A könyvtárak halálai (témavázlat)

[…]

Kiindulásul választott feltételezésem, hogy a könyvtár egy, valamilyen társadalmi forma, réteg igénye nyomán létrejött, a kor lehetőségeihez képest a lehető leghatékonyabb információrendezési és –tárolási forma, amely így egyszerre reflektál egyrészt közvetlenül az őt létrehozó szándékra, másrészt pedig a társadalmi és a technológiai változásokra, fejlődésre. Az intézmény formája és megjelenése ilyen szempontból inkább háttérbe szorul, és lehetővé válik a puszta funkció vizsgálata, amely azonban egyáltalán nem jelent semmiféle lefokozást vagy kontextusból való kiragadást. Így válik jobban érthetővé az is, hogy miért hívhatjuk könyvtárnak az ősi Egyiptom papirusztekercs-raktárait, az ókori Róma nemeseinek gyűjteményeit, a szerzetesi közösségek bibliotékáit, a reformkor olvasóköreit, a modern közkönyvtárakat, valamint a sokszor illegálisan működő online adatbázisokat.

Munkám során szeretném áttekinteni a könyvtárak és a tudástárak teljes történelmi távlatát, kezdve az ókortól (rövid kitekintéssel az őskorra is) a középkoron át a jelenig, amelyet a ma kihívásaival és a lehetséges válaszokkal fogok lezárni. A dolgozat során inkább a nyugati civilizációhoz kapcsolódó könyvtárak történetét és funkcióit kívánom áttekinteni, kiemelve az adott korra leginkább jellemző gyűjteményeket és környezetüket. A modern kor könyvtárai esetében az angolszász könyvtári rendszert fogom szem előtt tartani, mivel jelenleg talán ez a megközelítés gyakorolja a legnagyobb hatást a könyvtárakról kialakult képre, a vele kapcsolatos véleményekre.

Könyvtárakról beszélve természetesen nem lehet megkerülni a könyvek fogalmát, kérdéskörét és problémáit sem. Ugyan csak pár száz éve használjuk az információtárolásnak ezt a módját, de mégis szinte szinonimájává vált az emberi kultúrának és műveltségnek. Ez amellett, hogy segít elhelyezni a könyvtárakat egy társadalmi értékskála mentén, óriási terhet is jelent az intézmények számára, gyakorlatilag meggátolva azt a fajta szemléletet, amelyet következetesen kívánok végigvinni a tanulmányom során. Elismerve és fenntartva mindazt a hasznot és értéket, amelyet a könyv formája jelent az emberiségnek, a fentebb vázolt feltételezés alapján újra kell gondolni a könyvtárak és a könyvek viszonyát, hiszen a jelenlegi társadalmi és technológiai közegben már messze nem ez a leghatékonyabb információtárolási és –kezelési rendszer. Ez nem egyszerű kérdés, hiszen a könyvtárak alapvető eleme a könyv, amelyet kihagyva a kiindulástól kéne újradefiniálni ezt az intézményt – ha figyelmen kívül hagyjuk a fenti meghatározást.

Kérdésként merülhet fel a társadalmi környezet, az igény, a hatékonyság és a technológia fogalmainak meghatározása is, hiszen ezeket a mindennap használt fogalmakat könnyen használhatjuk rosszul könyvtárakkal kapcsolatban. Azt is szükséges definiálni, hogy mit is jelent pontosan a könyvtár szerepe, feladata és funkciója. Ideális esetben ez a három fogalom közös metszéspontot alkot, amelyben létrejön a könyvtári szolgáltatás, legyen szó az olvasókkal vagy a tudománnyal, kultúrával való kapcsolatára.

Társadalmi környezeten azt a közösséget értem, amelyben a könyvtár működik. Ez mindig többrétegű közeg, hiszen minden egyes intézmény külvilággal való kapcsolatrendszerét számtalan szempontból lehet meghatározni. Első sorban mindig a szűk környezetet érdemes vizsgálni, azt a közeget, amelynek konkrét szándéka szerint vagy igényei alapján létrejött az adott könyvtár, legyen az falusi kis közkönyvtár, egyetemi szakkönyvtár, vállalati könyvtár, nemzeti könyvtár. A következő szint az a közös kulturális háttérrel rendelkező társadalmi csoport, amelyet nemzetnek szokás nevezni, végül globális környezetben is elhelyezhető az adott könyvtár, kombinálva a szakmai, tárgyi és a társadalmi szempontokat. Ha egy könyvtárat létrehozó szándékról beszélünk, akkor ezen koordináták mentén lehet azt mérni.

Ezeknek a csoportoknak fogalmazódik meg az az igénye, szükséglete, amely létrehozza a könyvtárakat. Ez sokszor lehet nagyon spontán (l. pl. olvasókörök), de tudatos szervezés eredménye is (egyetemi könyvtárak, közkönyvtárak), de egyik esetben sem távolodhat el a könyvtár ettől a kiindulóponttól, hiszen saját egzisztenciáját vonja kétségbe, amint nem az olvasói (fenntartói) szándékainak megfelelően működik.

A hatékonyság kifejezést sokan nem szeretik, hiszen a művészetek és a kultúra területén nem feltétlenül szerencsés hatékonysággal számolni, és ez jó alkalmat adhat a tudományos területen működő intézmények számára is behúzódni e mögé a védfal mögé. Ugyanakkor, ha elfogadjuk, hogy a könyv fizikai valója csak nagyon kis százalékban jelent művészeti alkotást, akkor azzal a kellemetlen helyzettel kell szembesülni, hogy a könyvtárak többségére érvényes lehetne valamiféle hatékonysági szabály. Ez viszont nem pusztán öncélú okokból kell, hogy érvényesüljön, hanem pont a fentebb vázolt társadalmi igényre való megfelelés során, hiszen amellett, hogy az intézménynek anyagi elszámolási kötelezettsége is van a fenntartók felé, magát a munkát lehetetleníti el a működési zavar.

A technológiai környezettel összefüggésben gyakran merülnek fel kételyek, illetve a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos szkeptikus vélemények. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni azt, hogy a könyvtár mindig is az információtárolással kapcsolatos technológiai fejlesztések elsődleges “elszenvedője” és alanya volt, hiszen a maihoz hasonló forradalom zajlott le a 15. században, valamint a betűírás feltalálásakor. Pontosan a hatékonyság és a társadalmi igények jegyében volt a könyvtár számára mindig is kötelező a legújabb technológiák meghonosítása és beépítése a mindennapokba. Ugyanígy, a mai globális társadalmi kihívásokra és tudományos fejlődésre való tekintettel rendkívüli fontossággal bír a korszerű eszközök alkalmazása.

A könyvtár szerepét, feladatát és funkcióját is a fenti szempontok alapján lehet meghatározni. Szerepnek azt a pozíciót nevezem, amit a könyvtár egy adott társadalomban vagy közösségben elfoglal, feladatnak azt az igényt, amely létrehozza és működteti, funkciónak pedig azt, ahogy a szerepet és az igényt összhangba hozza az intézmény a működése során.

[…]

8 thoughts on “A könyvtárak halálai (témavázlat)”

  1. Megint ugyanazon gondolkodunk ;-)

    Az én vázlatom a következő, majd egyszer valahol kifejtem:

    papírkönyv->papírkatalógus: OK

    papírkönyv->bibliográfiai ab, a digitalizálás előtt: kompromisszum

    papírkönyv->bibliográfiai ab, a digitalizálás korában: anakronizmus

    elektronikus (digitalizált) szöveg->bibliográfiai ab: normális szolgáltatás (= a könyvtár továbbélése…)

    Meg ilyenek…

  2. A hatékonysághoz szeretném hozzáfűzni azt, hogy szerintem fontos lenne figyelembe venni használó “beválását” sikerességét. Egy egyetemi könyvtár esetén(elismerem) ez mérhetőbb, mint egy közkönyvtárban, ezért érdemes lenne szétválasztani könyvtártípusonként ezt a vizsgálandó területet.

    1. “használó “beválását” sikerességét” Ezt hogy érted? Én a használó oldaláról vizsgálom a könyvtár hatékonyságát, az meg mindenhol mérhető :) (Megkapom-e amit akarok, milyen gyorsan és pontosan)

  3. Én elsősorban egy távolabbi célt, azaz a hallgatók szakmai sikerességét, beválását vizsgálnám, s abban a könyvtár szerepét,”hasznosságát”.

  4. Az ALA legújabb “felfogása” is azzal foglalkozik, hogy az egyetemi könyvtáraknál ez lehetne egy fontos mutató.Éppen mostanában akarnak új mérőszámokat, módszereket kidolgozni. Kíváncsian várom, bár azért van némi elképzelésem, hogy milyen is lesz.

  5. Norvégiában pedig már több éve zajlik egy nagy projekt PLACE elnevezéssel, melynek nemzetköz (így magyar) leágazásai is vannak. A fő cél eddig az volt, hogy a könyvtárak fizikai tereinek szociális funkcióit határozzák meg, elsősorban abból a szempontból, hogy mennyire tud társadalmi találkozóhelyként, identitásformáló közösségi térként működni a könyvtár. Mennyire teszi teljesebbé ilyen módon a felhasználók életét, mint interakciós közösségi tér. A projekt következő szakaszában már a digitális könyvtárak, könyvtári szolgáltatások is célkeresztbe kerülnek e szempontrendszernek megfelelően. Ragnar Audunson a projekt vezetője egyébként nemrégiben tartott előadást e témát is érintve az ELTE EK-ban. Megemlítendő még, hogy a projekt hagyományosan aktív hallgatói részvétellel is zajlik elsősorban MA és PHD záródolgozatok, s az ezekből kinövő publikációk szintjén.

  6. AZ én könyvtárfelosztásom és könyvtárképem a következő:
    – dokumentum szolgáltató
    – web alapú információkat szolgáltató
    – tudás- és probléma kezelő kodifikált információkat biztosító.
    Átmenetek vannak a csoportok között. A könyvtári funkciók szerintem 3000 év óta nem változtak (megszerzés, tárolás, feldolgozás-kivonatolás, véleményformálás, népszerűsítés,szolgáltatás. Ezért én nagyon tágam értelmezném a könyvtárat.
    Érdekes felmérést ajánlok: http://www.oclc.org/uk/en/reports/2010perceptions/2010perceptions_all.pdf;
    Perceptions of libraries 2010 / OCLC

Hozzászólás