A Satorii téma magyar fordítása

Kiazami érdeklődött nálam, hogy megvan-e a magyar fordítása ennek a nem kicsit szép blogtémának, amit most éppen használok (Satorii). Akkor még nem volt (ha megfigyelitek, szép angolos kifejezések szerepelnek a felületen), de most már van. Innen le is lehet tölteni:

És ha már itt tartunk, akkor ajánlanám a nagyérdemű szíves figyelmébe a spanyol alkotó többi minimalista munkáját is:

Majd persze elküldöm a készítőnek is, így remélem bekerül a hivatalos csomagba is…

MOKKA szakértői vélemény (munkaanyag)

Megnyitás…

  1. Úristen, ki fog 193 oldalt elolvasni?
  2. Nocsak, és hol van a könyvtár.hu mint hazai kezdeményezés?
  3. Jé, csak 2008-asak a legutóbbi felmérési adatok?
  4. No ne, összesen két adatbázis van a MOKKA-n kívül Magyarországon, azokból az egyik ráadásul az ODR?
  5. Az ergonómia miért nem téma, ha már a színválasztást is meg kell indokolni?
  6. Ez 193 oldal?

A tartalomjegyzéket futottam át, és ezek a kérdések merültek fel szépen sorban így két perc alatt. Tegyük hozzá, hogy bevallottan MOKKA-szkeptikus és most éppen elég kötekedő vagyok, ezt vállalom. Majd ha lesz rá idő, el is olvasom.

Na jó, beleolvastam, azért meredek megfogalmazások vannak egy hivatalos szakértői véleményhez képest. És azért a szakértői csoport tagjainak nevét is fel lehetett volna sorolni, képpel, emailcímekkel. Meg hát azért a 4 napos értékelési határidő is durva. Hogy a nyilvánosan feltett kérdések hogyanjáról ne is beszéljek.

A Szépművészeti Múzeumról

Annak, aki hallott róla, meg annak, aki nem, itt lehet aláírni az átépítés jelenlegi formája elleni tiltakozásul. Hogy ne legyen teljesen érthetetlen a történet, íme egy összefoglaló a dolgokról:

Mint minden valamire való nagy európai múzeum, a budapesti Szépművészeti Múzeum is jogosan tart igényt a bővítésre. A gyűjtemények jobb elhelyezése, az új igények kielégítése kétségtelenül több teret kíván. A közelmúltban döntés született a bővítés mikéntjéről, és a tervek szerint májusban már meg is kezdik (kezdenék) a megvalósítását. A bővítés logikus iránya a föld alatt van, és ez ellen nehéz kifogást emelni. Viszont az a beavatkozás, amelyet a föld felett terveznek – vagyis az épület homlokzatának megbontása és mellette egy tíz méter magas betonépítmény létesítése – a múzeum építészeti értékeinek semmibevételét és Budapest egyik legszebb, emblematikus terének városépítészeti eltorzítását jelentené.

A teljes szöveg PDF-ben.

500 lap percenként?

Japánban megcsinálták: végigpörgeted és megvan. A részletekből nem derül ki sok minden, de maga a megoldás elég egyszerűnek tűnik: nagy felbontású, villámgyors kamera és egy alakzatfelismerő alkalmazás. Ha a lapozásra sikerülne egy biztos és jól működő automatikus rendszert ráhegeszteni, akkor azt hiszem a könyvek digitalizálása tényleg be fog lendülni. Bár talán az sem kell hozzá, mint a mellékelt ábra is mutatja.

Gondoljatok bele: 500 lap percenként, az 30 000, azaz harmincezer oldal óránként!!! Ha 500 oldalt veszünk egy könyvnek (ami sok), akkor hetente 2400 könyv kerülhetne digitális formába, ami havonta majd 10 000 kötet.  Irgalmatlan, ínhüvelygyulladás már a gondolata is.

Egyébként tényleg: miért ne lehetne egy ilyet megcsinálni itthon is? Van egy kara a PPKE-nek, ahol szerintem az ilyen szinte ujjgyakorlatnak sem számítana… Könyvtárosok, FITT-tagok, előre! Szerintem 5 könyvtáros meg 5 mérnök egy év alatt össze tudna egy ilyen rendszert rakni használható szinten (na jó, ez nagyon hasra ütős volt). És a haszonhoz képest ez mennyire nem számít már?

via LISNews, a teljesség kedvéért.

Firefox mint svájcibicska

Ezúton is elnézést kérek mindenkitől, kicsit el volt szállva a blog adminja, ezért sem voltam annyira aktív mostanában.

zotero részletKét újdonságot ajánlok mindenki szíves figyelmébe: az egyik a Zotero 2.0, ami most már képes

  • a központi szerverrel szinkronizálni (így nem vagyunk a saját gépünkhöz és böngészőnkhöz kötve már),
  • tud fájlokat is tárolni,
  • PDF-ből metaadatokat kinyerni,
  • felhasználói adatokat tárolni és megjeleníteni,
  • csoportmunkát kezelni és koordinálni,
  • proxy szervereket felismerni és támogatni,
  • a jegyzeteket rendes szövegszerkesztő-ablakkal támogatni
  • és a beépített hivatkozási stílus szerkesztővel megkönnyíteni a kívánt formátum összeállítását.

contacts részletA másik a Contacts, amely a Mozilla Labs fejlesztése, amelynek segítségével a Firefox képes behúzni a kontaktlistánkat Gmailból, Twitterből (és majd helyi fájlokból is, pl. Outlookból, Thunderbirdből), és azt szépen megjeleníteni. Majd az lesz a jó, ha szerkeszteni, visszatölteni is lehet, de az elsődleges célja az, hogy alkalmazásokat támogasson vele, így más programok, webalkalmazások, weblapok is le tudják kérdezni az API-n keresztül (pl. emailcím-mező automatikus kitöltése). Erre rögtön az integrált könyvtári rendszerek ugranak be így hirtelen, példának okáért ha van egy kis könyvtár, aminek nincs saját levelezőszervere, a Gmailt használja saját domainnel, van egy csomó kontaktja (értesítések, hírlevelek stb.), abból kihúzza a Firefox, abból meg az IKR (bár egyből Gmailból is tudná, de erre gondolni sem merek…). Szóval lehetőség lenne egy pár…