Használhatóság

Amikor arról beszéltem, hogy nem feltétlenül a kedvesügyfél az úr, akkor abban expliciten is benne volt, hogy mennyire, de mennyire fontos az a környezet, ahova beesik az a kedvesügyfél. Ha eleve olyan környezetbe rakjuk be, ahol nehéz finnyáskodó fogást találni, akkor sokkal kevesebb panasz, lepattanó keresés, kérés fog hozzánk eljutni, sokkal több mindent fog a felhasználó magától, jókedvűen megcsinálni.

Ennek kapcsán örültem meg Rung András előadásának, amit nagyon sajnálok, hogy nem hallgathattam végig a webbankok használhatóságáról. Nem is csak azért, mert magam is állandóan szenvedek a CIB webbankjával (szeretem, de mindig van egy de), hanem mert pont ez a szemlélet kell(ene) akár egy IKR, akár bármilyen más ügyfélszolgálati rendszer megvalósítása esetén.

Két szempontból lehetne a legjobban újragondolni ezeket az alkalmazásokat. Az egyik a tárolt adatok kinyerhetősége, magyarán eleve úgy alkotni meg az adatbázis struktúráját, hogy ne kínszenvedés legyen valami értelmes kimutatást összerakni belőle, a másik pedig ennek az adatoknak az újrahasznosíthatósága, tehát hogy a rendszerben zajló munkákat segítsék ezek a kinyert információk. Olyasmire gondolok, mint a kölcsönzések, megtekintések követése, toplisták, ajánlások készítése, előre definiált érdeklődési körök alapján történő automatikus tájékoztatás, illetve a külső adatbázisokkal való összekapcsolhatóság.

Igazából egyik sem egy nagyon új dolog, sőt, már magam is sokszor leírtam ezeket. De érdemes mégis újra és újra elmondani, mert óriási a tudatlanság ezzel kapcsolatban. Itt, a munkahelyemen most eveztünk be egy új ügyintéző rendszert, amely rengeteg sebtől vérzik, de azért valamennyire igyekszünk a sínen maradni. Ennek egyik fontos állomása az ergonómiai fejlesztés, ami igen csak gyenge pontja az egész történetnek. Mikor már túl voltunk egy pár körön, elvégeztettünk egy ergonómiai elemzést is, fél szóval említettem meg a felhasználói élményt, mire a környezetből valaki benyögött egy olyat, hogy jó, hát akkor majd figyelje a rendszer, hogy férfi vagy nő-e a bejelentkező, és majd attól függően egy virágcsokor vagy egy csinos hölgy jelenik meg a képernyőn.

És ez sajnos az átlag tudás erről, ugyanakkor pl. senki sem vonja kétségbe, hogy egy autó vagy kávéfőző tervezésekor fontos szempont a használhatóság. Éppen ezért szerintem érdemes lenne az MKE-nek egy olyasmi kampányon elgondolkodnia, hogy “Használható könyvtári honlap” vagy “Használható IKR”, ami mintegy minsőítő rendszerként is működhetne. Ehhez végső soron egy lelkes szakértő közreműködésével készített ajánlássorra, és az arra épített tesztre van szükség (persze mindkettőt folyamatosan frissítve az aktuális követelmények alapján), aztán szinte önműködővé is válhat a dolog.

Születésnap

7 éve, egy novemberi szombaton kezdtem el írni a myownblog.wordpress.com címen a kezdetben l&l, majd élet és könyvtár című blogot. Azóta 834 bejegyzés és 1844 komment született, ami lehet, hogy számszerűleg nem sok, de nekem nagyon fontos egytől egyig. Sajnos látogatottsági statisztikáim nincsenek, azokat mindig elmosta valahogy az idő vihara…

Mit tehet a könyvtár a környezetért?

A bejegyzés az elmaradt múlt szerdai szeminárium vázlata. Próbáltam nem annyira pontokra szedni, és kicsit gördülékenyebbé tenni, de így is rengeteg minden kimaradt, ami szóban elhangzott volna. Így inkább gondolatébresztőnek szánom.

1. Szelektív gyűjtőpontok létrehozása

A használt elemek, háztartási kisgépek, izzók gyűjtése nem kíván túl sok helyet, és energiát, de nagyon sok lehetőséget kínál. Erősítheti a könyvtár szerepét, akár önálló intézményről van szó, akár egy szervezet egyik részéről. Saját tapasztalatom, hogy a könyvtár motiváló lehet egy nagyobb intézmény részeként a szelektív hulladékgyűjtés terén. Elég első körben csak a használt elemeket és izzókat összegyűjteni, aztán szépen lassan lehet bővíteni a gyűjtőkört, illetve rávenni a vezetőséget a szelekció elterjesztésére.

2. Energiatakarékos világítás és fűtés

Hála a különböző pályázatoknak, sok könyvtár újul meg vagy épül fel még mostanában is. Ezeknél persze fontos volt mindig is az energiatakarékosság, de manapság a legtöbb alternatív technológia szinte ugyanolyan áron hozzáférhető, mint a hagyományos. Nem kell pl. sokat matekozni, hogy egy LED-es világítás már akár egy-két év alatt megtérülhet, de akár egy mini biomassza-erőmű is sokat segíthet a fűtési költségeken. Furcsa, de nem sokat olvasni olyan könyvtári ajánlást vagy könyvtárépítészeti dolgozatot, ami kifejezetten ezzel a területtel foglalkozna.

3. Újrahasznosítás

Nagyon sok olyan hulladék kelektkezik a könyvtárakban és környékükön, amit újra lehet valamilyen formában hasznosítani. A legegyszerűbb pl. brikettálni a papírszemetet, de nem feltétlenül kell ilyesmire gondolni. A könyvtári hálózat nagyszerű lehetőséget teremt arra, hogy olyan megunt, lecserélt, elavult informatikai és egyéb eszközöket közvetítsen, ami a társadalom egy részének már nem kell, de nagyon is jó szolgálatot tehet máshol még. Így pl. lehet gyűjteni számítógépeket, mobiltelefonokat, könyveket, szemüvegeket, monitorokat, játékokat stb. Ezeket aztán a megfelelő csatornák felhasználásával célzottan a rászorulóknak lehet eljuttatni, és a könyvtárakban még bőven van annyi bizalma a társadalomnak, hogy ezzel megpróbálkozzunk.

4. Javítás

Egyre terjednek a különféle javító klubok, ahol érdeklődők, unatkozók, közösségi életre vágyók együtt javíthatják az elromlott gépeket, eszközöket. Az egyik ilyen kezdeményezés a Repair Café, aminek mintájára bárki hozhat létre ilyen közösséget, így nem csak a környezetvédelemért tehet a könyvtár, de közösséget és imázst is építhet.

5. Tanfolyamok

Akár az energiatudatosság, akár a szelektív hulladékgyűjtés, akár az újrahasznosítás területén indíthat a könyvtár képzéseket és tanfolyamokat, amelyeken akár az oktatás mellett fórumok keretében is megbeszélhetik a helyi közösség ilyen jellegű problémáit. Több könyvtár is indít ilyen zöld programokat, de létezik olyan digitális könyvtár is, amely csak az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal foglalkozik.