HUMARC létrehozása Kohában

Alapvetően nincsen HUNMARC a Kohában, de ez “egyszerűen” megoldható. A különböző MARC leírási formákat ún. framework-ökben, keretrendszerekben tárolja a Koha. Ezek közt létre kell hozni egy HUNMARC keretrendszert (alapértelmezetten kitölti angol USMARC-kal), majd kitölteni / átírni a HUMARC-ban használt mezőkkel, almezőkkel. Nem mondom, molyolós munka (egyelőre nem is fordítom azt, ami nem kell feltétlenül), de aztán finom lesz az eredmény. Ha elkészültem, és valahogy ki lehet szedni a rendszerből, közzéteszem használatra.

Koha HUNMARC framework
Most-itt-tartok-állapot

Azért meg extra pluszpont, hogy minden mező-almező névnél külön lehet címkét adni az admin- és az OPAC-felületekhez (értsd: más fog megjelenni magyarázatként, névként a mező mellett).

In memoriam Voit Krisztina

“Megrendülten tudatjuk,h ogy életének 71. évében, 2010. április 29-én váratlanul elhunyt dr. Voit Krisztina nyugalmazott tanszékvezető  egyetemi docens, a könyvtártudományi doktori program alapítója, könyv- és sajtótörténész, közismert és szeretett tanárunk, kollégánk, a hazai könyvtárosképzés évtizedeken át meghatározó alakja. Temetéséről később adunk hírt.”

ELTE BTK KT

Én nagyon bírtam őt, szerettem az óráit, és jó volt nála vizsgázni.

Nyugodjék békében.

Az árképzésről

Levelezőlistán kaptam. Ugye van az a pont, amikor az emberek megkérdezik, hogy akkor mi is kerül 25 forintba egy fekete-fehér A4-es oldal fénymásolásában, vagy miért is kell több ezer forintot fizetni egy fotójegyért, amit amúgy sem lehet az esetek nagy részében használni.

Egyébként:

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára!

Miért?

Mert ezek a mérőórák eredetileg azt a célt szolgálták, hogy a Fogyasztó és a Szolgáltató egymás közötti korrekten elszámoljon és a Fogyasztó annyi díjat fizessen, amennyi villanyt, vagy gázt a mérőóra szerint elhasznált. Ennek ma már semmi jelentősége nincsen, mert bármit mutat a mérőóra a Szolgáltató olyan összegű számlát állít ki, amilyet akar.

Miért?

Mert nincsen ember, aki ellenőrizni tudná, hogy a számlán szereplő összeg megfelel-e a tényleges fogyasztással.

Miért?

Mert a számlán szereplő fizetendő díj és a mérőóra által mutatott elhasznált mennyiség és annak egy egységnyi díja köszönő viszonyban sincs egymással. Egy normális országban, tisztességes államban, egyértelműen meg van határozva, hogy egy kilowatt áram, vagy egy m3 gáz mennyibe kerül, és a mérőóra által mutatott mennyiséget be lehet szorozni ezzel az egységárral, és máris megvan az eredmény, hogy mennyit kell fizetni. Nálunk nem így van, mert ez nem normális ország és nem működik tisztességes állam.

Vegyünk akkor egy villanyszámlát.

Nézzük meg miből áll össze a számla végösszegét jelentő, fizetendő 6.758.-Ft díj:

  • 24h áramdíj tömb I. 2009.02.12.-2009.03.22. 110 kWh 20,38 Ft/kWh 2.242.-Ft
  • 24h áramdíj tömb II. 2009.02.12.-2009.03.22. 45 kWh 21,68 Ft/kWh 976.-Ft

Összesen: 3.218.-Ft.

Idáig rendben is lennénk, hiszen a fentiek szerint a 40 napos időszakra 155 kWh fogyasztás után 20,38 és 21,68 Ft-os egységáron (az már rejtély, hogy miért a két különböző egységár, de még belefér) 3.218.-Ft áramdíj fizetendő. De ezzel nincsen vége, mert a számla folytatódik, úgy, mint mert olyan, mint a telefon: van csúcsidő meg völgyidő, ezért kettő az ár…

  • Szénipari szerkezetátalakítási támogatás 31.- környezetvédelmi díj, hogy a CO2 kibocsájtást ellensúlyozzák
  • Kedvezményes árú villamosenergiai támogatás 19.- egy bizonyos kedvezményes árú kör támogatása (kórház stb.)

Összesen: 50.-

  • Átviteli-rendszerirányítási díj 89.- MAVIR pénze, arra való, hogy ő elirányítsa a házadig az áramot
  • Rendszerszintű szolgáltatás díj 66.- ez szolgálja a stabilitást, olyan erőművek költségeit fedezi,ami működik,de nem termel, mert ha máshol valamiért kiesik egy termelő, akkor innen pótolják
  • Elosztói forgalmi díj 1.341.- forgalom után fizetendő, szintén a MAVIR pénze
  • Elosztói veszteség díj 648.- a lopások, sérülésekből keletkező károk kompenzálása
  • Menetrend kiegyensúlyozási díj 78.- kompenzáció,hogy nappal amikor mindenkii fogyaszt és éjszaka amikor senki, hogy a kettő közt ki tudják egyensúlyozni a termelést és az előre megadott profiltól való eltérés miatt

Összesen: 2.222.-

Még nincs vége, de egy villanyszámlában ez a “Menetrend kiegyensúlyozási díj”, figyelemreméltó kreativitásra vall, ezért érdemes egy kicsit megpihenni. Továbbá:

  • Elosztói alapdíj 150.-

Összesen: 2.372.-

Na már most, ha az áramdíjhoz (3.218.-) hozzáadjuk ezt a többit (2.372.-), akkor 5.590.-Ft jön ki, amihez még a 20% ÁFA jön hozzá, + 50.-Ft AHK (ez is rejtély, hogy micsoda) és máris megkapjuk a villanyszámla 6.758.-Ft végösszegét. Ha valaki meg tudja mondani, hogy az áramdíjon túl megjelölt őrületek, amik összesen 2.372.-Ft-ot tesznek ki, miért kerülnek Lajos bácsi és Ilonka néni villanyszámlájába felszámításra, az akkor azt is mondja meg, hogy ezek az ilyen-olyan díjak miért éppen annyi összegűek és miért nem alacsonyabbak, vagy magasabbak. Valamint mikor, ki állapította meg pl. a “menetrend kiegyensúlyozási díj” 0,5000 HUF/kWh egységárát és ennek mi a fene köze van az én villanyszámlámhoz.

Ha mégegyszer megnézzük a számlát, akkor láthatjuk, hogy a tényleges áram fogyasztás után 3.218.-Ft-ot kellene fizetni, de ezt feltornázták a TELJESEN ELLENŐRIZHETETLEN plusz költségekkel 6.758.-Ft-ra.

Nem kell keresni az összefüggéseket, ezt valahova ki akartam rakni, ennyi.

Könyvtárközi kér(d)ések

A könyvtárközi kölcsönzés és a LibInfo problémája között félúton van egy olyan kérdés is, amiről ritkábban lehet hallani, ez pedig a könyvtárközi kérdések megválaszolása. Illetve van egy ilyen fórum, a Katalist, ami gyakorlatilag mindenre használható, csak az eredeti céljára nem.

Igazából a könyvtár.hu oldalára kívánkozik egy olyan, LibInfo-szerű valami, amibe beírom a kérdést, és beikszelem, hogy honnan szeretnék első sorban választ kapni, milyen formában, és ez mennyire sürgős. A rendszer pedig elküldi emailban a kérdést a kijelölt könyvtárak kijelölt munkatársainak, vagy ha ők visszautasítják valamilyen okból, akkor továbbküldi mindenkinek (és ha közben megválaszolják – és a kérdező el is fogadja a választ -, akkor ennek tényét is). Azon kívül, hogy így nagyon pontos célzással lehetne feltenni a kérdéseket és jelentősen felgyorsulhatnának a válaszadások , egy csomó statisztikát lehet ebből is kinyerni:

  • hány kérdés,
  • hány válasz,
  • ki válaszol / ki nem válaszol,
  • mennyi idő alatt válaszol,
  • milyen minőségű válasz (ezt egy sima rate-megoldással lehetne mérni),
  • hány / miért lett továbbküldve (természetesen ha valaki visszautasítja a kérdést, akkor meg kell indokolnia, hogy miért)

Mindezt pedig lehetne szép felületen, statisztika-kimenetekkel (hogy az egyes intézmények hozzácsaphassák a sajátjukéhoz), email, RSS és SMS-értesítésekkel, beépíthető ablakokkal, amit a könyvtárak a saját intranetjükön, IKR-ben kitehetnek, hogy a kollégák egyből onnan kérdezhessenek, nyilvános kérdés- és válasz-adatbázissal stb.

Twitter a könyvtárban – szó szerint

A Library of Congress tegnap bejelentette, hogy a teljes Twittert archiválják. Nem kis dolog, főleg a tartalom szempontjából (így pl. a 2010-es magyar választásokról készült csiripek is be fognak kerülni, a későbbi történészek nagy örömére).

A nagyságrendek érzékeltetéséhez (tegnapi adatok): jelenleg 105 779 710 Twitter-felhasználó van, naponta 300 ezer új csatlakozik, naponta 600 millió keresést végeznek a csiripekben. Szóval nem kicsi a tét.

Mindez pedig újabb lépést jelent a digitális középkorból való kijutáshoz, és szerintem fontos szempont az is, hogy ezt nem egy Google tette meg, hanem a világ jelenleg legnagyobb könyvtára.

Szóval érdekes lesz, figyeljetek ti is.

Forrás: Ars Technica

Tanuljon Angolul

Hol tanult a magyar ember angolul, ha jó sorsa a ’10-es, ”20-as évek Amerikájába vitte? (Mondjuk szeszcsempésznek.) Könyvtárban természetesen.

New York Public Library, 1920. Pár dolgot érdemes megfigyelni:

  • tökéletes magyarság, tehát magyar alkalmazott (bevándorló, a célcsoport tagja) írta (és nyilván az oktatást sem amerikaiak végezték),
  • ingyenes mindenkinek, plusz állampolgárság megszerzésében segítség, plusz anyanyelvi könyvek,
  • munkaidő után, késő este,
  • mindennapi életben hasznos tudás átadása.

Valami ilyesmire próbáltam célozni korábbi bejegyzésemben is.

(Azért elég kemény lehetett a 8 órás gyár után még két óra angol, este fél 10-ig. Hát még az oktatóknak.)

Az egész apropója pedig az az írás, amely az 1900-as évek első felében, a New York Public Library-nak az emigráció “feldolgozásában” betöltött szerepével foglalkozik. Röviden: 1895-ben aláírták azt az egyezményt, amelynek alapján 1910-ben megalakult a New York Public Library, mégpedig az addigi két külön magánkönyvtárként működő Tilden Fund és a Lenox and Astor Libraries összevonásával. Előbbi finanszírozával épült föl 9 év alatt, 1911-re az új könyvtárépület a 42. utca és az Ötödik sugárút kereszteződésében. Ez az időpont pedig egybeesett azzal az emigrációs hullámmal, amely majd megkétszerezte New York lakosságát, így a könyvtár a kezdetektől fogva felvállalta a bevándorlók segítését – már az elejétől fogva 25 nyelven 100 000 kötet állt a felhasználók rendelkezésére. Ma pedig azért aktuális mindez, mivel épp tart az emigránsok történeti örökségének 7. emlékhete.