Reblog: betiltott könyvek hete

Egy kicsit az “Rt” – retwitt – mintájára.

Kinga szedte elő a vajszínű árnyalaton az ALA oldaláról a betiltott könyvek hetének bejegyzését. Épp most van (szeptember 26-tól október 3-ig), úgyhogy lehet nézelődni, ámuldozni, hogy a világ legszabadabb országában mennyire lehet szabadon olvasni könyveket. Ízelítőnek egy bónusz grafikon a betiltásra javaslás okairól:

BBbyreason

Akit pedig mélyebben is érdekel a téma (cenzúra, kalózkodás, könyvkiadás etc.), annak ott van az OIF (Office for Intellectual Freedom) blogja.

A forrás pedig Kelt volt.

Az e-könyv univerzum

A Gutenberg-galaxist még ugyan nem gyűrték le, de van már univerzumuk az e-olvasóknak. Nem az összes kütyü szerepel azon az ábrán, ami a készülékek evolúcióját és összefüggéseit mutatja be, de épp elég ahhoz, hogy kb. áttekinthessük a jelenlegi állapotot.

e-köny univerzumaz e-könyv univerzum (kattra nő)

Jelmagyarázat:

  • narancssárga nyíl: gyártó és készüléke közt
  • kék nyíl: (vezeték nélküli) hálózat-szolgáltató és készülék közt
  • szürke nyíl: az olvasó szofvert fejlesztő cég és a készülék közt
  • piros nyíl: tartalomszolgáltató és készülék közt
  • fekete nyíl: felvásárlás

Természetesen messze nem a teljesség igényével készült a lista, még én is tudnék egy-két nevet, ami nincs fent.

via Stephen

Napi kérdés

Könyvészettel foglalkozó, illetve dizájnt szerető olvasóimat kérdezném: hogyan oldanátok meg szépen és tetszetősen egy régi könyvben a könyvtár tulajdonosi státuszának jelzését?

Egy csomó könyv így is tele van pecsételve, ami nem minden esetben probléma, mert az ajánlások, a possessor-bejegyzések és az ex librisek érdekesek, tanulságosak, sokszor művészi értéket hordoznak, tehát jó, hogy ott vannak. Annál sajnálatosabb, hogy a könyvtárak nagyon sok esetben nem adnak egy pecsét, bélyegző igényes elkészíttetésére (van eset, hogy ez nem is baj), illetve ott pecsételik a könyvet ahol érik.

Pont az ellentettje is megtörténik néha: előző munkahelyemen volt olyan tipográfus, aki személyesen ellenőrizte, hogy hogyan és hova rakjuk a pecsétnek számító vonalkódot, mert az megtörtheti a könyv művészi egységét – és igaza volt.

Még nagyobb a baj, ha nem könyvtáros csinálja, és még csak nem is egy ember, így egymás hegyén-hátán is sorakozhatnak a pecsétek, különböző számokkal a belsejükben (ahány ember, annyi nekirugaszkodás, annyi rendszer stb. – persze egyik sem volt nagyon kiforrott, így újra kellett mindannyiszor kezdeni).

A végeredmény pedig az, hogy a muzeális értékű, vagy már nem kellő, de antikváriumban minden további nélkül értékesíthető kiadványok értéke alaposan lecsökken, mindenféle szempontból.

szignoSzóval: mi lehet az a megoldás, ami illeszkedik a régi kiadványok tipográfiájához, könyvészeti jellemzőihez (díszes kötés stb.), de megfelel a mai kor követelményeinek (vonalkód, leltári szám, ilyesmik) és igényes, egyedi, ötletes? Lehet, hogy a láthatatlan RFID lenne a legjobb megoldás, de azt most egyelőre kihagynám, másrészt pedig szerintem izgalmas is a kihívás.

Illusztrációnak pedig egy (webkamerás) kép egy könyv sarkáról, amelyen a zöld pecsét azt mondja, hogy “A Budapesti Ügyvédi Kamara nagynevű Elnökének (1878-1893) Hodossy Imrének könyvtárából”, illetve egy mai pecsét, leltári számmal.

ELTE Könyvtári nap

konyvtarinapAvagy mi fán terem a bölcsészkönyvtár. Mondjuk.

Még a nyár elején jött Andris azzal az ötlettel, hogy mi lenne ha csinálnánk év elején egy olyan napot, amikor lehetőséget adunk a könyvtáraknak, hogy a szokásos szájhagyomány mellett más eszközökkel is sikerüljön népszerűségre (vagy egyszerűen csak ismertségre) szert tennie a hallgatók körében.  Persze nagyon bejött az ötlet, úgyhogy kis tökölés után belevágtunk a megszervezésbe.

Végül most ott tartunk, hogy jövő hét kedden, szeptember 15-én, 10.00-től 17.00 óráig 18 könyvtár fog standolni a Trefort-kertben, bemutatkoznak, beiratkoztatnak, szolgáltatásokat és katalógusokat ismertetnek, mindezt pedig úgy, hogy a diákságnak nem kell még az FSZEK-ig vagy az ELTE Egyetemi Könyvtárig sem elfáradnia. (Milyen szép lenne, ha az egyetemi könyvtárak egyfajta proxyként működnének a hallgatóság és a többi könyvtár közt: minden könyvtárnak lenne ott egy képviselete – vagy egy ember képviselhetne többet is akár -, és onnan lehetne ügyet intézni, beiratkozni, kölcsönzést visszaadni, megrendelni…)

Ezzel párhuzamosan pedig fél 12-kor egy kerekasztal-beszélgetés is lesz a nagyközönségnek nagyrészt arról, hogy mit is jelent egy könyvtár a hallgatók életében, tanulásában, tanításában, és hogy milyen olyan dolgok vannak, amiben még mindig újat tudunk mondani. Vezetője Kiszl Péter lesz, de ott lesz Nagy Anna az FSZEK-től, Vasas Lívia a SOTE Könyvtár igazgatónője, az ELTE Könyvtártól Kálóczi Katalin és Szögi László, a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárától Nagy Zsuzsanna, valamint Szegedről Kokas Károly is, sőt, Strbka Eszter mint hallgató is részt fog venni a beszélgetésen. Személy szerint nekem van elképzelésem a témáról, de szerintem nagyon izgalmas és tanulságos dolgokat lehet majd hallani, úgyhogy kíváncsi vagyok rendesen.

A délutáni programot (15.00-tól) pedig Kóródy Judit (Infodok) fogja vezetni, amely már kevésbé a nagyközönségnek, mint inkább a könyvtárszakosoknak és a szakmának szól. Konkrétan a könyvtári gyakornokképzésről lesz egy workshop-szerű esemény. A fő vonulat a vállalati (piaci szférában tevékenykedő) könyvtárak lehetőségeiről, igényeiről, kínálatáról fog szólni, így a további részt vevők Farkas Éva (CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Zrt. Könyvtár), Kaposi Ilona (MOL Rt. Könyvtár), Köntös Nelli (ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszék) és Szivi Erzsébet (Corvinus Egyetem Könyvtára) lesznek, természetesen volt gyakornokokkal együtt. Sajnos rám ez már annyira nem vonatkozik, de ezen is ott leszek, az biztos.

Végül a részletes program:

10:00-17:00 A rendezvényen nagyobb budapesti könyvtárak külön standokon mutatkoznak be a látogatóknak, akik helyben beiratkozhatnak, érdeklődhetnek a szolgáltatásokról, vásárolhatnak a könyvtárak fölöspéldányaiból. Új szolgáltatásokkal mutatkozik be a Könyvtárportál is, melyet a helyszínen több gépen is ki lehet majd próbálni.

11:30-tól Kerekasztal-beszélgetés kezdődik a könyvtárak jelenéről és jövőjéről, szerepükről a felsőoktatásban.

15:00-17:00 Szakmai beszélgetés, ahová könyvtárosokat, információbrókereket, oktatókat és hallgatókat egyaránt várunk. A workshop a könyvtári gyakornokok helyzetével, a velük szemben támasztott elvárásokkal fog foglalkozni.

Ha pedig jönnétek ti is, csak katt: