Vegyes felvágott

[R]eggae-fülhallgató, kéne nagyon, bár tudom, csak a pénz van mögötte, semmi szeretet meg “döntsük-le-Babilont”, de akkor is. Részemről aztán vehetnek pár gével többet, ha egyszer jó minőséget adnak cserébe. Egy ilyenért még a fülbedughatósomat is lecserélném, bár cseppet b szúrja a csőrömet, hogy a világbékéhez a raszta haj már nem elég, kell hozzá az ájfón is. Persze, ott a pénz, mint fentebb, csakhát mégis, szerintem Bob Marley súlyos adag után is tökönrúgta volna őket. Vagy ki tudja, soha nem találkoztam vele. Rebel, mi? ([origo]-nak jár a pacsi.)

A Budun Archívummal nem lehet betelni, azt hiszem nekem, mint könyvtárosnak duplán szól az alábbi felhívás, hiszen mennyi reakciós, sunnyogó értelmiségi húzta meg magát könyvtárak poros mélyén… Figyelmezzetek elvtársak, hátha találtok egy Hamvas Bélát valamelyik sarokban. Még a végén elköltöztetik a Széchenyi Könyvtárat vagy mi. Pfuj. Hova küldhetem a listámat?

Internacionálét meg a modern ember már YouTube-on hallgat, és ha éppen Linuxa (Ubuntuja ugye) vagy OSX-e van, akkor a frissen felfedezett Minitube és Minitunes lesz az ő helyes választása. Előbbi a tecsős videókat húzza le asztali lejátszóba, utóbbi az iTunes-életérzést hozza elviselhetőbb formában, ráadásul tud folderek szerint keresni, ami nálam alapvető. Azt azért nem árt megjegyezni, hogy Qt kell hozzájuk, tehát csőlátású GTK+-osok meg se nyissák a linket, ráadásul a Minitunesnak még csomagja sincs Ubuntura, így kézzel kell berakni az őt megillető helyre, de ettől még nekem sem esett le a gyűrű a kisujjamról, úgyhogy nem lehetetlen feladat. Meglátjuk, mit fog tudni.

Cipősdoboz karácsonyra

cipősdobozEgyszer még nagyon kis koromban kaptam egy dobozt Mikulásra, már nem tudom hogyan, azt hiszem, valami rajzot kellett kiszínezni és bedobni a klauzálstéricsarnokban lévő dobozba, cserébe várhattam a dobozt, és tényleg, 6-án délután a kezemben volt, soha annyira nem örültem egy doboznak, már a liftben téptem szét, és megfoghatatlan örömöt okozott a már nem is tudom mi, nem volt benne semmi nagy vagy értékes, mobilról még nem is hallottunk, tamagocsi sem volt még, maximum teniszes kvarcjáték meg tetrisz, de arról csak álmodtam, szóval talán csoki, ceruza, kifestő meg egy levél a Mikulástól, érdemes megpróbálni, hátha más is fog ennyire örülni ezeknek, hiszen szinte semmibe nem kerül, időbe legfeljebb, de az a legolcsóbb, ez egészen biztos.

A baptista szeretetszolgálat idén is hirdet cipősdoboz akciót, alig kell hozzá valami, egy-két száz forint és egy doboz, tegyétek meg, magatok miatt.

A Piros Pöttyös az igazi

Bocsánat, csak egy gyors emlék, ami a Malackaraj tesztjét olvasva ugrott be, amikor tizenhét-nyolc éve, elsős voltam vagy másodikos, az általános iskolám (terézvárosikéttannyelvű-általánosiksolaésgimnázium, egylevegővel, aztán most már csak tűzraktér) egyik diákja – azóta sem tudom ki volt, de megáldja érte a Jóisten, azt tudom – a Három Kívánság című nagysikerű produkcióban nyert, méghozzá túrórudit, vagy 4-5 métereset, és csak hozták-hozták be az ebédlőbe, három asztalon fért csak el a gyönyörűség, és Dáviddal hordtuk szét az osztályokba, csak a csoki volt vagy 15-20 centi vastag (kétszer! ugyebár), és tálcán, hatalas csoki- és túrótömböket, és hülyére zabáltuk magunkat közben persze, és egy egész nap ette a nem tudom hány száz gyerek, és annyira szép volt, és azóta vágyom újra egy ilyenre.

Hüpp.

Image by eszter via Flickr

A teljes süni-sztori

Már régóta lógok @SuetiMuetinek a történettel, így jöjjön a hónapos pótlás.

Május közepén egy este sikerült egy késő esti bevásárlás után meglelnem Fülöpöt a 39-es megállójában, ahol eléggé leposzkulva keresett valami menedéket, amire elég kevés reménye volt – már ha nem feltétlenül valamelyik kocsi gumijára felkenődve pihenni az idők végezetéig. De szemmel láthatóan nem, ezért hazavittem, ahol SOS ment a fentebb említett hölgynek a privát meg aztán a talk, így szakszerű segítséggel bele lett rakva egy jó nagy kartondobozba, meg lett etetve egy kéttojásos rántottával (szigorúan minden további hozzáadott cucc nélkül, tehát no olaj meg só és fűszerek), el lett látva vízzel, meg ki lett neki alakítva egy perfekt és autómentes puha búvóhely, törülközőbe csavart forróvizes műanyagpalackkal. Szóval én jól éreztem volna magam (a süni is így tett), aztán a második éjszakára (mert azt meg mindenki vágja, hogy ezek az állatok ilyen partiarcok) annyira feltámadt, hogy ízekre rágta a doboz sarkát, amit aztán még négy másikkal is megtett. Így életbe lépett a görény-stratégia (mármint az az eljárás, amit öcsém vadászgörényével szemben alkalmaztam): éjjelre előszoba kiürít, minden ajtó becsuk, és fület szorosan behúny. Reggel pedig szart takarít.

De hogy szavamba ne vágjak, SuetiMueti volt olyan nagyonjófej, hogy még speckó sünkajákkal is megdobott, amiből az egyik, a konzerv jellegű el is fogyott, de a száraz és nagyon büdös bogarakkal megtöltött doboz fele még megmaradt. Csak ha valaki hasonló helyzetbe jutna. És annyira nem is büdös. Csak ha kinyitja az ember. Meg beleszagol. Nem kell félni, na.

Aztán közben el lett nevezve az állat I. Philípp Sünedlinek, így most már éjjelente volt kit szidni, ha felébredtem az irgalmatlan zajra.

Szóval nőtt-nődőgélt a kis süni, sokat evett (kartondobozt), szart (mindenfélét), csámcsogott (tojást és kutyakaját), elbújt (na ez volt a legjobb, a faltól kb. 5-8 centire lévő lapradiátor mögé kúszott fel a falra, majd olyan 15-20 centis magasságban töltötte el a napot, jól összekenve a falat, de szerencsére pont a radiátor miatt nem látszik), így aztán egy hét múlva vérző szívvel bepakoltam a kis pözsibe, és ki lett víve Érdre, ahol két zuhé közt elengedtük.

Ennyi. Képek:

Az árképzésről

Levelezőlistán kaptam. Ugye van az a pont, amikor az emberek megkérdezik, hogy akkor mi is kerül 25 forintba egy fekete-fehér A4-es oldal fénymásolásában, vagy miért is kell több ezer forintot fizetni egy fotójegyért, amit amúgy sem lehet az esetek nagy részében használni.

Egyébként:

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára!

Miért?

Mert ezek a mérőórák eredetileg azt a célt szolgálták, hogy a Fogyasztó és a Szolgáltató egymás közötti korrekten elszámoljon és a Fogyasztó annyi díjat fizessen, amennyi villanyt, vagy gázt a mérőóra szerint elhasznált. Ennek ma már semmi jelentősége nincsen, mert bármit mutat a mérőóra a Szolgáltató olyan összegű számlát állít ki, amilyet akar.

Miért?

Mert nincsen ember, aki ellenőrizni tudná, hogy a számlán szereplő összeg megfelel-e a tényleges fogyasztással.

Miért?

Mert a számlán szereplő fizetendő díj és a mérőóra által mutatott elhasznált mennyiség és annak egy egységnyi díja köszönő viszonyban sincs egymással. Egy normális országban, tisztességes államban, egyértelműen meg van határozva, hogy egy kilowatt áram, vagy egy m3 gáz mennyibe kerül, és a mérőóra által mutatott mennyiséget be lehet szorozni ezzel az egységárral, és máris megvan az eredmény, hogy mennyit kell fizetni. Nálunk nem így van, mert ez nem normális ország és nem működik tisztességes állam.

Vegyünk akkor egy villanyszámlát.

Nézzük meg miből áll össze a számla végösszegét jelentő, fizetendő 6.758.-Ft díj:

  • 24h áramdíj tömb I. 2009.02.12.-2009.03.22. 110 kWh 20,38 Ft/kWh 2.242.-Ft
  • 24h áramdíj tömb II. 2009.02.12.-2009.03.22. 45 kWh 21,68 Ft/kWh 976.-Ft

Összesen: 3.218.-Ft.

Idáig rendben is lennénk, hiszen a fentiek szerint a 40 napos időszakra 155 kWh fogyasztás után 20,38 és 21,68 Ft-os egységáron (az már rejtély, hogy miért a két különböző egységár, de még belefér) 3.218.-Ft áramdíj fizetendő. De ezzel nincsen vége, mert a számla folytatódik, úgy, mint mert olyan, mint a telefon: van csúcsidő meg völgyidő, ezért kettő az ár…

  • Szénipari szerkezetátalakítási támogatás 31.- környezetvédelmi díj, hogy a CO2 kibocsájtást ellensúlyozzák
  • Kedvezményes árú villamosenergiai támogatás 19.- egy bizonyos kedvezményes árú kör támogatása (kórház stb.)

Összesen: 50.-

  • Átviteli-rendszerirányítási díj 89.- MAVIR pénze, arra való, hogy ő elirányítsa a házadig az áramot
  • Rendszerszintű szolgáltatás díj 66.- ez szolgálja a stabilitást, olyan erőművek költségeit fedezi,ami működik,de nem termel, mert ha máshol valamiért kiesik egy termelő, akkor innen pótolják
  • Elosztói forgalmi díj 1.341.- forgalom után fizetendő, szintén a MAVIR pénze
  • Elosztói veszteség díj 648.- a lopások, sérülésekből keletkező károk kompenzálása
  • Menetrend kiegyensúlyozási díj 78.- kompenzáció,hogy nappal amikor mindenkii fogyaszt és éjszaka amikor senki, hogy a kettő közt ki tudják egyensúlyozni a termelést és az előre megadott profiltól való eltérés miatt

Összesen: 2.222.-

Még nincs vége, de egy villanyszámlában ez a “Menetrend kiegyensúlyozási díj”, figyelemreméltó kreativitásra vall, ezért érdemes egy kicsit megpihenni. Továbbá:

  • Elosztói alapdíj 150.-

Összesen: 2.372.-

Na már most, ha az áramdíjhoz (3.218.-) hozzáadjuk ezt a többit (2.372.-), akkor 5.590.-Ft jön ki, amihez még a 20% ÁFA jön hozzá, + 50.-Ft AHK (ez is rejtély, hogy micsoda) és máris megkapjuk a villanyszámla 6.758.-Ft végösszegét. Ha valaki meg tudja mondani, hogy az áramdíjon túl megjelölt őrületek, amik összesen 2.372.-Ft-ot tesznek ki, miért kerülnek Lajos bácsi és Ilonka néni villanyszámlájába felszámításra, az akkor azt is mondja meg, hogy ezek az ilyen-olyan díjak miért éppen annyi összegűek és miért nem alacsonyabbak, vagy magasabbak. Valamint mikor, ki állapította meg pl. a “menetrend kiegyensúlyozási díj” 0,5000 HUF/kWh egységárát és ennek mi a fene köze van az én villanyszámlámhoz.

Ha mégegyszer megnézzük a számlát, akkor láthatjuk, hogy a tényleges áram fogyasztás után 3.218.-Ft-ot kellene fizetni, de ezt feltornázták a TELJESEN ELLENŐRIZHETETLEN plusz költségekkel 6.758.-Ft-ra.

Nem kell keresni az összefüggéseket, ezt valahova ki akartam rakni, ennyi.

1100 sor a Szépművészeti Múzeum bővítéséről

Sokat gyűrűzik a már két éves történet, annyi pro és kontra érv hangzott el a témában, hogy szinte össze sem lehet szedni. Illetve igen, de ahhoz kell legalább 1100 sor. Endrődi Gábor írását ajánlom mindenkinek, akit érdekel az, hogy hogyan zajlik ma egy állami hátszéllel működő intézmény “szakmai” vezetése és fejlesztése kishazánkban. Érdemes rászánni azt a negyed órát.

Hát, szervusztok

Április 1-je van, azt ugye mindenki tudja?

Na most az a nagy helyzet, hogy meghívást kaptam a British Library vezetőségétől, hogy május 1-től fél éves próbaidővel felvennének a fejlesztési-technológiai részlegükbe (Development Office), osztályvezető-helyettesnek (legalábbis magyarul ez lenne a legmegfelelőbb elnevezés rá).

Ennek két következménye van: itt kell hagynom Magyarországot (ami azért nem olyan nagy baj így első pillantásra, kényelmesen megvárni hogy mi lesz itt pár év alatt, aztán a szerint dönteni a visszajövetelről, hogy mi van itt), másrészt felkínálták, hogy megveszik a klogot is, mint ötletet, így az ottani, llog-elnevezésű szolgáltatással kell majd foglalkoznom.

Most így hirtelen nem tudok többet írni, elég izgatott vagyok, meg fura érzés is, de mindenképpen be fogok számolni a további fejleményekről. (Meg hát a munkaügy itthon és kint, családi és személyes dolgok… szóval sűrű hetek jönnek, az biztos.)

Drukkoljatok!

A Szépművészeti Múzeumról

Annak, aki hallott róla, meg annak, aki nem, itt lehet aláírni az átépítés jelenlegi formája elleni tiltakozásul. Hogy ne legyen teljesen érthetetlen a történet, íme egy összefoglaló a dolgokról:

Mint minden valamire való nagy európai múzeum, a budapesti Szépművészeti Múzeum is jogosan tart igényt a bővítésre. A gyűjtemények jobb elhelyezése, az új igények kielégítése kétségtelenül több teret kíván. A közelmúltban döntés született a bővítés mikéntjéről, és a tervek szerint májusban már meg is kezdik (kezdenék) a megvalósítását. A bővítés logikus iránya a föld alatt van, és ez ellen nehéz kifogást emelni. Viszont az a beavatkozás, amelyet a föld felett terveznek – vagyis az épület homlokzatának megbontása és mellette egy tíz méter magas betonépítmény létesítése – a múzeum építészeti értékeinek semmibevételét és Budapest egyik legszebb, emblematikus terének városépítészeti eltorzítását jelentené.

A teljes szöveg PDF-ben.