkalmazó könyvtárak, nemzetközi kapcsolatok.

Alakuló ülés: 2011 március, Budapesti Ügyvédi Kamara. Adminisztrációs feladatok: bankszámla, bélyegző.

  • Első szakmai rendezvény: 2011 április
  • Második: Vándorgyűlés (2011. július 14-16.)

12:27 Hamar Zsuzsanna: javaslatok célokhoz:

  • Kiadványcsere
  • Tartalomszolgáltatás összehangolása, közös tárgyszójegyzék
  • Digitalizálás összehangolása
  • Jogi tájékoztatás összehangolása

12:36 Sándor Viktória: gyakorlatilag minden elhangzott, amit el lehet mondani.

12:39 Fórum. Bemutatkozás.

12:50 Nagy Anikó MKE főtitkár megállapítja az MKE Jogi Szekció megalakulását. Nohát, ez is megvolt.

Következő MKE program: Könyvfesztivál a Millennárison.

Látogatás

egyetemiMúlt hét csütörtökön megtörtént a “nagy találkozás.” Lesz még egy kör, mert nem sikerült teljesen a találkozó (vezetői értekezlet miatt “csak” Eszterrel és néhány kollégájával tudtam beszélgetni). Viszont néhány dolgot kiemelnék, ugyanis egyre tisztábban rajzolódik ki a probléma.

A legnagyobb az, hogy az ELTE úgy ráült az Egyetemi Könyvtárra, hogy egy fél lélegzethez nem jutnak. A legkisebb bevételt is rögtön elvonják, így tehát nem igazán lehet normális szakmai munkát folytatni, valamint a tanszéki, intézeti könyvtárak is még félfeudális körülmények közt tengődnek, és ebbe minimális beleszólást sem engednek az EK-nak.

Az előző postomban leírtakból meg végül megállta a helyét, hogy szolgáltatási szempontból nem nevezhetnénk túl haladónak a könyvtárat. WiFi mint kiderült van, de csak úgy, mint VPN-es EBSCO: csak a helyi gépeket, dolgozókat szolgálja ki, olvasó nem használhatja (ezt mondom én úgy, hogy nincs, mert végülis a mi szempontunkból teljesen lényegtelen, hogy technikailag hogyan oldják meg a saját gépeik internethez való csatlakozását).

A másik baj volt, hogy a Szabó Ervinhez hasonlítottam, merthogy az önkormányzati pénzből nagymenő. Valójában nem ez a fő probléma, hanem hogy nem én hasonlítom hozzá, hanem a diákok. Látogatásom alatt elhangzott: mikor nyáron az EK-nál kicsit hamarabb bezár az Főszabó, ömlenek a diákok, mert nincs a környéken más nagyobb könyvtár. Ezek a hallgatók pedig egész évben inkább kifizetik a Szabót, minthogy ingyen járjanak az Egyetemibe.

Jövő héten megyek mégegyszer, kíváncsian várom. Úgy tűnik, sikerült belenyúlnom valami nagyon érzékeny problémába, ami eddig nem nagyon kapott figyelmet. Remélem, ha az egyetem és könyvtár, valamint a hallgatók viszonya javul és kapcsolatuk tisztázódik, ezek a problémák is el fognak tűnni.

Még egy dolgot szeretnék tisztázni: Darvas Tóth Pétert ismerem, de a világon semmi köze nincs ehhez a bloghoz. Engem egyáltalán nem befolyásolt, nem bíztatott. Nem szeretném, ha bárkivel is összemosnák személyemet (Paszternák Ádámmal és Mikulás Gáborral is megpróbáltak már azonosítani – NEM vagyok egyikük sem, rólam a bemutatkozó oldalon lehet olvasni).

Update: (Fél)zárórímként pedig most találtam Kelten keresztül az Onlinemarketing blog írását egy debreceni honlapról. Akinek füle van…

Update2: Öregszem vagy mi. Kihagytam az egyik legjobbat, ami nagyon-nagyon bejött. Az aulában a portásfülke mellett van egy TV (vagy mi), amin mennek a tudnivalók, reklámok stb., és rendszeresen feltűnik egy right sidebar oldalsáv, amin a könyvtár blogjára hívják fel erősen a figyelmet. Ráadásul a szórólapon is szerepel. Szóval ez így jó.

MIBE-konferencia

Idén is megrendezik [és nem megrendezésre kerül…] 2006 június 6-án (a Hotel Mediterránban) a Magyar Információbrókerek Egyesületének konferenciáját, immár 6. alkalommal. A címe (és egyben a témája): Partner, konkurens, megrendelő – céginformáció Magyarországon.

Az előadók (és az előadások címe):

  • Dr. Kiszl Péter egyetemi adjunktus, ELTE; alelnök, MIBE (Megnyitó – Fókuszban a céginformáció)
  • Nagy István ügyvezető, Creditreform-Interinfo Kft. (A nemzetközi cégminősítő információ szerepe az üzleti életben)
  • Litauszki Kornél ügyvezető, Hoppenstedt Bonnier Kft. (Harc a megrendelőért – az információ mint marketingeszköz)
  • Tóth Tamás ügyvezető, Opten Kft. (Cégelemzés, csődmodellek, követelés-nyilvántartás: megoldási módszerek)
  • Dr. Bencze Izabella főosztályvezető, IM OCCSZ (Az állam mint közhiteles adatszolgáltató és a céginformációs piac viszonya)
  • Dr. Ződi Zsolt kiadói igazgató, Complex Kft. (A közszféra információinak újrahasznosítása Magyarországon az Európai Unió szabályozásának tükrében)
  • Szalkai Éva vezető, Budapest Bank Rt. Tudásközpont (Értékesítési és kockázatkezelési technikák a pénzintézeti gyakorlatban)
  • Harmados György ügyvezető, Posys Kft. (Cégekről – hírszerzői eszközökkel)

Ha már csak annyira jó lesz, mint a tavalyi (Infobróker vállalkozás – Indítás és pozícionálás), akkor már simán megéri a szigorlat előtt egy teljes napi kihagyást:) Egyébként az eddigi előadások közül néhányat le lehet lehet tölteni PowerPoint formátumban (és ezért nem éppen kis méretben!!!) a MIBE oldaláról, nagyon tanulságosak (csak a letölthető előadásokat sorolom fel, a többi ott van a forrás-lapon):

1. 2001. december – A tudásmenedzsmenttől a versenytársfigyelésig:

2. 2002. december – Infobrókerek fedőnéven: researchertől a hírszerzőig:

3. 2003. október – Infobróker-jövő; piaci kihívások és EU:

4. 2004. május – Rejtett tartalmak kiszűrése; információból tudás:

[egy hideg borzongás elindult a hátamon, lentről felfelé, aztán visszapattanva a kisagyról visszafelé is megteszi ezt az utat… bahtyin szelleme visszajár!]

5. 2005. május – Infobróker vállalkozás – indítás és pozícionálás:

Aztán van még egy csomó előadás-anyag rendezvényekről, de nincs igazán összerakva. Ha valaki illetékes olvassa, szerintem fontolja meg egy aloldal létrehozását, mert nem ártana… (tanulás stb.). Köszöntem (köszöntük).

Update (2006.05.25. 12:42): Készül az új MIBE-honlap. De ezen sem láttam külön lapot az előadás-anyagoknak…