Ütős érv

“Amikor egy másik elemző rákérdezett erre a trendre Jeff Bezosnál, az Amazon alapítójánál és vezérénél, akkor a következő választ kapta egy mosoly kíséretében: “Oh, tehát észrevetted!””

Kicsit én is bizonytalan voltam a korábbi bejegyzéseimmel kapcsolatban, mennyire jogosak, mennyi bennük az igazság, de Merras olyan összefüggésre hívja fel a figyelmet, ami nem hogy alátámasztja az elgondolásomat, de szinte ledózerolja az összes ellenvetést.

Ez pedig az ingyen Kindle.

Még egyszer:

Ingyen.

Kindle.

Ha a Kindle áralakulásának trendjét nézzük, akkor kb. novemberre vagy az év végére lesz 0 dollárnál az ára, de a közeljövőben kell kijönnie a 100 dollár alatti készüléknek is. És hogy honnan ez a bizonyosság? Mert mondták.

Tetszik tudni, mivel fog ez járni ha megyünk tovább a győzedelmes úton? A könyvtárak elsorvadásával, azzal például. Mihelyt befejezzük a digitalizációt, vége. Nem kell közösségi tér, arra ott a kávézó. Nem kell kultúra, arra ott a színház. Nem kell könyvesbolt vagy könyvtár, arra ott az Amazon. Nem kell tanulóhely, arra ott az iskola.

Itt most nem arról van szó, hogy borsodi vagy afrikai gyerekek kapnak szakadt vagy gyenge teljesítményű laptopokat és számítógépeket. Itt olyan lesz, mint most van a mobilpiacokon: a készüléket utánad vágják, ha veszel hozzá előfizetést (l. az Amazon Prime 79 dolláros ára). Ehhez pedig jár korlátlan film- és sorozatnézés, ingyenes, két napos határidejű szállítás stb.

Számoljunk reálisan: mi az, amit mi szembe tudunk ezzel állítani mondjuk öt év múlva? Hol van az a stratégiai terv, ami ezt a lehetőséget egyáltalán számba veszi? Mi az a szolgáltatás, ami eredményesen tudna versenyezni egy ilyen konstrukcióval?

Nem tudom, mit kéne tenni ahhoz, hogy itt történjen valami. Illetve van egy ötletem, amiből vagy lesz valami, vagy nem, meglátjuk. De a dinoszauruszoknak üzenem, hogy már látszik az a meteor, és egy bazi nagy Amazon logó van ráütve (mögötte meg a Google-, Apple- stb. logósok jönnek). Szar érzés alattuk állni.

Kép forrása: SF Portál

(A bejegyzés nyomokban túlzó állításokat tartalmaz, amelyeknek a célja a figyelemfelkeltés és a vitagenerálás. Mindamellett cseppet sincs a valóságtól elrugaszkodva.)

“Ütős érv” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Mikor fejezzuk be a digitalizalast? Csak egy tippet írj!
    Mibilon ez a sablonokat nem mukodik jol!

    1. Passz. 5 év, szerintem, ha jól csináljuk. Ha nem, akkor is, csak akkor a kereskedők és a multik fogják megcsinálni.

  2. Lehet persze, hogy tényleg simán csak pletyka a dolog, vagy lemegy egy szimplán 50-100 dolláros szint alá (ami azért arrafelé a “szinte ingyen” kategória így is).

    De ha nem a Kindle lesz pofátlanul olcsóbb (még a jelen szinthez képest is), akkor legfeljebb a mobilszolgáltatók vágnak majd hozzánk közepes minőségű tableteket – most, hogy csőstül fog jönni az Androidos garnitúra.

    El fogunk jutni odáig, hogy VALAKI hozzánkvágja azt az eszközt, ami lehet, hogy nem dedikált olvasó, de többek között olvasásra is kitűnően használható. Ez elkerülhetetlen.

    1. Igen, de ezzel az a gond, hogy ha az Amazon fogja megtenni ezt – és miért ne tenné -, akkor rögtön a tartalommal fogja összekötni. A mobilszolgáltatóktól nem félek, az üzleti modelltől annál inkább, de nem azért mert ez rossz lenne, hanem mert még arra sincsen stratégia, hogy úgy általában a digitális anyagokkal mit kezdünk, nem hogy ilyen körülmények között feltaláljuk magunkat.

      Ami nekem, mint olvasónak nem gond. Viszont nekem, mint könyvtárosnak igen. Ez a baj.

  3. Dani,

    nem tudom hol járhat a digitalizálsá, ha a világ összes könyvtár vesszük. Kb. 210 millió műből digitalizálva van 15 millió + a nagy kiadók (Springer, Elzevier, Thomson stb.) ismeretlen számai. Tehát itt még nagyon sok a munka.

    A minőség egy másik tészta, és itt nem csak az OCR minőségét, hanem a feldolgozottság szemcsézettségét, a cizellált információkeresés lehetőségét értem, vagyis a tisztán képi alapú digitalizálástól a tudományos igényű XML kódolásig széles a skála, és nekem az a benyomásom, hogy a nagy projektek ebben egyértelműen a gyorsaság, és alacsony feldolgozottsági szint mellett tették le a garast.

    A harmadik szint pedig a szoftveres tálalás, ebből a szempontból szintén van hova fejlődni (keresés, jogkezelés, testreszabhatóság, használhatóság – hogy csak néhány kulcsszavat soroljak).

    Vagyis: van még olyan “niche” pozíció, amit el lehet foglalni, ahol lesz helye a világmegváltásnak, akár könyvtári vonalon is. A “közösségi tér” szintén nem veszett fejsze nyele. Budapesten talán van egy sor alternatíva, de egy kisebb városban, pl. itt Szentendrén jóformán csak a könyvtárnak vannak használható fedett közösségi terei. De Debrecen sem áll túl jól ilyen téren. Éremes elolvasni Erik Boekesteijn delfti beszámolóját: http://www.infotoday.com/mls/mar08/Boekesteijn.shtml

  4. ez első bekezdés helyesen:

    nem tudom hol járhat a digitalizálás, ha a világ összes könyvét vesszük (kb. 210 millió mű) digitalizálva van 15 millió + a nagy kiadók (Springer, Elzevier, Thomson stb.) ismeretlen számai. Tehát itt még nagyon sok a munka, kb. 5-10 %-nál tartunk (és még ezt sem tudjuk, hogy a legfontosabb 10%-nál-e?)

    1. Szerintem jogos az a megközelítés, hogy előbb legyünk készen a digitalizálással, és utána ilyen iglue-típusú eszközökkel dolgozzuk fel a tartalmakat.

      Ha az egész világ termését nézed, akkor más a helyzet, az igaz, de itthon annyira be vagyunk zárva a nyelvünk korlátai közé, és viszonyítva annyira kicsi a könyvtermés, hogy ha végre valaki normálisan megszervezné a munkát, akkor pár év alatt pakkra be lehetne vinni az összes magyar nyelvű könyvet.

      És azt is vedd figyelembe, hogy ez a folyamat valószínűleg exponenciálisan gyorsul (erre nincs számom, csak a józan ész mondatja velem), tehát ha 40 év alatt sikerült a 10%, akkor lehet számolni, hogy mennyi idő alatt lesz meg az egész (szemléltető ábra itt: http://ebookfriend.ly/wp-content/uploads/2011/02/history_of_ebooks.jpg).

  5. Sok fű (szőnyeg) alatti közösség végez digitalizálást (OCR-esre gondolok), ahol a feldolgozott mennyiség összemérhető a MEK publikus részével.
    Ha ezeket a munkákat valahogy legalizálni lehetne, akkor kicsit megugrana a digitalizált könyvek száma.

  6. Hát tőlem jöhet az amazon, ha értelmes DRM mentes, mindenformátumú tartalmat fog adni. Engem mint olvasót a legkevésbé sem érdekel, hogy ők gazdagodnak belőle és nem valami hazai dinoszaurusz.
    A MEK szuper, de kérlek a fontbeágyazott EPUB-okban is gondolkozzatok. Sok olvasó azt viszi. A kis nyelvünk sajátosságaira meg jó az a beágyazott font.

    A fű alatti közösségek nagyon jók. Érdemi munkát végeznek, és hiánypótlóak.

    Örömmel látnék itthon is digitális könyvtárat (lásd Sony az USA-ban). Érdemes lenne megszervezni.

    Sajnos én még mindig a CD-MP3 folyamatot látom újrajátszódni, csak gyorsítva.

    1. A CD-MP3 folyamattal történő összevetés ott sántít, hogy míg egy CD-t nagyon egyszerű mp3-má konvertálni (CD berak, program gomb megnyomás, kiesik az mp3), addig egy papír könyv nem ennyire egyszerű (be kell scannelni, majd OCR, és még átolvasni, formázni sem ártana). Mind ráfordított időben, mind eszközben, mind hozzáértésben a papír a költségesebb.

      1. Igen is, meg nem is. Vannak már olyan gépek, amik társadalmi szinten (könyvtárak, egyetemek, akadémia stb.) egyáltalán nem jelentenének megterhelő költséget, és villámgyorsan állítják elő az OCR-ezet, kitűnő anyagot. Íme: http://ek.klog.hu/2008/09/09/szexies-masina/, http://ek.klog.hu/2009/11/16/scanrobot-utibeszamolo/ (közelről volt alkalmam tapasztalni a működését)

        Ja, az ára cirka 20 misi. Szóval itt valami nagyon el van szva.

          1. amit én linkeltem, ahhoz a munkagéphez van egy keretrendszer, amiben benne van az abbyy ocr fullextrásan (is). a gyakorlat úgy nézett ki hogy odavittünk egy jó régi könyvet, ábrákkal, és megette. az másik kérdés, hogy utána hogyan fogod betördelni epubba, de a teljes értékű szöveg benne van.

            most ez úgy hangzik, mintha el akarnám neked adni, de igazából venni szeretnék ilyet, de nagyon :) kár, hogy nem beszéltünk erről fél éve, akkor elhívtalak volna az oszkba a fentebb linkelt szakmai napra.

  7. Nagyon bonyolult kérdés ez.

    Komoly különbség van a populáris kiadók és a tudományos kiadók között. Utóbbiak esetében van érdekes, éppen a könyvtárakra építő, nagyon szépen működő modell. A nagy tudományos kiadók (Springer, Wiley) e-könyv csomagokat (és o-könyv csomagokat) adnak el könyvtáraknak (különösen egyetemi könyvtáraknak), amelyek aztán ingyen hozzáférést adnak az olvasóiknak. Jó modell, mert ingyen van annak, akinek kéne, de valaki megfizeti a drágán előállítható tartalmat.

    Populáris könyveknél nagyon más a helyzet, és ott nagy baj is lesz, ha az amazon és mások nagyon olcsón akarják adni a tartalmat. Ott a könyvtáraktól is függetlenül ez nem lesz sokáig tartható.

    1. Én nem félek, mint olvasó, mert ezzel csak jól járhatok. És mint modell, az Amazon lesz jó, kérdés, milyen néven és milyen pontos konfiggal fog futni… Mint könyvtáros, inkább csöndben maradok :)

  8. Ma amúgy eszembe jutott egy elmélet, hogy hogyan lehet még “ingyenes” a Kindle. Ha azt mondják, hogy marad 139 dollár a vas, de ugyanezen értékben választhatsz hozzá könyvet, kapsz mondjuk egy 139 dollár értékű Amazon kupont, amit levásárolhatsz.

Hozzászólás