…blogot is írnak.

Szerintem utoljára futok neki a témának, és ha legközelebb valaki megint ilyesmit fog mondani, csak a kezébe nyomok egy fecnire nyomtatott linket.

Pénteken megint szekcióalapítás zajlott, most kicsit más jellegű, mint három éve, de a cél így is eléggé izgalmas (is lehet akár). Sok jó dolog elhangzott, meg olyanok is, ami miatt kicsit aggódom, de ezek közül most csak egyet emelnék ki, és ez most inkább világnézeti kérdés lesz első körben, aztán meg talán más is. Nem emlékszem pontosan, mi volt a pontos fél mondat, de valami olyasmi zalán, hogy szép-szép, hogy egy könyvtár blogot ír, de remélhetőleg csinálunk valami fontosat is (nem így hangzott, de ez volt a lényege).

A legfontosabb tétel (és ezt nem győzöm hangsúlyozni, ha erről van szó): a blog nem tartalom, hanem forma. Ezt illetően nem csak a könyvtárosok, de gyakorlatilag az egész magyar közélet el van tévedve, nem is kicsit, legalábbis ez derült ki a médiatörvény körül hőbörgésekből. Forma. Azaz egy olyan tartalomközlő és -kezelő rendszer (CMS), ami a közlőnek és befogadónak is leegyszerűsíti a dolgát. Tehát a könyvtár nem blogol, hanem tartalmat közöl, és mivel a blog forma fekszik a legjobban ahhoz az információtípushoz, amit a könyvtár szolgáltat, ezért ezt használják a legtöbben. Ezt lehet RSS-ben, emailben behúzni, ezt lehet a legkönnyebben formázni, hozzászólni, bővíteni stb. A blog az egy eszköz, ami struktúráltan (adatbázisban) tárolt adathalmazt jelenít meg, bizonyos szempontoknak megfelelően (azaz dinamikusan): időrendi sorrendben oda vagy vissza, kategóriák, címkék szerint stb.

Ebből pedig sajnos az következik, hogyha a fenti véleményt képviseljük (és annak tudatában, amit itt leírtam), akkor azzal gyakorlatilag a felhasználókkal való kommunikációt becsüljük le. És ebben benne van az általános és a szaktájékoztatás, az állományinformációk szolgáltatása, a könyvtárközi szakmai információcsere, a továbbképzés, és úgy általában a könyvtár, mint intézményen kívüli világhoz fordulás. Nagyon szép elvek, hogy mi a felhasználó kandallója elé szeretnénk tenni az információt, de akkor közben nem kéne ilyeneket mondani.

Tehát a könyvtár nem blogol, hanem információt szolgáltat, ennek egyik formai megjelenése a blog, aminek pedig semmi köze az exhibicionizmushoz. Amíg ez nem megy át az “információtudománnyal foglalkozó szakembereknek,” addig valóban indokolt az az általános nézet, miszerint Mici a könyvtárakat a közeli pusztulás fenyegeti.

Nagyon felhúz és egyben letör mindig, amikor ilyen véleményeket hallok, ezért az indulatos hangvétel, de remélem, nem bántottam meg vele senkit.

Jogász szekció @ MKE (live)

[miniflickr photoset_id=”72157625922992810″ ]

Figyelem! Az itt leírt szöveg röptében lett jegyzetelve, ezért nem feltétlenül felel meg szó szerint az elhangzottaknak. Az érintettektől előre is elnézést kérek.

9:53 A mai nap ismét az MKE jegyében fog eltelni, kivételesen szekciót alapítunk (már megint). Azt meg kell hagyni, hogy megadják a módját, fél napos program, házipogi, vonzó nevek, kíváncsi vagyok.

Helyszín a már jól ismert MBA zsírúj, fantasztikus továbbképző központja, ahol csak persze a laptoposokra nem gondoltak, magyarán se használható wifi, se konnektor. Majd valahogy kihúzom.

10:02 Az OIT örömmel segít a könyvtárosoknak, mert a bíróságok és a könyvtárosok is profitálnak belőle. Mai előadók: dr. Solt Pál, dr. Magyar Károly, dr. Horváth Sándor Domonkos, dr. Darák Péter, Pataki Gábor.

10:04 SP (nem az): nem előadás, csak megnyit öt percben. Szeretné, ha öt perces előadások lennének a világon (ezek szerint még nem járt MeetOFF-on vagy MeetUp-on). Köszönetek, Gerencsér Juditnak (pogi rlz). “Habet sua fata libelli“: a könyvtáraknak is meg van a maguk sorsa. Mo, 1980: 10 850 könyvtár, amiből 5800+ helyi szakkönyvtár, ma 850+. Ebből pedig az következik, hogy a könyvtáraknak sorsuk van, ami így önmagában eddig nem pozitív, de ennél jobb lesz, az biztos. Egy szó, mint száz: könyvtár kell, támogassuk a bírókat és a jogi terület többi résztvevőit.

10:13 MK: Mr. Beannel kezd – a könyvtár a csend és az elmélyülés helye. A könyv és a könyvtár mindenhol megjelenik a bíróságokon és az életben. “Roncskocsma”, ma is tanultam valamit… A könyvtárak fejlesztése mindig is a Zalaegerszegi bíróság szívügye volt, konferenciákat szerveznek, állandóan nyomják, hogy miért kell modernizálni, támogatni, kell mindenhova végzett könyvtáros stb. MKE azért jó, mert szakmai kirándulásokat szerveznek, továbbképeznek, nemzetközi szakembercsere, szakmai díjak alapítása stb. Az egész könyvtári szervezet hatalmas erőt képvisel. 18 éves munkát szeretne ezzel a szekció támogatásával folytatni.

10:20 HSD: Milyen rossz a helyzet, épülnek le a könyvtárak, de közben meg ilyenek történnek, és ez milyen jó. 1900+ tagú az MKE, és most egy magas szintű jogi háttérismerettel fog létrejönni egy csoport. Nem csak könyvtárak, hanem kollégák rendszere is. A mai jókedvű fény kísérje ezt a szekciót.

10:24 DP: Mint egyetlen felhasználó, megpróbált saját személyén kívülre lépni, ezért jogi végzettségű, aktív könyvtárhasználókkal beszélgetett. Milyen emberek vannak a bírósági könyvtárakban? Mik vannak ott? Milyen szolgáltatást szeretnének ott kapni? Kiktől várják ezt?

  • Kik járnak? Három archetípus: kutató, problémamegoldást kereső, tájékozódni kívánó. Kutató: elmélyült – tudja honnan mit akar, és ehhez nyugodt légkört kíván. Kutató: habzsoló – mindent akar egyszerre. Felfedező problémamegoldó: széles körből fókuszál egy témára – minden kapcsolódó dokumentumot akar. Körmére égett problémamegoldó: azonnal kell több hónapnyi előtanulmányt lefolytatni (türelmetlen). Kezdő tájékozódó: mindent háromszor kell elmondani. Újrakezdő tájékozódó: azonnal megsértődik, ha valamit kétszer mondunk. -> Könyvtár = pszichológiai magánklinika.
  • Mit akar? Zavartalanságot, számítógépet – kvázi önálló munkahely, emellett egy nagyon tág információs kört. Az infók több mint fele adatbázisból, a maradék könyvből. Ezt kell kezelni a könyvtáraknak. Kellenek a külföldi bírósági ítéletek, ezeket meg kell találni, el kell olvasni, ehhez kellenek a könyvtárosok. Ehhez kell még egy nagyon hatékony keresőrendszer, ezen belül is a csonkolt kulcsszavas keresés, emellett a tárgyszavazás, de a tárgyszólista elérésével természetesen. Nemrég készült el egy, a CompLexnél sokkal jobb kereső, most van tesztfázisban. A katalógust is modernizálni kell, digitális doksikkal. Külső forrásokból is be kell emelni a saját katalógusba. A német kiadóknál bevett szokás, hogy előzetesek vannak fent a neten.
  • Milyen szolgáltatás? Megértő könyvtárost, nyugodt légkört, elérhetőséget otthonról – alapművek digitálisan. Szégyen, hogy a bíróságon nem lehet elérni a CompLexes kiegészítéseket, az ELTE-n bezzeg tudtak szerződést kötni. Szakmai segítséget kell nyújtani. Gyorsan kell az infó.
  • Kitől? A kedves és jó könyvtárostól, aki nem egyedül küzd minden feladattal. Amszterdam: 4 kutatóra 4 könyvtáros jut, azaz kvázi személyi asszisztensként dolgoznak (világalapítványi tudásközpont – IBFD).
  • Mit várunk? Segítőkész, szorgalmas, több idegen nyelven beszéljen, mint a bíró (francia kell pl.), jó kapcsolatai legyenek, a CEU-s könyveket pl. könyvtárközivel meg lehet szerezni.
  • Nyitott kérdések: mennyire lehet digitalizálni? Régen a fénymásolás ugyanilyen jogellenes volt, de a digitalizálásra jobban harapnak. Bírósági szervezeti szinten kell hozzányúlni: előre kell leszerződni a könyvekre, nem utólag megvenni (kiadókat kihagyni kvázi). Rengetegen írnak úgy könyvet, hogy minden jogról lemondanak, a kiadók pedig felismerhetetlenségig alakítják. Az alapműveket (kommentárok) pl. közös finanszírozással kellene megíratni, amiket aztán mindenki kell, hogy használni tudjon. Ingyenes vagy olcsó adatbázisokhoz való hozzáférés, az egyetemeknek jár, a bíróságoknak miért nem?

Zárszó: ah ez a csoport azt a célt tűzi ki, hogy a jogászi szakmát támogassa, akkor nem lehet kihagyni sem az ügyvédeket, sem az ügyészeket. Az ügyvédeket be kell kapcsolni, mert rendkívül fontosak. Ha megalakul a jogi szekció, akkor DP a saját Jürgen Schweizer kötetét árkinek odaadja olvasásra.

10:46 PG: nagyon sok minden létezik, ami eddig igényként fogalmazódott meg. A magyar bírósági könyvtári rendszer: Bíróképző Akadémia – képzések szervezése, TDK – bírósági könyvtári rendszer fejlesztése, módszertani munka koordinálása, kiadványkészítés. Knyvtári rendszer: báziskönyvtárak, letéti könyvtárak (kb. 150 intézmény). Összesen mintegy 350 000 kötet, egyenetlen mélységű feltárás, egyenetlen eloszlás. MBA könyvtár: koordináció, komoly módszertani munka nincs, a báziskönyvtárosok segítenek, regionális felelősök vannak. (Lemerülök, fenébe.) Évi kétszeri, többnapos továbbképzés. Kapcsolattartás a szakmai szervezetekkel, képviselet – videotorium.hu-n még vannak Networkshopos előadások az MBA könyvtáráról.

Fejlesztések: 2006-ban általános felmérés. Elszigetelt könyvtárak, változó szintű szolgáltatások, nem volt módszertan, az OITH-nak nem volt könyvtára (ez lett a TDK). Könyvtári szoftvereket várásoltak (e-Corvina, Primo), jogi tezaurusz. Mind a 27 báziskönyvtárban legalább egy könyvtárosi és olvasói munkaállomás van, továbbképzések indítása az MBA-ban.

11:38 Sándor Gertrúd – A jogi szekció előzményei. A Jogi szekció kb. 13 év, mert az első említés ’98-ból van – Zala Megyei Bíróság, a bírósági könyvtárosok első országos konferenciája, 4 éves előmunkálatok. Formálisan is megalakult a bírósági könyvtárosok csoportja, de alig voltak bíróságon szakképzett könyvtárosok (1 fő összesen). A Társadalomtudományi Szekció belül működtek. A ’99-es pápai Vándorgyűlésen volt a bemutatkozás. A csoport célja volt, hogy a bírósági könyvtárak működésének egységes keretet adjon. Német tanulmányút 2001-ben, 2004: bírósági könyvtárosok 2. országos konferenciája, Zalaegerszegen (egységes integrált könyvtári rendszer igénye). 2006-ban, az MBA megalapításával indult be az igazi pezsgés, nem csak a bíróságok felől, hanem a könyvtárosok felől is. 2008-2010: a Networkshopokon Gábor beszélt rendszeresen az MBA-n folyó munkákról. Jelenleg 40 bírósági könyvtáros van a bírói rendszerben.

11:56 Haraszti Kati: (végre van áramom, nagy megkönnyebbülés) Az MKE-nek is jót tesz, mert sokan fognak belépni. Az IFLA hatására alakult meg a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1935-ben, Hómann Bálint tiszteletbeli, Fitz József tényleges elnökkel. 1955-ben újraindult. Az Egyesület magyar könyvtáros világtalálkozókat is szervez. Saját stratégia: 2007-2010. Hívószavak: munkaerő-piaci versenyképesség, partnerségi kultúra szervezése, könyvtári turizmus, szervezett becsatlakozás a hazai és nemzetközi szakmai életbe, társadalmi részvétel érvényesítése a jogszabályok létrehozásában. JAL: jogi könyvtárosok nemzetközi szervezete. A valódi élet a szervezetekben működik, az elnökség a koordinátor, a tanács a szervezetek parlamentje. Egyéni tagság: tagdíj ellenében tagkártya (vásárlási kedvezmények). Testületi tagság: szakmai utazások támogatása, helyiséghasználat, postaköltség, rendezvények, honlapszerkesztés költségeinek átvállalása. Sólyom Lászó is könyvtáros, exOSZK-s (hoppá), tiszteletbeli támogató tag jelenleg.

12:11 Gerencsér Judit – Javaslatok, elképzelések. Szakkönyvtárak munkájának elemzése, figyelése. Hazai és nemzetközi intézmények módszertanának figyelése, együttműködés:

  • állománygyarapítás (ki mit gyarapít és hogyan)
  • feldolgozás (formai-tartalmi feltárásban együttműködés)
  • adatbázis-hozzáférések
  • open access, creative commons, elektronikus doksik kötelespéldány szolgáltatása

Tagság lehetőségei: konferenciák, tanfolyamok, szakmai utak, Vándorgyűlés, tanulmányutak.

Együttműködés: bíróságok, jogi egyetemek, országos jogi szakkönyvtárak, jogalkotást, jogalkalmazást alkalmazó könyvtárak, nemzetközi kapcsolatok.

Alakuló ülés: 2011 március, Budapesti Ügyvédi Kamara. Adminisztrációs feladatok: bankszámla, bélyegző.

  • Első szakmai rendezvény: 2011 április
  • Második: Vándorgyűlés (2011. július 14-16.)

12:27 Hamar Zsuzsanna: javaslatok célokhoz:

  • Kiadványcsere
  • Tartalomszolgáltatás összehangolása, közös tárgyszójegyzék
  • Digitalizálás összehangolása
  • Jogi tájékoztatás összehangolása

12:36 Sándor Viktória: gyakorlatilag minden elhangzott, amit el lehet mondani.

12:39 Fórum. Bemutatkozás.

12:50 Nagy Anikó MKE főtitkár megállapítja az MKE Jogi Szekció megalakulását. Nohát, ez is megvolt.

Következő MKE program: Könyvfesztivál a Millennárison.

Megérkezett a Facebook mail

Eléggé pofás lett, egyszerű, mint a faék. És most már el lehet érni a vezetéknév.keresztnév kukac facebook.com címen is.

Igényelni nem lehet, majd ad a Facebook valami rendszer szerint, az SMS-integráció a Kongói Demokratikus Köztársaságtól kezdve Trinidad és Tobagóig működik, itthon persze nem, de ehhez meg már szinte hozzászoktunk.

Holnap megyek MeetOFFni

Röviden (lehet, hogy Lilla kimoderál, vagy már nem veszi észre, hogy küldtem neki levelet, amit két hete kellett volna stb.):

Könyvtárosok meg a nagy izé

Sokan gondoják úgy, hogy könyvtárosnak menni nem jó ötlet, mert könnyen lehet belefutni olyan munkahelyi balesetekbe, mint egy túlsúlyos enciklopédia fejhez való csapódása 3 méteres magasságból. Ezenkívül rondák vagyunk és szexik, rövidlátók, hiperműveltek és csőben lakunk világképileg. Szerencsére ebből legfeljebb 50% igaz, persze egyénfüggő, hogy melyik 50. A szerencsésebbik felét pedig viszonylag könnyen meg lehetett győzni arról, hogy az internet nem a Világháló, nagybetűvel, hanem kommunikációs eszköz, többek közt, a maradéknak pedig egy idő múlva nem volt más választása. Erről az “egy idő múlva” alatt eltelt eseményeket foglalnám össze tíz percben, a nagyérdemű okulására. De ugye eljöttök azért?

Átvételi pontok

Napi ingyenes marketing-tanácsadásunkat olvassák: a Totalbike elindította a B125 kezdeményezéshez az aláírás-gyűjtést, amihez átvevő pontokat keresnek. Semmibe nem kerül a helyi lakosságtól a könyvtárban átvenni a papírokat, majd egybestószolva beküldeni. Szerintem megoldják azt is, ha nincs pénz a postára. Itt lehet jelentkezni (email).

B125 – Miről szól a kezdeményezés?

Hiába modern és környezetbarát az 50 köbcentis robogó, ha a hivatalosan 45 km/h-ra korlátozott végsebességével inkább mozgó forgalmi akadály, mintsem valóságos ingázási és közlekedési alternatíva.

Európa számos jól motorizált országában – feltételekhez kötve – érvényes a szabályozás, ami megengedi, hogy B kategóriás jogosítvánnyal vezethetőek legyenek a 125-ös, legfeljebb 11 kW-os robogók és motorkerékpárok. Az ottani a döntéshozók felismerték, hogy a nagyvárosi dugók nemzetgazdasági léptékkel is mérhető károkat okoznak azon túl, hogy tönkreteszik milliók életét és egészségét.

Itt az idő, hogy Magyarországon is rendezzük a helyzetet. A várt hatások között szerepel a segédmotoros kerékpárok és a most rendszám nélküli motorok biztosítási hátterének rendezése, környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági ellenőrzésük lehetővé tétele, és a modern, környezetkímélő motorkerékpárok üzembe helyezése.

Mire figyelj WordPress-témák beszerzésénél?

Bevallom, eddig én sem nagyon figyeltem erre, de részben a preferenciáim (jobban szeretem a minimalistább designt, ami nem annyira a kommersz kategória), részben a szerencsém miatt elkerültem a bajt. Mégpedig arról van szó, hogy ha csak belekeresünk a nagyvilágba (azaz Google-ba), hogy “free WordPress theme”, akkor olyan pofonzsákot nyitunk meg, amit ellenségeimnek sem. A WPMU.org utánajárt, hogy ennek a keresőkérdésnek az első 10 találatot adó oldalán található témák mennyire tűnnek jó választásnak, és előre lelövöm a poént: egyáltalán nem. Az ingyenes témákat gyűjtő oldalakon található sablonok többnyire (8/10) ártalmas, rejtett kódokat tartalmaznak, amik kicsit sem azt teszik, ami úgy általában a várt, hanem mindenféle linkeket hívnak be, álcáznak, és teszik törhetővé az oldalt. A maximális izgalom és rémület eléréséhez nem árt elolvasni az eredeti cikket, és aztán lehet csóválni a fejet, hogy ezek a mai fiatalok.

Kedves kollégáim, akiknek valaha is mondtam, hogy a WordPress az egy jó dolog! Ezt a véleményemet továbbra is maximálisan fenntartom, de nem árt tudni egyet s mást, vagy legalábbis tisztában lenni azzal, hogy mit jelent az Open Source: többek közt azt is, hogy ilyen csúnya trükkökkel (SEO-nak is hívják az egyik részét a szertartásnak, amit meg annyira szokás szeretni ugyebár) átverik az ember fiát/lányát, aztán lehet szidni a világot, hogy már megint mi történt.

De ahhoz, hogy ne velünk történjék mindez, és ne a mi kárunkon okuljon az egyetemi/városi/megyei könyvtár (nem kívánt törlendő), a következőket javaslom:

  1. Első sorban a készítő honlapjáról töltsük le az adott témát. Ez többek közt azzal az előnnyel is jár, hogy általában legalább valami minimális szintű dokumentációt is szoktak tartalmazni ezek az oldalak, ráadásul tüstént a legautentikusabb személyhez fordulhatunk probléma esetén.
  2. Másodsorban a WordPress.org témagalériájából, mert oda biztosan csakis “rendes” témák kerülnek fel (magyarán kezességet vállalnak értük a WordPress fejlesztői).
  3. Választhatunk olyan oldalt is forrásul, amelynek közössége, mérete talán garantálhatja a biztonságot, illetve amelyek olyan témákat tesznek közzé, amiket direkt az adott oldal olvasóinak készítettek (pl. Smashing Magazine, WP Candy stb.).
  4. Végül az is előfordulhat, hogy akad évi pár ezresünk (vagy ne adj Isten a könyvtárnak, de erre nem is merek gondolni), hogy előfizessünk egy olyan oldalra, ahonnan garantált minőségű, prémium témákat és plugineket tölthetünk le. Megéri, bizton állíthatom. Példát nem írok, mert nem kaptam érte pénzt, de nagyon sok ilyen van, biztos mindenki megtalálja a neki megfelelőt.

Remélem, sikerül mindenkinek elkerülni a bajt, tehát csak óvatosan!