“…bármit akartok, kérjetek, és megkapjátok.”

Most ez amolyan reakció-féleség lesz az eddigi üzenetekre. Nem csak a mostaniakra, hanem mindre, amit kaptam eddig a kloggal kapcsolatban. Indulatos leszek, de értetek haragszom, nem rátok. Tisztelet ugyanakkor a kivételeknek, akik akarnak és tesznek is. Remélem, ők tudják, hogy róluk beszélek.

Probléma No. 1. Nem hiszem el, hogy nem lenne pénzetek arra, hogy normális, tisztességes honlapot működtessetek, vagy hozzájáruljatok ahhoz, hogy ne valami szart használjatok. Hogy ne egy freemailes emailcímmel szenvedjetek, vagy egy blog.hu-s domainnel villogjatok. Saját weblap, értem? Domain, URL, szerver stb. Van pénzetek rá, mert évente százezres/milliós tételben fizettek olyan hányásokért, amit errefelé IKR-nek hívnak. Van pénzetek, mert nem tétel egy honlap fenntartása. Évi tizenpárezer forint. Évi.

Probléma No. 2. Tanuljátok meg már végre a web használatát. A klogosokra külön vonatkozik, állítólag progresszívek vagyunk. Vagy mi. Kísérletezzetek, próbálkozzatok, olvassatok, ez még pénzbe sem kerül, ráadásul még egy előadást-órát-kurzust nem mondtam le, mert nem adtak érte pénzt. A klogot nem egy kád takonynak szántam, ami meleg is, körül is ölel, meg még ragad is, hanem egy akksinak, ami feltölt, stimulál, előre visz. De köszönöm, hogy ti úgy en bloc azon vagytok, hogy ne így legyen.

Mi leszünk a felelősek a TÁMOP/TIOP pályázatokért, a könyvtár.hu-ért, a MOKKA-ért, az ODR-ért, az MKE-ért, a KI-ért, a folyóiratokért, a szakkönyvekért, a képzésért, az egész könyvtári szakma apokalipszisáért.

Probléma No. 3. Érvényesítsetek már valami érdeket. Nem igaz, hogy ennyire nyámnyila a szakma, hogy maga alá pisil az örömétől, ha rajta folyatnak keresztül egy rongyos milliárdot, arra sem adva esélyt, hogy legalább úgy tegyünk, mintha tényleg miattunk történne a dolog. Hogy nem vagyunk képesek beleszólni a digitális tartalmak magyarországi fejlődésébe, hogy a kiadók velünk pucolják fel a minisztérium előszobáját. Hogy a “szakmai kirándulásokon” és a vidéki városnézéseken kívül képtelenek vagyunk bármi önszervezésére, hogy a legnagyobb budapesti könyvtár képes letiltani a wifit, hogy nincs egy egységes olvasói nyilvántartás, hogy a katalógusról ne is beszéljek, hogy az emailes levelezőlista még mindig a bölcsek köve, hogy képtelenek vagyunk megszerkeszteni egy online tartalmat, hogy végre elértük a honlapjainkkal a 2000-es szintet stb. Mindenhez megvan az eszköz és a lehetőség. Az ablakon kidobott csilliók töredékének a milliomod részéből már királyság lehetne. És ezért ti lesztek a felelősek (meg én is, sajnos, vékony vigasz, hogy én ezt az írás lobogtathatom).

Persze, ez nem baj, de a langymeleg lábvíz az hadd maradjon, mert az jó. Hát nem fog maradni. Vagy megváltozik minden, vagy semmi nem lesz. És ezért nem vállalom a felelősséget helyettetek. Tudom, szar meg nehéz, de ez van. Sajnálom. Ember vagyok, tele jószándékkal és hibával, őszintén szeretem a szakmámat és titeket is, nagyon (tényleg), de hülye nem vagyok.

Kérjetek, és megkaphatjátok. De kérni és dolgozni kell érte. Nekem is, de helyettetek nem tudok. Mert akkor is kapás lesz a vége, csak nem meg-. Köszönöm.

““…bármit akartok, kérjetek, és megkapjátok.”” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Munkaidőben nem szoktam hozzászólni, de most muszáj!!!!!!!!!!!De jó volt (majdnem)ezzel kezdeni a napot, és (majdnem) ezzel befejezni a hetet!!! Tényleg feldobott!! :)) Szépséges hétvégét kívánok!

    1. csúnya leszek, de irigyellek érte, hogy feldobott… nekem még most is keserű a szájízem tőle.

  2. Elnézést, hogy külsősként beleszólok, de tök jó írás ez. :)

    Számomra azt mutatja meg, hogy a nagy mintázatok mindig ugyanazok, a problémák valahogy hasonlóak vagy hasonló tőről fakadnak minden területen. És megmutatja azt is, hogy ennek ellenére foglalkozni kell az egyedi jelenségekkel is, energiát kell beletenni ahhoz, hogy ne csak működjön, de jól is működjön.

    Sok sikert, kitartást az értelmes, értékes munkához!

Hozzászólás