Hogyan számold a LED-lámpák megtérülését

Csütörtökön megrendeltem, hétfőn pedig már vígan fogom becsavarni a LED-izzókat az eddigi halogének helyére. Azon kívül, hogy menthetetlenül meg vagyok veszve mindenért, ami technológiailag előre mutat és nem utolsó sorban ahhoz is hozzásegít talán, hogy ne csak a gyerekeim, hanem az unokáim is megússzák a MadMaxet, vannak nagyon kézzelfogható, reális és rövidtávú indokai is, amiket szerencsére jobban el lehet adni a fenntartónak, mint holmi apokaliptikus víziót. Lássuk tehát a számokat.

Jelenleg 22 darab, GU10-es foglalatú, 35 W fogyasztású halogénizzó működik az olvasótérben, mind egy-egy polcot világít meg, napi 8 órában (minimum). Ilyen igénybevétel mellett (255 munkanapos munkaévvel számolva) évi 2040 órát égnek, ami tekintve az 1000 órás élettartamot, legalább két cserét jelent évente minden egyes polcon. Kb. 500 forintos árral számolva (Ikea: 900 forint / 4 darab, Praktiker: 1800 forint / 3 darab) ez 44 * 500 forintot, azaz 22 000 forintot jelent évente. Ehhez jön a 35 W fogyasztás, ami évente 71.4 kW, ami egy kilowattonként kb. 50 forintos közelítő árral számítva 3 570 forint évente (tudom, hogy nem ennyi, de ez a legkisebb tétel, és csak összegében fog változni az összehasonlítás, arányaiban nem). Ez összesen 25 750 forint, ami 10 évre kivetítve 257 500 forint költséget jelent (és azért számoltam ennyi idővel, mert…).

A rendelt LED-izzók (Life Light 48 SMD LED spot, GU10 foglalat, 120 fok, melegfehér – kb. ilyen, 12 darabbal kevesebb diódával) élettartama 10 évre van ígérve (8 órás igénybevétel mellett). Ez azt jelenti, hogy az egy évre eső költség számolásakor a 22 darab, akciósan 2 050 forintos izzók árát tízzel leosztom, magyarán az izzók beszerzésére fordított 45 100 forintos számla egy évben 4 510 forintot jelent, szemben a halogének évi 22 500 forintjával. Ez azt is jelenti, hogy ami pénzt két év alatt elköltök halogénre, azt egyszer kell csak kiadni, hogy aztán ötször annyi ideig ne. Ezek után a fogyasztása már csak hab a tortán, ugyanis a 35 wattos halogénekkel szemben ezek pont tizedannyit, 3.5 wattot fogyasztanak, tehát a 3 570 forintos villanyszámla is 357 lesz. Tíz évre a fentiek alapján a számla így 48 670 forint lesz, és most akkor még egyszer a halogénes megoldás: 257 500 forint. 22 darab izzó esetén.

Még egyszer, vázlatban:

Jelenlegi éves költség: 25 750 forint

  • 22 (foglalat) * 2 (izzó) * 500 (forint/db) = 22 200 forint
  • 8 (óra) * 255 (2010-ben a munkanapok száma) * 35 Watt * 50 forint (kb. a kisfogyasztói ár) = 71.4 KW = 3 570 forint

Tervezett éves költség: 4 867 forint

  • 22 (foglalat) * 0,1 (izzó) * 2050 (forint/db) = 4 510 forint
  • 8 (óra) * 255 (2010-ben a munkanapok száma) * 3.5 Watt * 50 forint (kb. a kisfogyasztói ár) = 7.14 KW = 357 forint

Ha bejön, a következő állomás a teljes könyvtári, majd (remélhetőleg) a teljes kamarai izzókészlet lecserélése lesz. Egy ekkora intézmény esetén ez pedig nem 3 500 forintos villanyszámlát jelent, arról nem is beszélve, hogy többségében még csak nem is energiatakarékos, hanem sima gyertyaégők vannak, ezeknek élettartamát meg mindenki ismeri.

Mit bizonyít mindez? Hogy megéri. Ahova nem fér hagyományos energiatakarékos (aminek fogyasztása még mindig többszöröse a LED-nek), vagy gyakran kell kapcsolgatni, vagy egyszerűen csak esztétikus körte kell, végül pedig, de nem utolsó sorban fontos, hogy mennyi áram fogy egy intézményben, akkor megéri. Most már abszolút elérhető áron és gyakorlatilag bármilyen formában, színhőmérsékleten, fogyasztással kapható ez a technológia, és mint jellemzően nagyobb intézményeknek, kötelességünk ezeket a számolásokat végigcsinálni.

Az egész pedig, úgy érzem, megérdemel annyi reklámot, hogy Koós Miklós blogjának köszönöm a figyelemfelhívást, a LED-lámpa boltnak pedig azt, terjesztik a fényt izzókat.

Update (2013.03.22.): az Indexen egy hosszú összefoglaló, hogy mit érdemes most tudni a LED lámpákról.

Az illusztráció a LED-lampa.bolt.hu oldalról származik.

Kis hírek a nagyvilágból

Ádám szúrta ki az év könyvtári honlapját.

A Google-profil egyre szebb és használhatóbb lesz, lassan tényleg online névjegykártyaként lehet használni. Az enyém itt van.

Magyar fejlesztésű Kindle-gyűjteménykezelő, tesztelni muszáj (aka Kindle Koll3ctions).

A Macen népszerű Scrivener kijött Windowsra, március 21-ig ingyen lehet kipróbálni. Annak, aki nem ismeri: olyan szövegszerkesztő, amit kifejezetten íróknak készítettek. Lehet próbálkozni vele.

Dworkyll az elektronikus kiadványok 40 évét bemutató infografikát talált, egészen meglepő dolgok vannak benne. Kötelező olvasmány.

Megjelent a Catalyst WordPress téma (nem, nem az a katalist), ami 600 különböző beállítási lehetőséget kínál – kódolás, programozás nélkül, pusztán számok beírogatásával és kattintgatásokkal. Az egyetlen gond az árával van, ami 180 dodó, dehát mit nekünk pár tízes, amikor milliókat dobálunk kifelé az ablakokon/befelé a zsebekbe ugye.

Vegyes felvágott

[R]eggae-fülhallgató, kéne nagyon, bár tudom, csak a pénz van mögötte, semmi szeretet meg “döntsük-le-Babilont”, de akkor is. Részemről aztán vehetnek pár gével többet, ha egyszer jó minőséget adnak cserébe. Egy ilyenért még a fülbedughatósomat is lecserélném, bár cseppet b szúrja a csőrömet, hogy a világbékéhez a raszta haj már nem elég, kell hozzá az ájfón is. Persze, ott a pénz, mint fentebb, csakhát mégis, szerintem Bob Marley súlyos adag után is tökönrúgta volna őket. Vagy ki tudja, soha nem találkoztam vele. Rebel, mi? ([origo]-nak jár a pacsi.)

A Budun Archívummal nem lehet betelni, azt hiszem nekem, mint könyvtárosnak duplán szól az alábbi felhívás, hiszen mennyi reakciós, sunnyogó értelmiségi húzta meg magát könyvtárak poros mélyén… Figyelmezzetek elvtársak, hátha találtok egy Hamvas Bélát valamelyik sarokban. Még a végén elköltöztetik a Széchenyi Könyvtárat vagy mi. Pfuj. Hova küldhetem a listámat?

Internacionálét meg a modern ember már YouTube-on hallgat, és ha éppen Linuxa (Ubuntuja ugye) vagy OSX-e van, akkor a frissen felfedezett Minitube és Minitunes lesz az ő helyes választása. Előbbi a tecsős videókat húzza le asztali lejátszóba, utóbbi az iTunes-életérzést hozza elviselhetőbb formában, ráadásul tud folderek szerint keresni, ami nálam alapvető. Azt azért nem árt megjegyezni, hogy Qt kell hozzájuk, tehát csőlátású GTK+-osok meg se nyissák a linket, ráadásul a Minitunesnak még csomagja sincs Ubuntura, így kézzel kell berakni az őt megillető helyre, de ettől még nekem sem esett le a gyűrű a kisujjamról, úgyhogy nem lehetetlen feladat. Meglátjuk, mit fog tudni.

E-könyvgyár otthonra

Pont tegnap vettem meg majdnem egy Ion dia- és negatívszkennert – csak aztán mégsem -, hogy aztán rögtön ma reggel jöjjön szembe a következő CES egyik újdonsága (forrás: LisNews), az Ion Book Saver. Ebből már simán kinézem, hogy megveszi valaki otthonra, és ha olyan könyvet akar olvasni, amit éppen sehol nem talál meg a neten, de ott figyel a polcon, akkor negyed óra alatt berántja. (Persze az olyan dolgoktól most tekintsünk el, hogy régi, törékeny könyv, 1500 oldal stb., vegyünk egy teljesen átlagos otthoni környzetet, áltagos olvasási igényekkel.) Szóval, kedves ügyeletes rettegők, lehet továbbra is rettegni, a félelmetes e-könyvszörny már az ágy alatt van.

És ha már itt tartunk: Amazon Kindle 3 vagy Sony PRS-950SC? (Bár a Sonyt éppen annyira nem szeretjük, de ez most mindegy is.) Az ár most nem lényeges annyira. Köszönöm a javaslatokat.

Mi a baj a jövő könyvével?

Azt hiszem, utolsók közt voltam, akik megnézték a mellékelt videót. Mindig szembejött, aztán valahogy sosem jutott rá időm, de most csak azért is. És a 4 és fél perces film közepén beugrott, hogy mi az, ami nem ok ebben a koncepcióban, és mi az, ami miatt szerintem nem nagyon fog elterjedni a multifunkciós, millió és egy lehetőséget nyújtó olvasókészülékek. Figyelem, szubjektív észrevételek következnek.

The Future of the Book. from IDEO on Vimeo.

Lehet, sőt biztos, hogy konzervatív vagyok, de az olvasás élménye az nálam mindig valami olyasmi volt, hogy csak és kizárólag a szövegre összpontosítva haladok előre, megértve, feldolgozva és újjá gyúrva a benne található gondolatokat. Egy-egy jobb könyv (és itt most nem feltétlen csak az irodalmi értékeire gondolok, lásd például John Lukács könyveit, akit nem rég fedeztem fel magamnak, és nagyon inspiráló, elgondolkoztató dolgokat ír le) nagyot tud lökni rajtam, akár a munkámról, akár tanulmányaimről, akár a személyes életemről legyen szó.

Ha már itt tartunk, akkor az öt szavas játékra gyors reflexió:

  • olvasás: gondolat, kaland, fal, élmény, biztonság
  • kortárs magyar irodalom: nehézség, bizalmatlanság, póz, néhavanegyjó, drága
  • e-könyv: tanulás, tudás, munka, hasznos, sok
  • könyves blogok: unalom, spoiler, nemérdekel, közösség, lehethogytöbbidőtkéneráfordítanom
  • könyvtár: munka, kreatív, menő, zug, prájd

Én nem dobom tovább, mert már nagyrészt kifogytak az emberek, de aki kedvet érez rá, az hajrá, és linkeljen visza, hogy ne szakadjon meg a lánc.

De. Ha állandóan azzal foglalkozom, hogy az adott szöveget (esetenként más) kontextusba rakjam, ábrázoljam, keressem, böngésszem, akkor lehet, hogy magát a szöveget fel tudom térképezni, de hogy a benne lévő koherens gondolatmenet nem lesz az enyém, az fix. Ha az a baj, hogy nem értem a szöveget, illetve nem tudom követni a tartalmát, akkor nem biztos, hogy a szöveggel vana a baj, tehát nem feltétlenül az fog segíteni, ha minden második fogalomnak utána nézek a Wikipédián, YouTube-on stb., hanem megpróbálok hozzá nőni a témához, megalapozni egy olyan tudást, elérni egy olyan érettséget, amellyel már magamévá tudom tenni a művet. Szépirodalmi a példa, ezért könnyen bele lehet kötni: 14-5 éves koromban megpróbálkoztam a József és testvéreivel, hát mit is mondjak, lepattantam róla, mint egy betonfalról. De 3 évvel később újra megpróbáltam, és azóta az egyik kedvencem. A könyvet olvasni akarom, aztán magát a könyvet akarom polcra, adatbázisba rakni, a könyvről akarok beszélni stb., nem pedig a könyvben, az olvasás során akarom mindezt elvégezni. Tudom, vékony a határ, kicsi a különbség, de ott van, higyjétek el nekem (szmájli). Összefoglalva: a jövő könyvével már mindent lehet csinálni, de olvasni a legkevésbé. Valahol olyan ez, mint a telefonálásra alkalmas mobiltelefon, a szövegírásra alkalmas minimalista szövegszerkesztő ésatöbbi. Szerintem nem kell hozzá sok idő, és újra felfedezzük, hogy az ilyesfajta alapvető emberi tevékenységek nem igényelnek akkora apparátust, mint a gyártók, forgalmazók szeretnék. Majd meglátjuk.

Xperia X10 mini pro tapasztalatok

Akartam írni hosszút, de nem megy. Címszavakban.

  • Iszonyat kicsi és szép.
  • A méret miatt mindenképpen kell az a QWERTY-billentyűzet.
  • A WiFi zabálja az áramot.
  • Szép képeket készít.
  • Az Android kúl, csak tanuljam meg.
  • A tapikijelző vicces, még ismerkedem vele.
  • A zenelejátszó nem nagy cucc.

Ha gondolkozol rajta, vegyél. Pro-t. És igaz, nem pro, csak mini, de zseniális ez a film. A buszra figyeljoda.

Semmi sincs veszve

Mert egy átlagos, multifunkciós fénymásoló (szkenner, fax, nyomtató, fénymásoló) tartalmaz egy merevlemezt, ami képes akár több tíz vagy százezer oldalt is eltárolni. Ez pedig elég ciki, ha a gép elkerül máshoz. Főleg, ha személyes adatokat is fénymásoltunk vele rendszeresen (pl. rendőrségen, kórházban, bankban, biztosítónál, könyvtárban…). A videó szerintem mindennél többet mond:

Forrás: How stuff works.

Amikor úgy gondolod, hogy kész…

Just for note:

“Azzal azonban nem ér véget a dolog, hogy a team lefejlesztette a bevállalt fícsöröket. Nekik is kell eladniuk azokat a product ownernek. Demózzák:  ezt kérted, és mi így valósítottuk meg. Egyenként végigmennek a lefejlesztett fícsörökön, és a product owner értékel. Majd a végén elfogadja vagy nem fogadja el a leszállított fejlesztéseket.”

A “Scrum” agilis szoftverfejlesztési módszerről, interjúsorozat a Webisztánon Bodó Árpád Zsolttal.