Tanuljon Angolul


Hol tanult a magyar ember angolul, ha jó sorsa a ’10-es, ”20-as évek Amerikájába vitte? (Mondjuk szeszcsempésznek.) Könyvtárban természetesen.

New York Public Library, 1920. Pár dolgot érdemes megfigyelni:

  • tökéletes magyarság, tehát magyar alkalmazott (bevándorló, a célcsoport tagja) írta (és nyilván az oktatást sem amerikaiak végezték),
  • ingyenes mindenkinek, plusz állampolgárság megszerzésében segítség, plusz anyanyelvi könyvek,
  • munkaidő után, késő este,
  • mindennapi életben hasznos tudás átadása.

Valami ilyesmire próbáltam célozni korábbi bejegyzésemben is.

(Azért elég kemény lehetett a 8 órás gyár után még két óra angol, este fél 10-ig. Hát még az oktatóknak.)

Az egész apropója pedig az az írás, amely az 1900-as évek első felében, a New York Public Library-nak az emigráció „feldolgozásában” betöltött szerepével foglalkozik. Röviden: 1895-ben aláírták azt az egyezményt, amelynek alapján 1910-ben megalakult a New York Public Library, mégpedig az addigi két külön magánkönyvtárként működő Tilden Fund és a Lenox and Astor Libraries összevonásával. Előbbi finanszírozával épült föl 9 év alatt, 1911-re az új könyvtárépület a 42. utca és az Ötödik sugárút kereszteződésében. Ez az időpont pedig egybeesett azzal az emigrációs hullámmal, amely majd megkétszerezte New York lakosságát, így a könyvtár a kezdetektől fogva felvállalta a bevándorlók segítését – már az elejétől fogva 25 nyelven 100 000 kötet állt a felhasználók rendelkezésére. Ma pedig azért aktuális mindez, mivel épp tart az emigránsok történeti örökségének 7. emlékhete.


Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .