Vajon mennyi papírt használunk?

Mint huszonévest, nagyon közelről érintőnek érzem a környezetvédelem kérdését. No nem a sínre való kikötözést meg a bálnák megmentését, hanem az ésszerű közlekedést (városon belüli napi közlekedéshez csakis BKV + bicikli), a hulladék szelektív gyűjtését (hatalmas csalódás volt, hogy a 7. kerület házankénti szelektív hulladékgyűjtése után a 12. kerületben majd kilométeres távot kell gyalogolnom, hogy egy már rég megtelt szelektív hulladékgyűjtő-pontot találjak – ez nem túl jó pont Pokorninak), a takarékos energiafelhasználást (LED) és társait preferálom. Ha ezekről van szó egy blogon, akkor az biztos megy a gyűjtőbe.

A legutóbbi ilyen egy rövid összefoglaló egy Fark Péter szakdolgozatából, amely már kisvállalkozások számára is megtérülő hulladékpapír-gazdálkodással foglalkozik: ez a papírbrikettálás, majd ennek eltüzelése, ezzel pedig energiaspórolás. Mielőtt bárki felróná nekem, hogy légből kapott számokkal dobálóznék, hogy a brikettálás és a kazán felszerelése drágább, mint a megtérülő költség mennyisége, gyorsan ajánlom is az eredeti szakdolgozatot a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Vállalkozás és Menedzsment Tanszékén, majd egyszer remélem felkerült a DEA-ba is. Ja, meg április 29-től lehet keresni a Magyar Grafikában is. De benne van a cikkben is, lehet olvasni.

Tehát: hány mázsa/tonna papír keletkezik a te könyvtáradban és közvetlen környezetében (vállalkozások, önkormányzat, iskolák), és azzal mi történik? Kidobjátok, ugye? És ha a szénszünet kiküszöbölésére fordítanátok?

A rövid lényege az, hogy a papírnak kitűnő fűtőértéke van (15 MJ/kg), az egyik legkönnyebben (legkisebb energiabefektetéssel) brikettálható anyag, valamint irgalmatlan mennyiségben áll rendelkezésre a vállalkozások, közintézmények számára: a saját hulladékuk formájában. A beruházás pedig, ha mindent összeszámolunk, átmegyünk pesszimistába és nem hiszünk már semmiben, akkor is megtérül 10 év alatt, ami után hasznot termel. De ez a legrosszabb eset.

Ugyanez igaz a LED fényforrásokra is. Nem tudom, hány égő van egy átlag könyvtárban, az én miniatürizált zsebintézményemben olyan 100 db körül (polcvilágítás, asztali lámpák, mellékhelyiségek stb.). Ezek átlag fogyasztása, még a halogén izzókkal is átlag 30 Watt, hogy a féléves-éves élettartamot már ne is említsem. Ehhez képest egy LED-izzó fogyaszt 2-3 Wattot, és kibír 50 000 órát. Számoljunk? Nem hiszem, hogy kéne.

Te mit teszel a könyvtárad olcsóbb fenntartása és működése érdekében?

2 thoughts on “Vajon mennyi papírt használunk?”

  1. 1.A szükségtelenné vált lapokat, amelyeknek másik oldalán nincs írás, összevágatjuk a kötészeten ún. “próbacédulákká”, hasznos segítőink különösen a tájékoztató munka során – még van, hogy bibliográfiai leírás is kerül rá. Az olvasói asztalokra helyezett szórólaptartót is folyamatosan feltöltjük e cédulákkal.
    2. Van egy nyomtatónk, amelybe egyszer már használt lapokat teszünk, és a másik oldalra nyomtatunk belső használatra szánt dolgokat.
    3. A gyermekkönyvtárban a gyerekek örömmel színeznek ezeken is!
    4. Folyamatosan molesztálom azokat a kollégákat, akik horoszkópot, stb. fölöslegességet nyomtatnak, hogy ne tegyék!!!!

  2. Amire nekem ráhatásom van: amiből csak lehet, a digitális alternatívát választom (irodai alkalmazások pl collab, kérdőív stb.) és a kollégáimat is próbálom rászoktatni. A munkaállomásomat nap végén nem csak kikapcsolom, de az elosztót is áramtalanítom, így a véletlenül bedugva hagyott dolgok, monitor, ilyesmik nem vesznek fel lappangva áramot. A nyomtatómat nem is tudom, mikor használtam utoljára, mindent e-formában tárolok, e-irattár-szerűen.
    Nem kapcsolok lámpát idebent. Soha, semmikor. Komolyan. Pedig nem bulb, hanem fénycső van benne.

    Viszont el kell mondanom, hogy vannak dolgok, amiket sajnos nem lehet elkerülni. Pl. támop/tiop, két példányban minimum, egy pakk vagy 2000 oldal, ezt szorozva kettővel. Papíralapon. Mert így kell, vita nincs…

    Az az igazság, hogy az ország közigazgatása (bármennyire is mondják az ellenkezőjét) nincs felkészülve az e-ügyintézésre. És amúgy nem a technika hiányzik: a közigazgatást üzemeltető droidok felkészültsége és akarata hiányzik…

Hozzászólás