Mi a baj a jövő könyvével?


Azt hiszem, utolsók közt voltam, akik megnézték a mellékelt videót. Mindig szembejött, aztán valahogy sosem jutott rá időm, de most csak azért is. És a 4 és fél perces film közepén beugrott, hogy mi az, ami nem ok ebben a koncepcióban, és mi az, ami miatt szerintem nem nagyon fog elterjedni a multifunkciós, millió és egy lehetőséget nyújtó olvasókészülékek. Figyelem, szubjektív észrevételek következnek.

The Future of the Book. from IDEO on Vimeo.

Lehet, sőt biztos, hogy konzervatív vagyok, de az olvasás élménye az nálam mindig valami olyasmi volt, hogy csak és kizárólag a szövegre összpontosítva haladok előre, megértve, feldolgozva és újjá gyúrva a benne található gondolatokat. Egy-egy jobb könyv (és itt most nem feltétlen csak az irodalmi értékeire gondolok, lásd például John Lukács könyveit, akit nem rég fedeztem fel magamnak, és nagyon inspiráló, elgondolkoztató dolgokat ír le) nagyot tud lökni rajtam, akár a munkámról, akár tanulmányaimről, akár a személyes életemről legyen szó.

Ha már itt tartunk, akkor az öt szavas játékra gyors reflexió:

  • olvasás: gondolat, kaland, fal, élmény, biztonság
  • kortárs magyar irodalom: nehézség, bizalmatlanság, póz, néhavanegyjó, drága
  • e-könyv: tanulás, tudás, munka, hasznos, sok
  • könyves blogok: unalom, spoiler, nemérdekel, közösség, lehethogytöbbidőtkéneráfordítanom
  • könyvtár: munka, kreatív, menő, zug, prájd

Én nem dobom tovább, mert már nagyrészt kifogytak az emberek, de aki kedvet érez rá, az hajrá, és linkeljen visza, hogy ne szakadjon meg a lánc.

De. Ha állandóan azzal foglalkozom, hogy az adott szöveget (esetenként más) kontextusba rakjam, ábrázoljam, keressem, böngésszem, akkor lehet, hogy magát a szöveget fel tudom térképezni, de hogy a benne lévő koherens gondolatmenet nem lesz az enyém, az fix. Ha az a baj, hogy nem értem a szöveget, illetve nem tudom követni a tartalmát, akkor nem biztos, hogy a szöveggel vana a baj, tehát nem feltétlenül az fog segíteni, ha minden második fogalomnak utána nézek a Wikipédián, YouTube-on stb., hanem megpróbálok hozzá nőni a témához, megalapozni egy olyan tudást, elérni egy olyan érettséget, amellyel már magamévá tudom tenni a művet. Szépirodalmi a példa, ezért könnyen bele lehet kötni: 14-5 éves koromban megpróbálkoztam a József és testvéreivel, hát mit is mondjak, lepattantam róla, mint egy betonfalról. De 3 évvel később újra megpróbáltam, és azóta az egyik kedvencem. A könyvet olvasni akarom, aztán magát a könyvet akarom polcra, adatbázisba rakni, a könyvről akarok beszélni stb., nem pedig a könyvben, az olvasás során akarom mindezt elvégezni. Tudom, vékony a határ, kicsi a különbség, de ott van, higyjétek el nekem (szmájli). Összefoglalva: a jövő könyvével már mindent lehet csinálni, de olvasni a legkevésbé. Valahol olyan ez, mint a telefonálásra alkalmas mobiltelefon, a szövegírásra alkalmas minimalista szövegszerkesztő ésatöbbi. Szerintem nem kell hozzá sok idő, és újra felfedezzük, hogy az ilyesfajta alapvető emberi tevékenységek nem igényelnek akkora apparátust, mint a gyártók, forgalmazók szeretnék. Majd meglátjuk.


5 hozzászólás a(z) “Mi a baj a jövő könyvével?” bejegyzéshez

  1. Az elso concept az nem olvasas, az prezentacio.

    A masodik concept, az olvasas.

    A harmadik concept megint nem olvasas, az kalandjatek [scavenger hunt].

    Nem biztos, hogy a conceptdizajnerek annyit olvasnak mint te, ok a vagyaikat fogalmaztak meg.

    Nem biztos, hogy ezekre akar a konyv, akar barmifele jovobeli konyv-utod a megoldas.

    (Kulonbenis, lexikalis ember miert keszitene videot a konyv jovojerol? En egyszeruen leirnam…)

    Se a szamitogep, se a kalandjatek nem olte meg a konyvet, ez tulajdonkeppen max a tv-nek sikerult.

  2. 1. huhh. először is a videó sokkolt. asszem a gyerekeinknek nem olyan lesz mint nekünk, amikor olvastuk a delfin-könyveket.
    2. minden vágyam h én is ilyen conceptdizájner legyek és ilyen színes tableteket meg appokat csináljak DE
    3. az hogy az olvasás az egy külön műfaj és a bámulatosan szép prezentáció egy másik, azzal teljesen így vagyok én is. amióta van egy apró régi palmom, azóta visszakaptam a gyerekkori olvasás élményét, meg elég szépen átértékelődött bennem hogy mit is keresek hajnal kettőkor a neten és hogy mennyi időt lehet elbaszni feleslegesen csodaszép multimédiával, és hogy mennyire is jó volt annó, amikor csak a szöveg volt. és azóta rájöttem hogyha elkülönítem az aktív (hírolvasás, böngészés stb) és passzív (_olvasás_!!) médiafogyasztást, az mennyivel egészségesebb és eredményesebb. óriási a pszichés különbség egy óra könyvolvasás és egy óra böngészés között, mindegy h asztali gépen vagy ilyen kis e-readeren történik. a korlátolt lehetőségek csodákra képesek, a végtelenek meg megbéníthatnak.

  3. „a korlátolt lehetőségek csodákra képesek, a végtelenek meg megbéníthatnak.”

    +1 erre is meg a cikkre is. Pontosan így érzem én is.

    • Na igen, azt elfelejtettem hozzá tenni, hogy az e-könyveknek nagy híve vagyok mindemellett (és a papírkönyveknek meg még nagyobb).

      @Aadaam: Azért elképzelhetőnek tartom, hogy lexikális ember vizuális gondolatokat fogalmaz meg a könyvről/írásról/olvasásról. Most nem tudok egy példát sem, de lefogadnám, hogy van rá alkalom a nagy filmművészek alkotásai közt.

      @hhanuman: Egyetértek, azzal a kitétellel, hogy az olvasás többnyire nem passzív cselekvés a részemről (erről az egyetemen voltak érdekes gondolatok, a beszéd mint cselekvés, az olvasás különböző aspektusai, mind-mind izgalmas téma, de mindegyik az olvasás során jön létre, nem pedig az olvasás mellett végzett tevékenységekkel), mint aktív. Az állandó gondolatkeltés, annak egyeztetése a saját világképemmel és tudásommal, majd a kapott koherencia visszahelyezése a műbe (ez így bonyolultul hangzik, de úgy érzem, valami ilyesmi játszódik le az olvasás(om) során) cseppet sem valami passzív tevékenység. (Még maga a befogadás sem lehet szerintem passzív, hiszen egy csecsemőnek is már vannak reakciói a külső ingerekre.)

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .