Lesz-e szmájli?

Egy kérdés, amelynek hátterét az e-könyvekről való gondolkodás adta: ha sikerül végre megoldani a digitális beszédgenerálást normálisan (persze messze van ez még, amint ez a fonetika szakszemen tavaly kiderült), akkor elfognak-e terjedni a szmájlik a szak- és szépirodalomban? Persze nem kis vigyorgó, nyelvet öltő, síró stb. fejek formájában, hanem metajelként, amely a felolvasó szoftvernek fogja megadni egy szövegrész vagy mondat modalitását. És hogy fogják ezeket hívni? Mert milyen gáz lenne ennek is egy három-négy betűs betűszót alkotni vagy valami kitekert nyelvész-zsargonnal megjelölni…

(És most nem a hangoskönyvekre gondolok, az külön műfaj.)

Minden vélemény számít!