Híd a blogok között – BlogBridge

Állandóan problémáim vannak (voltak) az RSS-kezeléssel, mert a Thunderbird-ével nem voltam megelégedve, a Firefox-hoz elég vacak kiterjesztések vannak (NewsFox-ot használtam, de azzal is voltak gondjaim – valószínűleg azért én sem vagyok ártatlan a dologban…), külön csak ezért meg nem akarok Flock-ot vagy Operát használni (bár megpróbálkoztam mindkettővel, de nem szeretem, ha több böngésző van, még ha nem is használom a többinek ezt a funkcióját). Viszont nemrég sikerült rátalálnom a BlogBridge nevezetű jóságra, ami nagyon finoman megoldotta az ilyen típusú problémáimat.

blogbridgeA struktúrája a következő: vannak a legnagyobb csoportok, a Guide-nak nevezett gyűjtők. Ezek az a haszna, hogy bárki állíthat össze ilyen Guide-ot, közzéteheti, megoszthatja stb. (Tudom, nem nagy felfedezés a tervezők részéről, de mégiscsak…) A következő szintet már a feed-ek képviselik, amelyek között vannak a szimpla feliratkozások, és vannak az ún. SmartFeed-ek. Ez gyakorlatilag egy feed-keverék, amely megadott forrásokból (saját BlogBridge-feedek, Amazon.com könyvek, Connotea, del.icio.us, Feedster, Findory, flickr, Google BlogSearch és Technorati), a megadott kritériumok (tag-ek) alapján gyűjti a híreket.

Ha Guide-ot akarunk létrehozni, kapásból kapunk egy raklapnyi lehetőséget: vagy egy előre megadott gyűjteményből válogathatunk, vagy az ún. Experts-ből válogathatunk, ahol az adott kategória legjobbjait válogatják ki. Esetleg létrehozhatunk egy Reading List-et, ahová mások által összegyűjtött linkeket pakolhatunk (természetesen itt is van ajánlás).

A Firefox-szal még azt is megcsinálta, hogy ha egy olyan oldalról megyek át a BoldgBridge-be, ahol van feed, akkor rögtön be is pakolja azt, ha új csatornát hozok létre (tehát megúszok egy “ctrl-c + ctrl-v”-t, ami nem sok, de nagyon jó).

Mindehhez nyitott forráskódú ésatöbbi. Van neki Windows és Mac platformra is kapacitása. Én nagyon megszerettem.

Update: képes a Gmail-os atom feed-et is kezelni. Egyre jobban szeretem.

A UCI adatbányászai felzárkóztak a Google mögé

(Colin Stewart)

To Google or not to Google – ez már nem valódi kérdés többé.

Természetesen használni kell a Google-t, különben az Internet jó része kikerül a látótérből.

A legkedveltebb internetes kereső bármit segít megtalálni: Birkenstock Arizona szandált, tv-műsort vagy akár azt, hogy hogyan hasznosítják újra a hulladékot.

De mi van akkor, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy pontosan mit is keresünk?

Ebben az esetben legjobb a UC Irvine-nál dolgozó David Newman-hoz és kollégáihoz fordulni, akik egy olyan programot segítettek kifejleszteni, amely anélkül tud keresni nagy mennyiségű szövege, hogy megmondanák neki, mit keressen.

A szövegbányászatnak ez a formája egy statisztikai topic-modellezés nevezetű eljárást használ, amelynek távolra mutató hatásai valószínűsíthetőek az internetes keresésben. Ez a technikát használhatják akár piackutatók, akik a kultúrális trendeket akarják tanulmányozni, történészek, akik a modern társadalom gyökereit térképezik fel, doktorok, akik az orvosi kutatások hegynyi publikációjával szembesülnek vagy akár titkosügynökök, az e-mail-forgalmom analizálásához, hogy kiszűrjék a terroristákat.

A topic modellezés az adatokat kategorizálja, a szavak egymást való követésének gyakoriságának mérésével. Ezek a kategorizált eredmények böngészése a felhasználó számára olyasmik, mintha egy könyvesboltban keresgélne, ahelyett hogy egy adott könyvet vásárolna meg online.

“Nagyon egyszerű a használata, a szövegbányászat evolúciós ugrást végzett” állítja Newman. “Pár éven belül mindenki által használt, hétköznapi eszköz lesz, orvostól kezdve hirdetőkig, íróktól a politikusokig.”

A topic modellezést, amelyet számítógépes szakemeberek és kutató egyetemek fejlesztettek ki, még nem alkalmazzák az adatkereséssel foglalkozó cégek. De Newman szerint pár éven belül a szakmai körökön kívül is fogják használni.

“Amikor az emberek először hallanak erről, azt gondolják: ‘Ó, persze. Google.’ mondja professzor Sharon Block, a UCI-nél dolgozó történész, aki szintén Newman programját használta kutatásaihoz. “Valójában egy 10.000$-os piramis-játék.”

A piramis játékban, amely 1973-ban indult, hírességek adtak meg szavakat a játékosoknek, akik megpróbálták meghatározni, hogy milyen közös kategória alapján lehet ezeket a szavakat összekötni.

Még dolgozunk azon, hogy a számítógép képes legyen egy jelentéssel bíró címkét rakni az egyes kategóriákra, mondja Newman. A topic modellezést nem csak különböző területeken, de különböző módokon is lehet használni – trendek kiszűrésére, ismeretlen adatok rendezésére vagy észrevétlen kapcsolatok feltérképezésére.

Trendek kiszűrése: hirdetők, piackutatók és kiadók tanulhatnak a foci, a biciklizés, az Oszkár-díjak és a társaságok negyedévi jelentései iránti érdeklődés növekedésének-esésének mintázatából, amint ez nyilvánvalóvá vált Newman legutóbbi kutatása alapján. Topic modellezést használt 330.000 sajtóhír (legtöbbjük a New York Times-ból származott) elemzéséhez. A program kategorizálta a leggyakoribb szavakat, neveket, helyeket és szervezeteket.

A Times 2000-től 2002-ig terjedő számait vizsgálva, a különböző témakörökben hasznnált szavak számának elemzése a következő eredményt hozta:

  • A foci népszerűsége nőtt, ezt a szavak havi 25.000-ről havi 40.000-re való növekedése bizonyította.
  • A Tour de France iránti érdeklődés csökkent ebben az időszakban, ezt a szavak számának 14.000-ről 12.000-re való csökkenése jelezte.
  • Az Oszkár-díjakkal foglalkozó cikkek hossza majdnem dupázódott 2001-ről (Gladiátor) 2002-re (Egy csodálatos elme).
  • A vállalatok negyedéves jelentései iránt 2001-ben volt a legmagasabb az érdeklődés, amikor a dot-com lufi kidurrant.

Newman felesége, Block történész-professzor asszony ezt a topic modellezést alkalmaztaa Pennsylvania Gazette-ben 1728-tól 1800-ig (ebbe az időbe esik az az időszak is, amikor Benjamin Franklin volt a lap tulajdonosa) megjelent 82.000 cikken és hirdetésen a trendek szűréséhez.

Az eredmények között feltűnt neki, hogy ha a divatról és a kereskedelemről szóló cikkek száma nőtt, akkor a vallásról szólók csökkentek – és vice versa. Az 1750-es években volt a “ruha” kategória csúcspontja, amely többek között a “gyapjúszövet”, a “selyem”, a “vászon”, “finom” és “fonál” szavakat tartalmazza, ugyanakkor a mélypontja az olyan cikkeknek, amelyekben pl. az “egyház”, az “erény” és “jellem” szavak szerepeltek.

Ismeretlen adatok rendezése:
Kutatók a topic modellezést használták annak a 250.000 e-mailnek az elemzéséhez, amelyet a U.S. Igazségügyi Minisztériumnak küldtek.

Newman szerint ez segítheti a Google Library Project-et is, amely digitális formátumba konvertálja azt a sok millió könyvet, amely a Standford, Harvard és Oxford egyetemeken, a New York Public Library-ban és sok más helyen van.

A nemzetbiztonsági ügynökségek szintén jól tudnák hasznosítani a topic modellezést a hatalmas mennyiségű rendezetlen adat feldolgozásában. Ez magyarázza, hogy Newman miért mutatta be találmányát a May’s Intelligence and Security Informatics konferenciáján, San Diego-ban.

Új kapcsolatok vadászata: a UCI számítógépes szakemberei olyan tanulmányok felkutatásában fognak segíteni a UCI orvostudományi kutatóinak, amelyek skizonfréniához kapocsolódnak.

Topic modellezést fognak alkalmazni 17 millió orvostudományi folyóiratnak a kutatásához, hogy kiszűrjék azokat a cikkeket, amelyek azokhoz génekhez és agyterületekhez kapcsolódnak, amelyek érintve vannak a skizonfréniában.

A modell működése miatt azt is elvárják tőle, hogy ne csak azokat a tanulmányokat találja meg, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a skizofréniához – és még nem is említettük a rendezetlenséget.

A UCI adatbányászai felzárkóztak a Google mögé

Aha

Én is pont így gondolom.

aha

És akkor most mi van? Imádom. A Google Notebook meg cannot reach server.

(Ez a világon az egyik legnagyobb kiszúrás: jegyzetelj, gyűjtünk neked linket, mifaszt, aztán nem érjük el magunkat – ezentúl marad a Notepad, kész. Esetleg ha van még mezeibb szövegszerkesztő…)

Fél napomat rábasztam. Hol van a mélypont?

Ide még videó sem kell.

89%

A hálózatra csimpaszkodott gépek 89%-ának túltengése van kémprogramokban. Legalábbis ezt állapította meg a Webroot Software 2006 második negyedévében. Az utóbbi 3 hónapban 25%-kal nőtt a kémprogramokat terjesztő weblapok száma, több mint fél millióra (számszerint kb. 100e új lap született). Egy – számomra – új fogalom is képbe került ennek kapcsán: a zombihálózat, amelyek tevékenysége spam tömegek küldésében, és hasonló nem igazán etikus, sokszor netbűnözésnek nevezhető ténykedésben merül ki.

Ellenszer van raklapnyi, ezek közül ingyenes többek közt a Spybot Search & Destroy nevezetű programja. Nekem még most fut. Beszartam, csókolom.

Forrás: HWSW.hu

Update: 20 bejegyzésem volt. Mondom volt.

Update2: StopBadware.org

Flocking

A jelek szerint a fél világ megkapta a Flock böngésző meghívólevelét (eszpee, sztahanov stb.), amivel egy “újabb világot” lehet megismerni (jajjh, ezek a szörnyű durrogtatások…). Aminek örülök, hogy rendkívül sokminden van belepakolva, többek között egy WordPress modul is, amivel épppen írom ezt a postot is : ) Külön tetszik a Save your post on this computer gomb, és az, hogy automatán menti a postoláskor a cikket.

Mindezek mellé egy nagyon fájintos kis feed-olvasó is van integrálva, meg fotófeltöltő. Olyan igazi webújságíros kis cucc lett.

Az egész alatt pedig ráadásul (és természetesen : D) Firefox motor osztja az észt.

Negatív: a böngésző címsora (nem tudom pontosan, hogyan hívják azt a sort, ahova be kell írni a címet) nem igazán megyeget, furcsa viselkedés stb. (a beírt címet nem lehet betölteni, csak ha új lapot nyitok, a címsorban bennmarad az utolsónak megnyitott lap címe meg ilyenek).

Blogged with Flock

Update: nem néztem meg a dátumokat, de eszpee és sztahanov tavaly októberben kapták meg ezt a levelet. Nem értem. Azóta nem igazán iratkoztam fel semmiféle ilyen hírlevélre…

Update2: és a cikkeket sem olvastam el… ehh. Akkor csak developer preview tesztert kerestek.

Update3: az rss-olvasójába beleszerettem, de nagyon hiányzik egy csomó Firefox-kényelmesség (pl. egy csomó kiterjesztéssel nem kompatibilis a Flock, meg hát nagyon “belaktam” már a kicsi böngészőmet : )

LibriBar

Újabb böngésző-kiterjesztéssel rukkoltak elő az OSZK-ban: a fejlécként beépülő keresősor, amely lehetővé teszi az OSZK, a Nemzeti Periodika Archívum, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának, a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárnak és az Európai Könyvtörténeti Gyűjtemény állományának keresését, vagy az összesét egyszerre (az egész egyben itt). És ami külön díjazandó: megint van Firefox-os kiterjesztés, nem csak Explorer.

Ja, és miért újabb és megint? Van a jobb katintós LibriLink is, ami a kijelölt szóra keres az adatbázis(ok)ban.

A könyvtári katalógusok új generációja és 64 giga a zsebben

Angolul szépen NGC4Lib (Next Generation Catalogs for Libraries) a neve, és már van hozzá levelezőlista is (természetesen – nemzetközi lévén – angol nyelven). A téma az elektronikus katalogizáció, a katalóguscédulák digitális megfeleltetései és minden, ezzel összefüggésbe hozható terület. A terv az, hogy 2007 karácsonyáig futtatják a listát, majd összegzik az eredményeket. Természetesen, ha van értelme, tovább is fog működni a levelezőlista. Az archívum pedig itt tekinthető meg.

(via: librarian.net)

pendriveEz pedig egy 64 GB-os pendrive. Sokért (2800$). Kérdés, hogy lassan mi nem kell a számítógépbe: winchester, optikai egység kilőve a flashnek köszönhetően. A billentyűzetet és a képernyőt már most is be lehet szerezni göngyölhető formában (képernyőt nem biztos, de létezik, ezt tudom). Az egér ugye mindig is csak egy plusz kellék volt, de simán lehet ezt is helyettesíteni bármilyen szenzoros felülettel. A WiFi a csatlakozókat törli el. Már csak a processzor, a memóriák, az alaplap (természetesen integrálva bele a világon minden) és a hűtők maradtak.

(via: web4lib)

Laptopok, álmok

laptopEz kell. Most. Az ugye beteges, ha szerelmes leszek egy tárgyba?

A – jelek szerint – zseniális tervező srác, Tim Griffin alternatív laptopok és billentyűzetek tervezésén (is) dolgozik (az egész projekt az Adaptive Laptops nevet viseli). Ezek lényege, hogy a desktopok kényelmét ötvözik a laptopok mobilitásával. Sajna a Compaq modellek (nekem is ilyet sikerült kiszúrnom) még csak “béta-verzióban” vannak (hogy ilyen szép web 2.0 kifejezést használjak, trendin, jól:), de a Clio NXT, az IBM TransNote, a PaceBlade, az Acer (ennek a típusát jól titkolják, és a hivatalos honlapon sem szerepel) és a Fujitsu Lifebook már a boltokban vannak. (Sőt, utóbbi nagyon valószínűleg ki is futott.) Gyanítom, vagy csak Amerikában, vagy nem olcsón. Persze a kettő nem zárja ki egymást:) De hát az álmok visznek minket előre.

Mindezek mellett még tervezett nem kevés laptopot, és ahhoz hasonló dolgokat: az első, a második és a harmadik galéria.

techtionary – librerie

korábban már írtam az elfoglalt, de olvasni vágyó emberek dolgát megkönnyítendő hasznos kis mütyürről. nos, a drága olaszok nem hagyták annyiban, és az ujjra felhúzható laptartó (amely akár könyvjelzőként is funkcionálhat) mellett egy rakás hasonlóan ötletes és praktikus eszközzel rukkoltak elő.

itt van mondjuk a FAQ-nak nevezett jószág, amelyet a lapszélre csíptetve tudjuk nyomon követni a szöveget, és ha egy másik műhöz kell nyúlnunk, egyszerűen benne hagyhatjuk, ami aztán pontosan arra a sorra fog mutatni, ahol abbahagytuk.

egy másik találmány (bár ezt annyira nem nevezném eredetinek) a mag-mark, amely egy egyszerű könyvjelző. kettőbe hajtott lap, két végén mágnecsik, ami megakadályozza, hogy kiessen, lefújja a szél stb. ami jó benne, hogy van 15 fajta díszítésű belőle (bár ezek nagy része állatos, de hát ízlések és pofonok. pont ez az a dolog, amihez csak kreativitás kell, és az ember olyat csinál, amilyet csak jólesik.)

végül pedig egy egész termékcsaládot kínálnak, köztük a hagyományos bookchair-t (könyvszék, különböző “háttérszinekkel”:), a bookease-t (ami csak annyiban különbözik az előzőtől, hogy nincs hátlapja), a brightnotes nevű valamit, ami olyan mint egy miniatűr spanyolfal, és – gondolom alkoholos – tollal lehet rá jegyzetelni, és a type & write fantázianevű feltámasztható lapot, ami használható mind billentyűzet (laptop), mind sima papir alá.

itt az egésznek a katalógusa.

ha másért nem is, de gondolatébresztőnek jó. jönnek a magyarok: végy egy fűrészt, némi fát, pácot, lakkot, csavarokat, és gyerünk. részemről megvan már egy nyári hetemnek a programja:)