Hogyan készítsünk RSS feedet egy Notepaddel, egy webszerverrel és egy sörrel

A következő bejegyzés szolgai fordítása lesz Stephen Downes – How to Create an RSS Feed With Notepad, a Web Server, and a Beer című írásának, amely 2003 júliusában látott napvilágot. Ehhez mérten nem éppen a legropogósabb buzzvördökkel van megszórva, sőt. De pont ez a jó benne.

És hogy miért: egyrészt egy késői reflektálás egy, a Katalistre írt levélre (RSS-téma, most nem idézném, utána lehet nézni), másrészt, mert a srác stílusa nagyon rendben van, ami sajna gyengén jött át a fordításban. Harmadrészt meg ha valaki Ádámtól és Évától óhajt elindulni, akkor ez itt pont jó lesz neki.

Az RSS (Rich Site Summary) egy XML fájlt takar… pamparampapam. Ádám csodásan leírta magyarul is az első bekezdést, jó hosszan és érthetően, ami arról szól, hogy mi is az az RSS.

Első lépés: felkészülés

Jegyzettömb: egy RSS fájl sima szövegfájl. Ez pedig azt jelenti, hogy bármely normális szövegszerkesztővel el lehet készíteni. A Windows Notepad (Jegyzettömb) pl. tökéletesen megfelel. Sőt: lehet használni Wordpad-et, hovatovább MS Word-öt is. Egyről azonban meg kell győződni mentéskor: hogy csak a puszta szöveget állítunk elő. Bármilyen formázás hazateheti az RSS fájlt. Csak szimpla szövegként mentsük. Leginkább a Notetab-nek nevezett szövegszerkesztőt ajánlom. Sima szövegszerkesztő, amely sosem okoz meglepetést mindenféle formázásokkal. Linuxban pedig a Bluefish-t.

Szerver: ha van weblapod, van szervered. A szerver az, ahol van a weblapod. Fel kell majd töltened fájlokat a webszerverre. Ha fel tudod rakni a honlapodat, ugyanúgy fel fogod tudni rakni az RSS fájlt is.

Sör: végy ki egyet a hűtőből, vagy ugorj le az ABC-be. Nyisd ki a sört.

Második lépés: keress egy mintát

Az RSS-készítés legkönnyebb módja lemásolni a másét. De ez ne okozzon gondot, az egész tartalmat ki fogjuk cserélni, a fájl formája pedig szabad licenszű bárki felhasználására. Itt van egy rövid, egyszerű példa:

(Másold ki a következőket, kivéve ezt a sort)

<?xml version=”1.0″ encoding=”UTF-8″ ?>
<rss version=”0.91″>

<channel>
<title>Élet és Könyvtár</title>
<link>http://eleteskonyvtar.hu/index.html</link>
<description>Élet és Könyvtár – otthon a könyvtárban </description>
<language>hu-hu</language>

<image>
<title>ÉK RSS favico</title>
<url>http://eleteskonyvtar.hu/rss.gif</url>
<link>http://eleteskonyvtar.hu</link>
<width>90</width>
<height>36</height>
</image>

<item>
<title>Itt egy bejegyzés címe #2</title>
<link>http://eleteskonyvtar.hu/bejegyzes-2</link>
<description>
Na, és akkor itt jön a bejegyzés szövege, jól. Ide most kéne sok mindent irkálnom, hogy kiteljen valamivel a tartalom, ami viszont hamis, mert töltelékszöveget nem neveznék tartalomnak. Szóval bonyolult. Takács Dániel, 2007.05.19.
</description>
</item>

<item>
<title>Itt egy bejegyzés címe #1</title>
<link>http://eleteskonyvtar.hu/bejegyzes-1</link>
<description>
Na, és akkor itt jön a bejegyzés szövege, jól. Ide most kéne sok mindent irkálnom, hogy kiteljen valamivel a tartalom, ami viszont hamis, mert töltelékszöveget nem neveznék tartalomnak. Szóval bonyolult. Takács Dániel, 2007.05.18. </description>
</item>

</channel>
</rss>

(Eddig a sorig másold ki. Ezt a sort már ne.)

Másold be ezt a szöveget most egy szövegszerkesztőbe. Mentsd el a kapott fájlt mondjuk honlapom.rss néven – mentheted bármilyen névre, az azonban megkönnyíti a használatot, ha a saját honlapod címét adod neki névként és .rss kiterjesztést adsz nekik, mert így ránézésre meg lehet mondani, hogy mit is akar ez a fájl. Ne felejtsd el, hogy szimpla szövegként kell elmenteni! Húzz egyet a sörödből, megszolgáltad.

Harmadik lépés: a csatorna definiálása

Lássuk, mit másoltunk be a szövegszerkesztőbe. Az elejefelé van egy olyan sor, hogy <channel>. Maga az információ ez után a tag után jön, és tart egészen a </channel> címkéig.

Négy információt kell minimum megadnod. Ezek címkék közé kerülnek, azt határozva meg, hogy ezek az információk merre találhatóak meg a honlapon. Töröld ki a saját honlapomra vonatkozó információkat, és helyettesítsd a magadéval.

title: a honlapod címe
link: a honlapod linkje
description: a honlapod rövid leírása
language: a honlapod nyelve (szabványosan kell meghatározni!)

Ezt a részt csak egyszer kell megírni. Ha már megvan, nem kell hozzányúlni, de természetesen lehet. Ha ez egyszer kész van, készen van véglegesen. Húzz egyet a sörödből, megszolgáltad.

Negyedik lépés: a képed

Az RSS fájl ezen része nem kötelező: nem kell megcsinálni, ha nem akarod. Néhány etető használhatja a képedet, hogy vizuálisan is jól elkülöníthető legyen az RSS feeded.

Elsőként egy képet kell készíteni. Ehhez bármilyen képszerkesztőt lehet használni. A képnek nagyon kicsinek kell lennie: az enyém 90 pixel széles. Csinálhatsz saját magadnak is képet, ehhez ajánlom a Gimpet, először nagy mérteben, utána pedig lekicsinyítve.

A képet bárhová be lehet pakolni, de a legtisztább, ha ugyanabba a könyvtárba rakjuk, ahová az RSS fájlt.

Ezután írd le a képedet, ugyanúgy, mint az előbb, cseréld ki a fenti paramétereket a sajátodra.

title: a kép címe, általában ugyanaz, mint a honlap címe, legtöbbször a kép ‘alt’ tagjében szokott szerepelni
url: a kép helye a weben, használj teljel URL-t, http-stül együtt
link: az az URL, ahova a képre kattintva kerülhetünk, ez általában ugyanaz az URL, mint a csatorna URL-je
width: a képed szélessége, pixelben
height: a képed magassága, pixelben

Ugyanúgy, mint a channel tagnél, ha egyszer ezt megcsináltad, többször nem kell hozzányúlnod. No, ez nagy lépés volt, húzd meg jól a sörödet.

Ötödik lépés: a linkek definiálása

Az oldalad esetleg több tartalmat (cikket, írást stb.) tartalmazhat, amit a látogatók olvasni szeretnének. Ez a rész fog időről időre változni (bővülni), amikor a honlap tartalmi része változik.

Az egyes cikkek <item> taggel van jelölve. A példában két ilyen szerepel. Szépen látszik, hogy minden egység <item> taggel kezdődik, és </item> taggel van lezárva.

Ezek között is szerepel néhány tag, amelyek a tartalomról tartalmaznak információt. Ahhoz, hogy leírd a sajátodat, távolítsd el a példa infókat, és helyettesítsd a sajátjaiddal. Ha kettőnél több tartalmad van, másold le a cikk taget, és illeszd be a második elem a </channel> tag közé annyiszor, ahány tartalmat létre akarsz hozni. Aztán tedd bele a saját tartalmadat:

title: a cikk címe
link: a cikk URL-je (szép szóval permalinkje)
description: a cikk rövid összefoglalása, a példában itt szerepel a szerő és a dátum is!

Készíts egy item-et minden cikkhez. Ezután mentsd le a fájlt, és igyál a sörödből.

Hatodik lépés: a karakterek megmentése

Most jön a trükk. Az RSS fájl ugyebár egy XML fájl. Így ki kell menekítened egy csomó karaktert, ami azt jelenti, hogy szöveggel kell helyettesítened őket. Itt van egy lista néhány gyakoribb karakterről:

& – az ‘&’ karaktert helyettesítsd a következővel: ‘&’ (ne feledd az URL-t, egy csomó URL tartalmaz et jelet!)

– cseréld ki az összes idézőjelet erre: ‘”‘ (pl. a “kedves” így fog kinézni: “kedves”)

– cseréld ki az összes aposztrófot erre: ”’ (pl. a Pista bá’-ból ez lesz: Pista bá’)

> – az összeset cseréld ki erre: ‘>’ – DE: a tagek kacsacsőrjét ne cserléd le!!!

< – az összeset cseréld ki erre: ‘<‘ – DE: a tagek kacsacsőrjét ne cserléd le!!!

Hetedik lépés: töltsd fel a fájlt

Töltsd fel a fájlodat a webszerverre. A legjobb, ha ugyanoda teszed, ahol a honlapod van, de persze igazából oda rakod, ahova neked jól esik.

És kész is a működő RSS feed. Gratulálok. Igyál sörikét, jót tesz.

Nyolcadik lépés: validáld az RSS feedet

Szigorúan véve ez egy eléggé fölösleges lépés, de azért ajánlott, mert könnyű rontani a hatodik lépésben.

Ahhoz, hogy validáld, érvényesítsd az RSS feededet, keress egy validátort a neten, és másold be az RSS teljes URL-jét. Nyomj meg egy gombot. Ha valamit elrontottál, megmondja a validátor, egyébként validálni fogja. Tippnek pár cím:

Kilencedik lépés: reklámozd a feededet

Ha megvan a feed, tudatosítsd a jónepben, hogy létezik. Nem feltétlenül fogják megtalálni, ezért a következő két lehetőséget ajánlom:

Először is, tegyél ki egy XML vagy RSS feliratot, logót, ikont. Általában az RSS logó egy kis narancssárga izé, ami az RSS fájlodra mutat egy linket. “Lophatsz” ilyet másoktól is, de vannak gyűjtemények is, pl. a Feed Icons, ahol nagyon szép ikonok vannak ingyen. (Egyébként meg gúglit!)Töltsd fel a kiválasztott képet a szerveredre. Ezután tedd ki a képet egy linkkel a lapodra, pl:

<a href=”http://www.oldalam.hu/oldalam.rss”><=img src=”rss.gif” width=36 height=14 alt=”RSS feed az oldalhoz” border=0></a>

Másodszor pedig regisztráld a feededet különböző aggregátorokban, ezek figyelni fogják azt, ha frissül. Pár aggregátor:

(Ha van még ehhez tipp, várom a linkeket kommentbe…)

Végezd ki a sörödet. Készen vagy. Az üveget pedig váltsd vissza.

Megjegyzés: ez egy fapados RSS elkészítésének volt a leírása. Sokfélét lehetne még előállítani, sokféle szabvány szerint. Sőt, automatizálni is lehet az előállítást, nem kell minden körben hozzáírogatnod a fájlhoz kézzel. Ehhez kell egy kis PHP és hasonlók, ha van rá igény, akkor erről is lesz szó még itt.

Digitkonf

Jövő hét elején megint Debrecen, Egyetemi Könyvtár. Digitalizálási konferencia. Nyálcsinálónak:

  • David C Prosser PhD (igazgató, SPARC Europe): Open Access: The Future of Scholarly Communications
  • Christopher Pressler (dékán, Information and Learning Dartington College of Arts, U. K.): Electronic Theses and Dissertations
  • Műhelybeszélgetés: Középpontban a szerzői jog, moderátor: Dr. Szinger András
  • Béky Endre (regionális képviselő, Elsevier): eBooks kávészünet az Elsevier-rel

És a kisördög: az utóbbi pár ilyen jellegű megmozduláson mindig volt NDA és OSZK. Kíváncsi vagyok, lesz-e valami újdonság, vagy megint azt fogom hallani, amit már nem egyszer.

Tanfolyam a dokumentumok vándorlásáról

Azt hittem, ez a blogolás fog majd menni jól nekem az egyetemen, de nem, mert csak. Szóval, most a panzió netjén lógva gyors vázlat, aztán este/holnap részletezés.

Tegnap jobbára az Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR) volt a téma, amelyet itt, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban (DEENK) és a Könyvtári Intézetben (KI) fejlesztenek. A KI munkatársai a statisztikákat és a vonatkozó jogszabályokat ismertették, majd a DEENK kollégái beszéltek tapasztalataikról, munkájukról.

ariel logoMa pedig meg fogjuk ismerni jól az Arielt. Ami, mint kiderült, jól helyettesíthető bármi mással. De erről majd legközelebb.

Adatbázis-kezelési oktatás (élő)

At first: élő blogolás következik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta utcai oktatóterméből, adatbázis (pontosabban: OPAC) -kezelési tanóra témakörből.

“Nem kell loholni…” Freudi félrehallás: nem kell logolni. Egy kicsit megfagyott bennem a vér: honnan tudják…?

Corvina 4-es: egész pofás ILS, de hol van a webes technológiákhoz képest… [Sanyi szerint már van magyar KOHA, még nem néztem meg, de kéne.]

No. Egyszerre több adatbázisban való keresés. Minden könyvtár kereshető, ami Corvinát használ. [Kicsit kínosan lassan tölt.] Van kulcsszavas keresés és böngészés. Nincsen dinamikus linkelés, tehát ha valamelyik OPAC helye változik, akkor repül az egész rendszer. Egyszerre több adatbázisban általában vagy lehet keresni, vagy nem. Legtöbbször még nem… Általában a második (sokadik) adatbázishoz való kapcsolódás Connection time out, ráadásul belefagytam valami bogárba.

Restart.

A MEK OPAC-jához az életnek nem akar csatlakozni.

Második restart.

A rendezést (milyen sorrendben jeleníti meg az adatbázisokat, találatokat) nem őrzi meg, csak amíg nem kapcsolom ki a gépet. Én speciel el tudnék képzelni egy accounthoz tartozó keresési, megjelenítési profilt…

A példánymegjelenítés opciói: rövid, normál, hosszú, cédula, USMARC, HUNMARC, XML. Utóbbinak funkciója csak jövő héten lesz, bookbag-et lehet összepakolni a találatokból, és lementeni fájlba. Egyelőre Ctrl-C + Ctrl-V…

Egyes példányok: státusz, példányok, kapcsolódó rekordok, kapcsolódó weblapok (pl. folyóiratok archívuma).

Ez az “izgalmas” és “újdonság.” [Sóhaj…]

Hoppá: kulcsszavak közt “intellektuális szint.” Felsőbbrendű értelmiségi? Legközelebb a kérdések között fog az is szerepelni, hogy “Ön hülye?” Hehh… (Rákérdeztem, eddig még senki sem vette észre. Válasz nincs.)

A klucsszavak közt szerepelnek a bibliográfiai tételek is (egyre több olyan rekord van, amihez nincs státuszinformáció ugyanis – pl. cikk, tanulmány). Felismert probléma: az olvasók ettől meg fognak hülyülni, nekimennek a könyvtárosnak, és az is a plafonra fog mászni. Kéne pár user-guide á la Google…

Azt hiszem, az érdemi résznek vége is van. Összefoglalva: nem sok újat hallottam, és amit hallottam, az is csak a szívemet fájdította az OS ILS-ek ismeretében. Nehéz és hosszú munka lesz “elhinteni az igét”…

Vasárnap esti punnyadás közbeni kósza gondolat a Google Picasával kapcsolatban

A magyar verzió még nem tudja a Web Albumokba való feltöltést (ami pedig nagyon nagy fícsör…), úgyhogy Eszközök > Beállítások > Nyelv, ott az angol, tök mindegy melyik, két frissítés, és máris lehet kattra feltölteni sok-sok képet.

Szkennelj okosan

Itt, a MOME Könyvtárban művész-tervező arcok vannak, sokan. Munkájukat segítendő elég sokat szkennelnek albumokból, könyvekből. Ez pedig sem a könyvnek, sem az időnek nem tesz jót. A feladat tehát az, hogy a szkenneléssel egyidőben egy háttértárolón létrejöjjön egy képtár, ami lehetőleg címkézett képeket tárol (azt nem akarjuk kiverekedni, hogy a hallgatók úgy rakják könyvtárakba vagy nevezzék el, hogy szerző_cím_oldalszám, meg így nem is találnák meg, és úgy sem sikerülne). Erre pedigfeatures valószínűleg a Google Picasa-ja a legalkalmasabb, amely lehetővé teszi a címkézést is, méghozzá elég egyszerűen (ez kifejezetten fontos szempont, hiszen nem várhatjuk el a hallgatóktól, hogy manuálokat magoljanak…). Jobbkatt a képre, és máris vígan tölthetjük ki a Név, Dátum, Felvétel készítésének helye és a Képfelirat mezőket.

Az egészben pedig az a finom csavar, hogy van az Eszközök között egy olyan, hogy képek mentése. Ez pedig lehetővé teszi, hogy hálózaton belül el lehessen őket pakolni, és utána bármikor keresgélni köztük, pont a Picasa segítségével.

Még amit alaposabban meg kell személnem, hogy mennyire lehet leegyszerűsíteni a szkennelést (most egyelőre az a baj, hogy itt a könyvtárban egy gépen vagy net van, vagy szkenner…), és hogy automatikusra be lehet-e állítani a backupot. Kb.

Update: nemrégóta van már Picasa2, de ahhoz is a napokban jött ki update (amiben még Geotag is van), ami még csak angol nyelven kommunikál, szerintem max néhány héten belül az is magyar lesz…

Ha jó…

Érdekes dolgokat hoz mostanában össze a laptopom és az Ubuntu, így együtt. Történt vala, hogy szombat reggel hiába bíztattam indulásra gépemet, nem igazán akaródzott neki felkelnie. Méghozzá nem mert túl korán volt, hanem bizony a vincsesztere mondta neki, hogy kampec. Ez így persze nem biztos, mindenesetre ezt sikerült belőle kiókumulálni vasárnap este. (Egy meglehetősen ferdére sikerült farsangi buli után, amikor hajnali 3kor úgy döntöttem az éjszakai buszra várva valahol Alsó-Rákoson, hogy nem biztos, hogy én 7kor fel akarok kelni, rendbe rakandó egyik legfontosabb munkaeszközömet.*) Aztán indul a nyüglődés: hogyan szedjük ki a halott merevlemezről a backup nélkül tengődő dolgokat. Sikerült, nem két perc volt. Kellett hozzá egy kábel, egy szerver (az nem kellett, de volt), és szép is lett az élet. A következő probléma már nem volt új: ha kézzel buhertuk a partíciókat, akkor CD nélkül nem tud bútolni a rendszer, először a CD bootmenüjét kell bevarázsolni (ez önmagában nem nagy trükk, csupán időzítés kérdése az egész – még a boot előtt benne kell lennie a Live CD-nek az olvasóban), onnan pedig már lehet merevlemezről indítani. Igen kérem, ez az Ubuntu Edgy, 2007 februárjában. Bár valószínűleg nem is benne van a hiba. De ha telepítéskor cselesen az automata partícionálást választom, ez a probléma nem jön elő. Csodás, nem? Igaz, így nem lesz Windows, de azt hiszem, ezt így most nem bánom. Esetleg ez némileg kompenzálhatná a backup iránt érzett elemi ellenszenvemet… Ettől függetlenül szeretem. Is.

A telepítés, meg mint köztudott, este a legjobb. Méghozzá, amint ez tegnap kiderült, Ady olvasása közben. Az Illés szekerén-nek új dimenziói nyíltak meg előttem. Ugyan varázsából aztán elég sokat levett a mai szeminárium, de üsse kő, akkor is szép vers A fehér lótuszok.

A másik mai öröm, hogy a könyvtárépítészetet már olvassák az USA-ban is, ezért aztán neki kéne látni egy komolyabb megjelenésnek. Mármint így izé… Szóval javítani kell a cuccot. Jó lesz. Sejtem.

* Nagy öröm, hogy tegnap a MOME Könyvtárban is kaptam egy gépet. Ennek ugyan elég rövid ideig tudtam örülni, mert felfedeztek maguknak az olvasók is, de azért jó.

Greenstone the collection

Nagy az öröm: másfél hét Linux-felhasználás után képes voltam fél nap alatt telepíteni a Greenstone-t. Az alkalmazás egy digitális kollekciót hoz létre, gyakorlatilag adatbázis-szolgáltatást, mint amilyen például a szintén erre a rendszerre épülő New Zealand Digital Library (NZDL) New Orleans Disaster Oral History Projectje. Ha minden jól megy, az egyetemen hasonló funciót fog betölteni, ha majd.

Viszont annyira még nem vagyok penge, hogy ne fogjon ki egy ilyen rajtam:

To run GLI under Unix, change to the gli directory in your Greenstone
installation, then run the gli.sh script.

Se sudo, se Futtatás. Akkor hogy?