Twitter a könyvtárban – szó szerint

A Library of Congress tegnap bejelentette, hogy a teljes Twittert archiválják. Nem kis dolog, főleg a tartalom szempontjából (így pl. a 2010-es magyar választásokról készült csiripek is be fognak kerülni, a későbbi történészek nagy örömére).

A nagyságrendek érzékeltetéséhez (tegnapi adatok): jelenleg 105 779 710 Twitter-felhasználó van, naponta 300 ezer új csatlakozik, naponta 600 millió keresést végeznek a csiripekben. Szóval nem kicsi a tét.

Mindez pedig újabb lépést jelent a digitális középkorból való kijutáshoz, és szerintem fontos szempont az is, hogy ezt nem egy Google tette meg, hanem a világ jelenleg legnagyobb könyvtára.

Szóval érdekes lesz, figyeljetek ti is.

Forrás: Ars Technica

Videa lávsz MOME?

Tegnapelőtt 10 centisre kikerekedett szemekkel olvastam a Webisztánon a Videa közleményét, miszerint:

Az internetes oldal újabb csatornákat hoz majd létre a közeljövőben, hamarosan érkezik a MOME (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) és a Daazo (díjnyertes hazai és külföldi kisfilmek felülete) videótára is.

Lássuk miről van szó. A MOME-nak elég komoly videó/animáció archívuma van, amiben rendkívül nívós alkotások kerültek (vizsgafeladatok, diplomamunkák), ennek egyik legékesebb bizonyítéka a tavaly Oscarra jelölt animációs film, a Maestro, amelynek alkotója, M. Tóth Géza is itt alkot és tanít.

Ezt az archívumot már nagyon hosszú ideje szerették volna online publikálni és archiválni. Abba ne menjünk bele, hogy ez eddig miért és hogyan nem valósult meg majd’ 10 év alatt, nyilván volt anyagi és személyi oka is, ezt annyira nem tudom.

Mostanra viszont eljutottunk odáig, hogy a könyvtár közvetítésével sikerüljön az áhított célt elérni. Sajnos kapacitás és pénz hiányában saját hoszt működtetése, hát mondjuk úgy finoman, hogy kilátástalan (pedig mekkora lenne…). Maradt a külső szolgáltató, ebből kétféle van: magyar és külföldi, illetve a valamennyire egyedi tartalommal rendelkező és a “huszonhatodik videómegosztó”. Én inkább egy színvonalas külföldit választottam volna, mint egy magyart, amik közül először úgy néz ki, a Videa ébredt fel, és csapott le a lehetséges felhasználókat vonzó tartalmakra, mert az, ami ma itthonról feltöltődik hozzájuk, hát enyhén szólva nevetséges. Mondjuk.

Nálam a Flickr volt az első, és akkor a fotóarchívummal integráltan lehetett volna kezelni a mozgókép-állományt is. Sajnos a 90 mp-es korlát eleve kilőtte ezt a lehetőséget. A másik választott a Vimeo lett volna, ami elég színvonalasnak néz ki. A harmadik versenyző pedig a Daazo lett volna.

Közben viszont történt ez. Őszintén szólva nekem az a véleményem az egészről, hogy egy jelenleg huszadrangú, de egy talicska pénzzel a segge alatt magabiztos szolgáltató be akarja húzni a színvonalas tartalomszolgáltatókat. A szolgáltatók meg nemhogy kicsit gondolkoznának, de fejjel ugranak bele bármibe. Az lehet, hogy a TV2-nek ez jó, mert így jobban tudja magát eladni (és végül is tökmindegy neki, mert van saját archívuma is, így maximum csak eggyel több helyen lehet megnézni), de egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a MOME ezzel a deallel jól jár, legalábbis hirtelen nem tudok olyan ellenszolgáltatást mondani, amit a Videa tud nyújtani a MOME-nak (pénzen kívül, de ebben a tekintetben nagyon is szkeptikus vagyok).

Egy szóval most úgy érzem, hogy megint meg lett vezetve az állam, azon belül pedig egy oktatási intézmény. Nekem is ugyanaz a kérdésem, mint hírbehozónak: szerintetek jó úton jár a MOME?

MIBE-hírlevelek

archívuma szépen elérhető az új honlapjukon. Is.

Annyiszor kérdezték már tőlem, hogy ekkor ez mi is, hogy végre utána néztem (khmm… három avagy négy kattintás…) a MIBE honlapján az önmeghatározásnak. Íme:

Az infobrókeri tevékenység gyökerei az 1960-as évek Amerikájába nyúlnak vissza, amikor néhány magánszemély könyvtárakkal együttműködve felismerte, hogy a számítógépek és a másológépek tömegszerű elterjedése egy információs forradalom kezdetét jelentheti. A dokumentum-visszakeresés, -másolás és szállítás könnyebbé válásával egy új tevékenység alapjait rakta le; az infobrókerekét.

Az információbrókerség tehát viszonylag új keletű, ugyanakkor nem előzmények nélküli szakma, melynek határait nem könnyű meghatározni. Sokan végeznek ugyanis többé-kevésbé hasonló tevékenységet — például könyvtárosok, tanácsadók — akik tevékenységük megnevezésére nem az információbróker kifejezést használják.

Az információbrókerek a társadalom széles köréből kerülnek ki, legyenek könyvtárosok, humán értelmiségiek, ügyvédek vagy orvosi diplomával rendelkezők, közgazdászok, mérnökök; lehetővé téve a szakosodást. Az infobrókerek az internet világában általában felsőfokú végzettséggel, nyelvismerettel, számítógépes, internetes tapasztalattal, marketing- és adatbázis ismerettel rendelkeznek.

És:

Az információ és tudás szerteágazó forrása és fajtája miatt megkülönböztethetünk olyan információbrókereket, akik céginformációval, tudásmenedzsmenttel, versenytársfigyeléssel, adatbányászattal, adatbázisokban való kereséssel, informetriával, webmetriával, trendfigyeléssel, dokumentumszolgáltatással stb. vagy ezek egyfajta kombinációjával foglalkoznak. A szakosodás történhet technikai szempontból is; van ki a telefonos adatszerzéshez, van ki az adatbázisban való kutatáshoz; van ki inkább az értékesítéshez, más pedig a kereséshez ért elsősorban — tág teret nyitva ez együttműködésnek.

Szóval ilyesmi.