Kell-e a könyvtárosnak könyvtár?

Itt a halottkönyvtár-ellenzők nagy lehetősége: miközben óriási erővel megy a felháborodás, szépen csendben az OSZK gyakorlatlag megszünteti a Könyvtártudományi Szakkönyvtárt (KSZK). Szombaton kutatni mentem fel, és óriási meglepetéssel hallottam a kollégáktól, hogy gyakorlatilag el van döntve, hogy a részleg lekerül az irodalomtudományi olvasóba, hogy helyét rendezvényeknek, kiállításoknak adja át.

Óriási a kérdés. Egyrészt van egy olyan könyvtár, ami gyakorlatilag a szakma egyik alapköve, mind formájában, mind tartalmában. Ahhoz, hogy versenyképes szakemberek legyünk, elengedhetetlen, hogy létezzen egy effajta gyűjtemény, amely az egyes egyetemi tanszékek helyi gyűjteményén túlmutatva, alapot tud nyújtani a tovább- és önképzésekhez.

Másrészt viszont van egy könyvtár, ahol mutatóban van csak olvasó, állománya bár kitűnő, de kurrens szakirodalomból igencsak hiányos, nyitvatartási ideje lehetetlen (dolgozó embereket hivatott kiszogálni!), és online szolgáltatása – ami kiválthatná az offline szolgáltatások imént említett gyengeségeit – nincs (ez sajnos inkább a környezet, mint az éppen ott dolgozó kollégák hibája, de akkor is létező probléma). Gyakorlatilag, mint könyvtár, nem funkcionál. Arra is nagyon kíváncsi lennék, hogy az önmagukban oly biztosan dolgokat állító személyek mikor jártak utoljára ott, mikor tettek azért, hogy úgy nézzen ki, mintha még élne ez a könyvtár.

Nem azt mondom, hogy halott lenne a KSZK. De haldoklik, méghozzá szakmai asszisztenciával. És ez hatalmas baj, mert ezt is látják a döntéshozók: egy olyan szakma, amely a saját definícióját tagadja meg és le, nem igazán érdemel támogatást.

És a megoldás? Két utat látok, akár párhuzamosan. Egyrészt a szakma tömegesen vonja felelősségre Sajó Andrea főigazgató asszonyt, hogy ezt a tervezett lépést milyen OSZK-s és könyvtárszakma stratégiába tudja beilleszteni, hogyan tudja viszonyítani az országos könyvtárügyi stratégiához. Az első körben pl. az MKE és a felsőoktatási intézmények kezdhetnék, hiszen ők vannak abban a helyzetben, hogy leginkább képviseljék az érdekeinket, de az egyéni felelősséget sem lehet letagadni. Kérdezni, kérdezni, kérdezni.

A másik, akár párhuzamos megoldás is felmerült már: miért nem csinál a szakma saját magának egy könyvtártudományi szakkönyvtárat? Tagdíjjal, online szolgáltatásokkal, kurrens állománnyal, amelyet a felsőoktatási könyvtárak és (ha túléli) a KSZK állományát kiegészítendő lehet gyarapítani – akár csak virtuálisan is! Nem hinném, hogy mondjuk pont az ALA ne lenne nyitott egy ilyen típusú együttműködésre.

Photo credit: Funkart @ zazzle.com

“Kell-e a könyvtárosnak könyvtár?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. “…van egy konkrét elképzelésem, hogy mit is lehetne csinálni, de egyedül az nem menne, csak önkéntes segítségekkel.” – Kedves Dani, elképzelését támogatandó ajánlom magamat, mint önkéntes segítő, friss nyugdíjas volt OSZK-s katalogizáló könyvtáros.:) Üdvözlettel: Tóthné Emi

  2. Személy szerint engem nagyon megdöbbentett a hír. Valami nagyon nagy baj lehet azzal a szakmával, diszciplínával, amely saját szellemi, tudományo, információs hátterét, infrastruktúráját számolja fel. Ezt nem csupán mint az egyik megrögzött KSZK látogató mondom, hanem mnt olyan, aki részt vesz az IK-képzésben. Az ott dolgozó kollégák készséges segítségnyújtása mellett mindig nagy szakmai büszkeséggel hivatkoztunk a KSZK-ra, mutattuk meg a budapesti tanulmányi utak során. De nem csupán ezek miatt döbbentett meg a hír, hanem azért is, mert a KSZK nem csupán egy szakkönyvtár volt, hanem a mellette kialakult jelentős szellemi műhely termékei (KÖFI, külföldi folyóiratszemle, MANCI stb.) igen fontos szerepet játszottak a hazai és a külföldi szakirodalom áttekintésében, az azzal való lépéstartásban.
    Az utóbbi években a könyvtár egyre nehezebben tudta beszerezni a releváns szakirodalmat és bizonyára erre is visszavezethető, hogy a látogatottsága csökkent. A klasszikus elsorvadás (elsorvasztás?)metódusa itt is érvényesült? Amennyiben egy könyvtár gyűjteményének megfelelő színvonalú fejlesztése elmarad, úgy egy idő után elveszíti olvasói érdeklődését. Utána pedig lehet arra hivatkozni, hogy nincs rá érdeklődés, kevés a látogató, ergo, nincs rá igény, nincs rá szükség. Számos tudományos és szakmai szervezet akár a tagok befizetéséből is fenntartja könyvtárát, szakmai információszolgáltató központját. Bizonyára azért mert szükség van rá. Tényleg a könyvtáros társadalomnak nincs szüksége saját szakkönyvtárra? Remélem, nem így van, és ezt az intézkedést visszavonja az akinek hatáskörében áll. Üdvözlettel: Sipos Magda

  3. Egyetemistaként nagyon nagy hasznát vettem a szakkönyvtárnak, aztán később már tényleg csak a vizsgaidőszaki nyitva tartásuk idején, vagy szombatonként (ha jól emlékszem, nyitva voltak/vannak szombaton olyankor) tudtam beülni lapozgatni a szaksajtót. Míg mondjuk vártam, hogy a 7. emeletre felhozzák a raktári kéréseim. Ha a nagy fene Hatékonyság felől nézzük: a állomány elérhető lesz továbbra is – kérdés, persze, hogy kölcsönözhető is, vagy az nagyon megbonyolítanám már lent -, ha nem bocsátják el a könyvtárosokat, akkor nyilván találnak nekik helyet, végezhetik a munkájukat tovább. A rendezvényterem bérbeadása remélhetőleg pénzt fog hozni, habzsi, dőzsi stb.

    Rá kéne keresnem (de nincs kedvem): abból a “könyvtáros libinfóból”, mikor könyvtárosok online segítenek könyvtárosoknak lett valami?

      1. A Libinfót természetesen ismerem. Olyan felvetés volt egyszer, hogy az Ask a Librarian mintájára létrehozni egy könyvtárosok egymást infókkal segítő fórumát.
        Mint a könyvtárközi kölcsönzés, csak infócsere. Amire a Katalist is jó lenne, ha nem magánban küldenék az ilyen adatkérő levelekre a válaszokat valamilyen okból.

        1. Nah, olyan vagyok mint NpL, szánalom, bocs: előbb írok aztán olvasok…

          Az nagyon idegesítő tényleg, a Kokas már szóvá is tette, hogy nekem már minden oké, kösz a válaszokat, ja és ti meg le vagytok.

    1. http://www.helpalibrarian.com/

      Ez egy magánkezdeményezés, pár éve Heather Negley kollégánk hozta létre, most már önjáró. A magyar felhasználás nem merül ki a kérdésekben, az ELTE Egyetemi Könyvtár is szokott válaszolni, és más magyar kollégától is láttam már választ. Szóval láthatólag kapható a magyar könyvtáros az önkéntes, wikiben végzett munkára.

      Bármilyen életképes is amúgy egy ilyen kezdeményezés, és bármilyen sikeres is a wiki egyébként, nem váltja ki az ország vezető könyvtára által irányított magas szintű szakmai munkát.

      Támogatom a wikiben végzett munkát, szívesen veszek részt benne (ezt lehet felajánlásnak tekinteni:), de a színvonal nem lesz profi

  4. Kedves Dani, kedves Kollégák!

    Először is pontosítani szeretnék egy alapvető dolgot: a KSZK nem szűnik meg, hanem, ahogy Dani is írta, elköltözik az épületen belül. Mindenkinek köszönjük, aki átérzi a KSZK fontosságát és aggódik érte.
    Ami az olvasóinkat illeti, mi is évek óta érzékeljük, hogy megnőtt a távoli szolgáltatások iránti igény. Gyarapítási nehézségeink valóban vannak (mint ahogy az egész OSZK-nak és a többi könyvtárnak). Pozitívum viszont, hogy a külföldi szakirodalomról idén már egy teljes szövegű adatbázisból tudunk tájékoztatni.
    Tény, hogy februártól csökkenteni kényszerültünk nyitva tartásunkat, mi is fájlaljuk. Szerdán tudunk este 8-ig nyitva tartani, plusz szombat délelőtt.
    Jelenleg is „ütőképesek” vagyunk: az online szolgáltatásokra összpontosítunk. A Könyvtári Figyelő e-változatban is megjelenik, szakbibliográfiai kiadványunk, a MAKSZAB áttért elektronikus formátumra, építjük a Humanus adatbázis könyvtártudományi és könyvtörténeti részét, gyűjtjük a könyvtári vonatkozású online híreket a Hírtárba és az elektronikus szakmai szövegeket a KÖSZ-be, tájékoztatunk a Libinfóban és még sorolhatnám.
    Egyúttal megragadom az alkalmat, hogy reklámozzam honlapunkat, ahol mindezt kínáljuk: ki.oszk.hu/konyvtar.

  5. Azt hallottam, hogy megszűnik a tojás. A tyúkok nem tojnak tovább. A kakasok sem.
    Azért ez durva.

Hozzászólás