Mit kíván a magyar felhasználó? (Azaz most én.)

Mit szeretnének a felhasználók? Tóth Petitől kaptam a kérdéseket, megpróbáltam rájuk valami választ adni. Íme:

  1. Ingyenes könyvtárakat

    Az első ponttal nem teljesen értek egyet. Szerintem az állami központi támogatás mellett igenis lenne szükség a helyi közösség aktív támogatására, hozzájárulására. Természetesen ezt a könyvtárnak ki kell érdemelnie, nem alanyi jogon jár! Én, mint helyi lakos érezzem úgy, hogy kötelességem támogatni egy fontos intézményt, ami hozzájárul az én, a családom vagy a tágabb környezetem jólétéhez. Az árak meghatározásakor persze figyelembe kell venni a helyi közösség gazdasági erejét is, de a kettő nem feltétlenül független egymástól, tehát egy jól működő könyvtár erre igenis tudna hatni. Szóval, ki a piaci környezetre! (Közben olvasom a többi pontot, és igen, a szolgáltatások terén nagyon sok olyanról írsz, ami piaci környezetben tök jól működik – mindegyik alapvetően, ahogy látom, első sorban finanszírozási kérdés.)

    Tehát nem teljesen egyértelmű nekem ez az ingyen/nem ingyen kérdés.

  2. A kölcsönzési díj és a pénzbüntetés eltörlését

    A kölcsönzési díj azért lenne jó modell szerintem, mert ez valódi használat-alapú díj, nem pedig egy átalány, amit így is, úgyis beszednek tőlem. Persze önmagában nem elég, illetve ez beépülhet valamilyen formában az általános könyvtári díjba, kompenzálva azt. Az már döntés kérdése, hogy “jutalmazzuk” vagy “büntetjük” a kölcsönzést, de jobban követhetővé és mérhetővé teszi mindenki számára a használatot (a felhasználónak is!). Ilyen szempontból kicsit a prepaid/előfizetős mobilszolgáltatást tudom párhuzamnak hozni.

    A késedelmi díj meg sajnos kell. Saját tapasztalatból tudom, hogy egy büntetés nagyban segíti a bármilyen fizetési stb. fegyelmet, és ha nem akarjuk évente újra megvenni a teljes állományt akkor bizony kell. Egészen addig, amíg be nem jön a full digitális dokumentumszolgáltatás, de ez már másik történet. Egy viszont nagyon fontos, ami nem feltétlenül, de akár még többe is kerülhet a könyvtárnak (azaz a létre nem jövő bírságbevétel mellett további anyagi/szellemi ráfordítást kíván): olyan hátteret (SMS/online értesítési rendszert, dokumentumszállító szolgálatot, nyitva tartást) kell kiépíteni, ami a felhasználóknak a lehető legkönnyebbé teszi a dokumentumok időbeni visszaszolgáltatását, mert szilárd a meggyőződésem, hogy a késedelmek többsége nem puszta gonoszságból történik (persze van olyan is…).

  3. Bármelyik könyvtárban leadható és visszahozható könyveket

    +1

  4. Előjegyzett, kölcsönzendő könyvek házhozszállítását

    Nem rossz, de nem feltétlenül a királyi postára bíznám, illetve ez tuti, hogy térítéses szolgáltatás kell legyen.

  5. Éjfélig nyitva tartó egyetemi könyvtárakat a vizsgaidőszakban

    +1, de itt akkor az egyetemeknek/karoknak/kollégiumoknak, mint megrendelőknek kell finanszírozniuk a dolgot (éjszakai műszak, szolgáltatási infrastruktúra stb.).

  6. Közös keresővel ellátott magyar nyelvű digitális könyvtárat

    Nagyon nagy +1, és ez végre nem feltétlenül és elsősorban a finanszírozás kérdése.

  7. Egységes kulturális kártyát, ingyenes belépőjegyet az összes közgyűjteménybe

    Rendben, de azért ne mossuk megint össze az államnak fizetett adómat az önkormányzati/egyéb fenntartású könyvtáraknak fizetendő díjjal. A közös mikrochipes/qr-vonalkódos/mágnescsíkos kártya és az egy azonosító meg alap, arra nagy +1.

  8. Elektronikus olvasójegyet

    Teljesen jó, a fenti gondolatmenetből kiindulva az NFC-s mobil, illetve a képernyőn a QR-kód. Bár emellett azért még nézzük meg a központi állami igazolványt, ami elvileg ki fogja váltani az összes személyi kártyát.

  9. Szerzői jogos dokumentumok kölcsönzését otthonról

    Erre könnyű mondani, hogy oldják meg, de annyit már foglalkoztam szerzői joggal, hogy még az említésétől is rosszul legyek, másrészt meg van egy technológiai ötletem, amit még nem tudtam beárazni. Mindenesetre ez nem egy pikk-pakk teljesíthető kívánság, az biztos.

  10. Mobilos, tabletes alkalmazásokat az elérhető, előjegyezhető könyvtári könyvekről

    Ez abszolút vallási, illetve funkcionális kérdés. Én meg lettem győzve, hogy a natív app nem feltétlenül szerencsés minden esetben. Ezt döntsék el a fejlesztők, ha már odaértünk, hogy tervezzünk.

A kép forrása: dezeen

Bringa Bicskén

Pont a hétvégén csodálkoztam rá arra, hogy Bicskén mennyi autó van: szombat-vasárnap vásárlós időpontokban (délelőtt) dugig van tömve a Kossuth tér minden oldala és a környéke (Spar, DM, kórház stb.). A másik nagy autós tömeg a hajnali vasútállomás környékén gyűlik össze. Persze nyilván van egy jelentős rész, aki a szomszéd településekről jár át, de kétlem, hogy minden autó az ő számlájukra írható.

Kossuth téri parkoló

Mea culpa: egyelőre én is inkább pattanok kocsiba, hogy az alig km-re lévő Tescoba vagy a vasútállomásra eljussak, pedig nem nagy városról van szó, simán ott lehet lenni bárhol gyalog fél óra alatt (ami Pesten pl. nem távolság). Biciklivel meg még inkább.

Erre tessék, pont ma reggel jön szembe a városi biciklizésről szóló írás a 444-en. És tényleg: napi 5 perc, az kb. az állomásra kijutni, vagy elmenni vásárolni bringával. És nem is a nagyvárosban, ahol a körúton kell egyensúlyozni a teherautók, buszok és autók közt, hanem egy jellemzően bődületes szélességű utakkal felosztott, viszonylag sík településen.

Szent István út

Mondjuk jó kezdés volt a rendőrség bicikliregisztrációs kampánya (BikeSafe), de nyilván még kéne egy-két további fontos fejlesztés, pl. jobban látható biciklis közlekedési útvonalak, több és jobb kerékpártároló, a vasútállomásokon akár őrzött is, összekötő bicikliutak a környező településekkel (Csabdi, Mány, Herceghalom, Biatorbágy – és tovább egészen Budapestig -, Felcsút stb.).

Kíváncsi vagyok, hogy az elkövetkezendő években mennyire fognak erre figyelni, mert ez nem aktuálpolitikai téma, sokkal inkább befektetés – és ugye az ilyesmit kevésbé szokták preferálni a döntéshozók (természetesen pártállástól függetlenül)…

The Libray. A World History

Valahol szembe jött az interneten, és természetesen azonnal lecsaptam rá: a világ könyvtárainak építészeti története, gyönyörű fotókkal illusztrálva. Kicsit feleslegesnek érzem így a doktori disszertációm megírásáért tett fáradozásaimat, ugyanakkor fel is villanyoz.

The Library. A World History

(A minőségért elnézést, ennyit tud a mobilom.)

Ajánlom, ha van rá alkalom, vegyétek meg. Nekem az Amazonról 10 nap alatt jött meg, de a Bookdepository-n is meg van, igaz, hangyányit drágább, de az ingyenes szállítással már jobban jöttök ki összességében.

Hosszabb review az ft.com-on.

A digitális orvoslás kézikönyve

Meskó Bertalanról már volt szó, ő az, aki orvosi oldalról közelíti meg a webet és az általa kínált technológiai lehetőségeket. Mostanra készül el az a rövid PDF, amiben összefoglalja a legfontosabb trendeket és lépéseket, ajánlom minden kollégámnak (is), mert bár a cél más, de az eszközök és a használat módja ha nem is azonos, de nagyon hasonló.

Bertalan Meskó: The Guide to the Future of Medicine

Alább meg egy bónusz videó az egyik tavalyi magyar TED-ről, amelyben a geek orvoslásról beszél:

(Nem annyira) libtech ajánló – IKEA napelem

hadronn

Nagy-Britanniában már egy jó ideje kapható az IKEA-s napelemkészlet, amivel bárki meg tudja oldani az energiaszükségletének egy nagy részét. Természetesen itt nem a hagyományos IKEA-s összeszerelős módi érvényesül (ami, lássuk be, kitűnő felnőttkori pótlék az építőkocka, a matchbox és a lego helyett, és az autószerelés, házépítés mellett), az 5700 angol fontos (kb. 2 millió forintos) árban már benne van a 18 panel összeszerelése és telepítése is. Persze soknak tűnik elsőre az ár, de 1. ez befektetés, 2. egy konyhára és egy fürdőre minden további nélkül el tud menni ez az összeg, így ha kontextusba helyezzük, máris nem annyira durva.

Forrás: dezeen