Amazon Kindle a házban

Lassan egy hónapja rendeltem meg életem első elektronikus könyvolvasó készülékét, egy harmadik generációs (csak WiFi-s) Amazon Kindle-t. Azok a vegyes érzelmek, amik eddig is jellemezték az ilyenfajta kütyükhöz való viszonyomat, továbbra is megmaradtak, ugyanakkor egészen meglepő tapasztalatokat szereztem a hosszabb távú használat során (egyszer már Kelt jóvoltából használtam pár napig egy ilyet, illetve mutogatni is volt alkalmam már ezt az eszközt), amik bizony nem túl biztatóak a konzervatívabbak számára.

  • Amikor kézbe vettem, használni kezdtem – a kezdeti feltöltési nehézségektől eltekintve -, olyan érzésem volt, mintha már évek óta gyűrném. Az érzelmi síktól eltekintve érzésre tökéletesen beleilleszkedett az eddigi papírkönyv-olvasásba. Figyelem, itt nem arról beszélek, hogy szemkímélő, papír-szerű, egyszerű, kicsi, gyors, hanem az olvasás tevékenysége során egyszerűen nem tudatosult bennem, hogy nem papírról olvasok. És ez az, ami nagyon számít. Hiába mindenféle szólam, elv és győzködés, ha ez ennyire képes természetesen beleilleszkedni a mindennapi életbe, akkor onnantól kezdve már csak a formátumokon és a méreten van értelme vitázni, máson már nemigen.
  • Ugyanakkor félek, hogy mi lesz akkor, ha nem lesz rá több olyan tartalom, amit szívesen olvasnék. Ehhez persze hozzájárul a sajátos olvasmányízlésem, de ettől függetlenül reálisnak érzem azt az alternatívát, hogy pár könyv után a kütyü funkció fog jobban érvényesülni, és mint játékszer, átadja a helyét egy új dolognak. Nem mert nem szeretem, egyszerűen ha nem tud szervesen beépülni a munkába, kikapcsolódásba, teljesen kiváltani az eddigi formákat, akkor egy idő múlva kifullad – erre pedig van esély, mert a szívem nagyobbik fele még mindig a papír felé húz, meg a felé az öröm felé, amikor az ember üdvözült mosollyal lép ki az utcára, zsákjában nagy kupac könyvvel, amit alig vár, hogy magáévá tegyen, legyen szó szépirodalomról vagy szakirodalomról. Erre viszont csak az idő fogja megadni a választ.
  • Az egészen világos számomra és száz százalékosan meg vagyok győződve róla, hogy ha a könyvtárak vagy a kiadók küzdeni akarnak ez ellen az eszköz ellen, akkor elve vesztes pozícióból indulnak. Olyan sebességgel és mértékben kéne magunkévá tenni ezt a technológiát, hogy jövő ilyenkorra már minden könyvtáros fejből fújja az összes tudnivalót ekönyv-ügyben.
  • Egyébként fogásra kellemes, kicsi, de bőven olvasható, kitűnő ergonómiájú készülék, aminek van egy számomra tökéletesen fölösleges billentyűzete is. A WiFi kitűnő dolog, szeretek egy kattintásra átküldeni cikkeket, bejegyzéseket, bár gyorsan (egy hét alatt) leszívja az akksit. Szörnyű… Tökéletesen belefér a zsebembe, és bár eddig még mindenki azon szörnyülködött, hogy hogyan bírtam nem venni tokot hozzá, a telefonommal ellentétben erre még nem sikerült karcot raknom (nem is ejtettem betonra… hagyjuk).

Mindenesetre olyan eszköznek vagyok tulajdonosa, amely történelmet ír, ezt minden nagyképűség nélkül állíthatom. Nyilván szépen kiforrja magát időben, addig meg csak várni kell (vagy alakítani, ugye, kedves kollégák), holnap pedig megyek, és felfedezem magamnak a jelenleg aktív magyar felhasználótábort – mert ha valakik, hát ők számítanak hosszú távon. Ki csatlakozik?

Ütős érv

“Amikor egy másik elemző rákérdezett erre a trendre Jeff Bezosnál, az Amazon alapítójánál és vezérénél, akkor a következő választ kapta egy mosoly kíséretében: “Oh, tehát észrevetted!””

Kicsit én is bizonytalan voltam a korábbi bejegyzéseimmel kapcsolatban, mennyire jogosak, mennyi bennük az igazság, de Merras olyan összefüggésre hívja fel a figyelmet, ami nem hogy alátámasztja az elgondolásomat, de szinte ledózerolja az összes ellenvetést.

Ez pedig az ingyen Kindle.

Még egyszer:

Ingyen.

Kindle.

Ha a Kindle áralakulásának trendjét nézzük, akkor kb. novemberre vagy az év végére lesz 0 dollárnál az ára, de a közeljövőben kell kijönnie a 100 dollár alatti készüléknek is. És hogy honnan ez a bizonyosság? Mert mondták.

Tetszik tudni, mivel fog ez járni ha megyünk tovább a győzedelmes úton? A könyvtárak elsorvadásával, azzal például. Mihelyt befejezzük a digitalizációt, vége. Nem kell közösségi tér, arra ott a kávézó. Nem kell kultúra, arra ott a színház. Nem kell könyvesbolt vagy könyvtár, arra ott az Amazon. Nem kell tanulóhely, arra ott az iskola.

Itt most nem arról van szó, hogy borsodi vagy afrikai gyerekek kapnak szakadt vagy gyenge teljesítményű laptopokat és számítógépeket. Itt olyan lesz, mint most van a mobilpiacokon: a készüléket utánad vágják, ha veszel hozzá előfizetést (l. az Amazon Prime 79 dolláros ára). Ehhez pedig jár korlátlan film- és sorozatnézés, ingyenes, két napos határidejű szállítás stb.

Számoljunk reálisan: mi az, amit mi szembe tudunk ezzel állítani mondjuk öt év múlva? Hol van az a stratégiai terv, ami ezt a lehetőséget egyáltalán számba veszi? Mi az a szolgáltatás, ami eredményesen tudna versenyezni egy ilyen konstrukcióval?

Nem tudom, mit kéne tenni ahhoz, hogy itt történjen valami. Illetve van egy ötletem, amiből vagy lesz valami, vagy nem, meglátjuk. De a dinoszauruszoknak üzenem, hogy már látszik az a meteor, és egy bazi nagy Amazon logó van ráütve (mögötte meg a Google-, Apple- stb. logósok jönnek). Szar érzés alattuk állni.

Kép forrása: SF Portál

(A bejegyzés nyomokban túlzó állításokat tartalmaz, amelyeknek a célja a figyelemfelkeltés és a vitagenerálás. Mindamellett cseppet sincs a valóságtól elrugaszkodva.)

Kis hírek a nagyvilágból

Ádám szúrta ki az év könyvtári honlapját.

A Google-profil egyre szebb és használhatóbb lesz, lassan tényleg online névjegykártyaként lehet használni. Az enyém itt van.

Magyar fejlesztésű Kindle-gyűjteménykezelő, tesztelni muszáj (aka Kindle Koll3ctions).

A Macen népszerű Scrivener kijött Windowsra, március 21-ig ingyen lehet kipróbálni. Annak, aki nem ismeri: olyan szövegszerkesztő, amit kifejezetten íróknak készítettek. Lehet próbálkozni vele.

Dworkyll az elektronikus kiadványok 40 évét bemutató infografikát talált, egészen meglepő dolgok vannak benne. Kötelező olvasmány.

Megjelent a Catalyst WordPress téma (nem, nem az a katalist), ami 600 különböző beállítási lehetőséget kínál – kódolás, programozás nélkül, pusztán számok beírogatásával és kattintgatásokkal. Az egyetlen gond az árával van, ami 180 dodó, dehát mit nekünk pár tízes, amikor milliókat dobálunk kifelé az ablakokon/befelé a zsebekbe ugye.

Kölcsönözheztő Kindle

Míg Amerikában a Gutenberg-galaxis visszanyeri az uralmat a sátáni digitális világ felett, addig van néhány lázadó könyvtár, amelyik szembepisál a széllel, és pl. Amazon Kindle-okat tesz kölcsönözhetővé. (Korábban már volt erről a cuccról szó, itt.)

A Howe Library-ba október közepén érkezik meg az a három darab, amit lehet használni. Kb. 200 címet tartalmaz mindegyik, de a könyvtár limitálja majd ezek számát, ugyanis az elsődleges cél a technológia megismertetése az emberekkel, így nem szempont, hogy a fél könyvtár rajta legyen egyből a gépen.

A háromból kettőt lehet majd kölcsönözni (illetve előjegyeztetni) egy hétre, egy pedig csak a könyvtárban fog rendelkezésére állni, úgy, mint a helyben használható kölcsön laptopok.

Persze az akció alapítványi támogatással jött létre, de épp ezért akár itthon is meg lehetne próbálni – tudom, tudom, balkán, de lesz biciklikölcsönző-hálózat is, szerintem adhatnánk egy esélyt a bennünk lakó européernek.

Az e-könyv-saga folytatása

Sony ReaderÚgy néz ki, a gyártók rájöttek, hogy már épp itt az ideje a szabványosításnak. Szerencsére nem késtek el még vele, a “nagy bumm” előtt történik a dolog, így nem fog talán az történni, mint a mobiloknál – számtalan szabvány, forma stb., aminek köszönhetően gyakran egy gyártó két egymást követő készüléke sem tud már hibátlanul kommunikálni egymással. Épp a Sony jelentette be tegnap, hogy olvasóját (Reader) Epub-formátum olvasására is képessé teszi az Amazon Kindle-jét követve. Ebben a kiterjesztésben az Amazonon ma kb. 140000 cím érhető el, amíg a Sony formátumában csak kb. 45000. Azt hiszem a döntés oka érthető.

Természetesen tud olvasni PDF-et is, de ez az Epub megfelelően védi már a kereskedők érdekeit is, így állítólag nem lehet másolni.

via core77

feedbooksA másik hír nem konkrét készülékről szól, hanem a készülékekre tervezett platformról, ez a Feedbooks, és pont a másik oldalról közelíti meg a szabvány-problémát. Jelenleg szinte az összes olvasóval kompatibilis (Amazon Kindle, Sony Reader, iPhone, iPod Touch, Cybook Gen3, iRex iLiad és más okostelefonokkal, PDA-kkal). Lényege, hogy keresőeszközként kiválaszthatjuk a könyveket, híreket, majd azokat feedben lehet lehúzni, amiket aztán röptiben alakít át a készülék saját formátumára (ePub, Mobipocket/Kindle, standard PDF, Sony Reader, iLiad vagy saját PDF – ennek oldal- és betűméreteit valamint margóit állíthatjuk be).

Az objektumok (könyv, feed) metaadatait nagyon szépen felhasználják, vannak ajánlók, hasonló könyvek, listák, kommentek, átlinkelések Wikipédiára, Amazonra, Googlera, LibraryThingre(!) stb. És ami a legszebb, hogy rögtön le is tudjuk tölteni akár a számítógépünkre is, ergo ingyenes ebookok szép számmal.

via Librarian in Black

Amazon Kindle

amazon kindleMúltkor olvastam a Katalisten, hogy a Kindle az Amazon wifis e-könyv olvasója, ennek tisztázására itt vannak a technikai paraméterek magyarul:

  • 6 colos kijelző
  • 256 MB beépített memória (ebből 180 MB használható is), ami bővíthető SD kártyával 4 GB-ig
  • Az akksi hálózatozás nélkül egy hétig bírja (bekapcsolva, naná), és 2 óra alatt fel lehet tölteni
  • Egy 2.0-s mini USB csatlakozója van
  • 3.5 mm-es jacket lehet beledugni
  • Támogatja a Kindle (AZX), TXT, Audible, MP3, unprotected MOBI, PRC, HTML, DOC, JPEG, GIF, PNG és BMP formátumokat
  • Éééés a lényeg: Amazon Whispernetet használ csatlakozásra, tehát nem wifit, ezzel együtt pedig teljesen használhatatlan az USÁn kívül, sőt még ott is “viszonylag” kevés helyen.

Itt pedig van egy 14 pontos lista, hogy miért nem jó ez a kütyü a 21. század elején. Én sem estem hasra tőle.