Quo vadis, klog.hu?


A klog kérdés állandóan elő és előbukkan, írok és beszélek róla, néha örömmel, sokszor fáradtan, de azt hiszem sosem lehet elégszer. Kb. tavaly ősz óta kezd világos lenni a számomra, hogy részemről ennyi volt az, amit bele tudtam tenni, ha nem is pénzben, de időben mindenképp. Teljesen más volt egy egyetemi bölcsészhallgató hobbiprojektjeként (még ha az a bölcsész posztmodern [copyright Doransky] is – köszönet Gazsnak a linkért, nekem tetszik, jönnek a címkék, libpunk, klogger, posztmodern bölcsész) működtetni ezt a vállalkozást – noname kis senki, örömből, pacsiból, és más kismillió munka mellett, „nagyban”, külső és belső elvárásoktól hajtva (és már az sem teljesen mindegy, hogy mit hallok vissza a szakmából – néha jót, de van negatívum is, és őszintén szólva annyira nem vagyok punk, hogy ekkora közönség előtt olyan lazán anyázzak, mint régebben). Közben az is látszik, hogy kezdünk belefáradni, a kezdeti lendület eltűnik, na nem feltétlenül mert rossz a közösség, vagy szívat a szerver és/vagy a WordPress, hanem inkább a szakmai közeg az, ami megfojtja szépen lassan egymás után a legjobb blogokat (és most kb. el is árultam, melyek a kedvencek). Ennek az egyik megoldása a vérfrissítés lehetne, azaz új arcokat, ötleteket, gondolatokat behozni a közösségbe, valamint valami plusz motiváció (verseny, jutalom, elismerés) nyújtása – sajnos a külső okokat megszüntetni nem tudom, bár tudnám! Nagyon rossz látni, hogy teszi tönkre a könyvtárosszakma azokat az embereket, akik 5-10-20 év múlva méltón tudnák folytatni a rájuk hagyott örökséget. (Ezek nagyon nagy és szép szavak, de tényleg valami ilyesmiről van szó – és tisztelet a kivételnek.)

Vacilláltam, hogy ezt a bejegyzést közzé tegyem-e, mert a hitelemből (nem tudom, erre van-e speciális szakszó, de valami olyasmi, hogyha az ember sokat kér, akkor egy idő múlva megunják, és becsukják az ajtót) már úgy érzem, így is sokat vesztettem (szervervásárlás, kezdőlap dizájnja stb.). Viszont egy pár nappal korábban lefolytatott hosszú beszélgetés után mostanra jutottam el oda, hogy mégis. Nem mostaniak sem a kérdések, sem a válaszok, úgyhogy kérem a t. olvasót, ezt vegye figyelembe majd a véleményalkotásnál és a hozzászólásnál. Na meg azt is, hogy honnan jöttünk, ki vagyunk, mert önmagában elég nevetséges kérdések és problémák ezek, főleg ha valami nagyobb rendszerhez hasonlítjuk a képet.

Azt írtam múltkor, hogy az egyik kivezető út a fejlesztés lenne (a másik véglet a bezárás, illetve a kettő közt a status quo fenttartása – egyik sem túl vonzó jövőkép). Ennek egy nagyon nagy akadálya van (illetve kettő, ha szétbontom): a pénz és amit meg lehet venni belőle, a szakértelem. Ötletem lenne, de a megvalósításhoz kicsi vagyok, ez a két évnyi próbálkozás- és kudarcsorozat után egyértelmű. A gondolkodás eredménye két választás lett, de először megpróbálom gyorsan felvázolni, hogy milyen az a klog, amiről én álmodom.

Egy közösségi-hálószerű rendszer, amely azon kívül, hogy blogok és bloggerek összefüggő hálózata belül (ezáltal erősödhetne a szakmai kommunikáció, a szolgáltatások és a munkalehetőségek könnyebben célba találhatnának stb.), kifelé egy nagy magazin-szerűség, rovatokkal, wikiszerű tartalomjegyzékkel (tudásbázissal), fizetős és ingyenes hír- és cikkszolgáltatásokkal, integrált megoldásokkal, együttműködésekkel más szolgáltatásokkal (keresők, könyves közösségi terek, wikik, videó- és könyvjelzőmegosztók stb.), „külső” (külső domainen futó) helyek, lapok hosztolásával stb. Sőt, régi vágyam kiterjeszteni a közösséget határainkon kívülre is (természetesen itt nem a magyarokra gondolok, előttük állandóan nyitva áll a hely, sok szeretettel vannak várva), bevonva a szomszédainkat is, mert hiszek abban, hogy a helyi politikai homokvárépítéseken túl (közép)európai szinten kellene szembenézni az új kor kihívásaival.

És akkor a választások. Az egyik az, hogy ezentúl fizetős lesz a szolgáltatás, nem drágán, de sok kicsi sokra megy. Persze nem rögtön, hanem bizonyos átfutás után, ami alatt lenne ingyenes és fizetős verzió is. Ez sok szempontból lehet veszélyes. Az egyik, hogy amíg van ingyenes verzió, addig az megöli a fizetőset. Ez tök egyértelmű, nincs mit ragozni, nem tudom, tudnék-e olyan pluszt nyújtani, ami egyértelműen megérne még egy kisebb összeget is. A másik, hogy lehetne bármilyen kis összegű a szolgáltatás ára, az intézmények 99%-a elvesztené az érdeklődését, mert nem fogják tudni elmagyarázni a fenttartónak, miért kell fizetniük egy ilyenért, ennyire már ismerem a rendszert. És ez valószínűleg nem azt fogja eredményezni, hogy integrálják a „blogot” (lásd pl. az Egyetemi Könyvtárat, amely 2 és fél év alatt nem volt képes erre), hanem el fognak menni ingyenes helyre, freeblogra, bloghura, blogterre, ez pedig az egész eddigi munkát fogja zárójelbe tenni. A harmadik, hogy nekem meg nincs annyi időm, hogy egy rendes szerződés keretében pénzért adjak megfelelő színvonalú támogatást, és csapatot sem tudnék összeszedni, ez a FITT „tunyaságán” pontosan mérhető.

A másik lehetőség ha lehet, még gyengébb. Ez pedig egy támogatási rendszer bevezetése, azaz ha valaki akar, adhat hozzájárulást, mellette pedig lehet, hogy mégis engedélyezni kéne a reklámokat (ezzel az a probléma, hogy központilag nem tudom biztosítani az elhelyezésüket, az meg hosszú távon szerintem a jó kapcsolatok megromlását eredményezné, ha önbevallással kérnék százalékot). Ennek az a veszélye, hogy lassan gyűlik össze annyi pénz, hogy érdemleges változások történjenek, inkább kisebb-nagyobb reszelgetéseket tudok belőle rövid távon elképzelni. A radikális újítások megtörténtét nem látom biztosítottnak ezzel a módszerrel, de aztán ki tudja. Az biztos, hogy ez inkább tűnik megvalósítható verziónak.

Kíváncsi lennék a ti véleményeitekre, mind a klogon belülről, mind kívülről. Jó lenne ha erre a kérdésre közösen tudnánk választ találni, mert úgy érzem, hogy ez az egész már nem csak az enyém, hanem legalább annyira a tiétek és a szakmáé is. (Könnycseppet szemsarokból kitörli, fátyolos tekintettel mered a lenyugvó napba, miközben átöleli a szakadék szélén álló évszázados fenyő törzsét, melynek lombját szelíd esti szellő hullámoztatja.)


Egy hozzászólás a(z) “Quo vadis, klog.hu?” bejegyzéshez

  1. Szerintem semmi gond nincs azzal, hogy nincs címlap (a szerveres részt nem értem). Nyilván lehetne más a Klog, nekem olvasóként jó, hogy ilyen. Szerintem nem baj, ha ilyen marad, még ha nem is tökéletes. Lehet, hogy majd változnak a körülményeitek és többet tudtok beletenni.

    El lehet menni a profi szolgáltatás felé, de inkább akkor látom értelmét/megvalósíthatóságát, ha összeálltok és csináltok egy könyvtári szolgáltató-tanácsadó-fejlesztő céget, aminek egyik szolgáltatása a Klog 2.0. Ha megcsináltok egy ilyet, akkor azt tanácsolom, hogy próbáljatok minél többet külföldre dolgozni, mert akkor juthat erőforrás a Klog fenntartására. Sajnos a professzionalizálódás bizonyos tekintetben választással jár (főleg, ha beindul a szekér): vagy klasszikus könyvtárosok maradtok, vagy „könyvtár-közeliek”.

    Harmadik út pedig az intézményesülés. Erre is van példa, de nem sok. A MEK esete jut eszembe, ami egy hasonló önszerveződő kezdeményezés volt kb. 6-7 éven keresztül, majd 1999-ben, amikor Monok lett az OSzK igazgatója, beemelte a MEK-et a könyvtár szerkezetébe.

    A közép-európai ötlet szerintem nagyon jó, ti nem emlékezhettek rá, de ennek a szimpatikus gondolatnak a rendszerváltás táján nagy divatja volt, ami aztán sajnos elült.

    Szóval hajrá, ne adjátok fel!

    kiru

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .