Nautilus szkriptek – mail, zene, kép

Reggeli feladványunk a Nautilus miért nem tud létrehozni kijelölésből playlistet, és hogy egyáltalán a Rhythmboxnak miért ilyen szar az integrációja. Sajnos nem sikerült rájönnöm még minden részére a válasznak, egyelőre a Totem csinálja a lejátszólistákat, amiket aztán be tudok tölteni a Rhythmboxba… szörnyű (és senki ne jöjjön nekem a parancssorral, színes-szagos médiához nem vagyok hajlandó használni olyat).

Találtam viszont pár zseniális Nautilus szkriptet, amit gondoltam, megosztok a nagyérdeművel, és hát azért többet ér egy delicious-postnál. A Mundo geek gyűjteményéről van szó, egyenként is letölthetőek a csomagok, de sokkal egyszerűbb felvenni a külső tárolók közé a repójukat:

deb http://mundogeek.net/repo ubuntu all

Az se essen kétségbe, aki más disztrót használ, töltse le a csomagolt kódot és installálja. Sajnos újra kell indítani a gépet (vagy legalábbis az X-et – ctrl-alt-backspace), de utána a jobbkatt-menüben lesznek ők.

Nautilus scripts

Az első a nautilus-send-gmail, amivel a kijelölt fájlokat tudjuk helyből mailezni (saját magunknak), na mivel is, nem jut eszembe a neve…

A nautilus-mount-image segítségével CD/DVD képeket lehet mountolni.

A nautilus-tag-music automatikus tölti ki az empéhármak elérési útvonala alapján a fájlok ID3 címkéit, méghozzá műfaj/előadó/év – album/cím – szám.mp3 formátumban (ilyen struktúrában kell tárolnunk a zenénket, ha azt akarjuk, hogy működjön a dolog). Ha van az előadóról ill. az albumról kép, az is hozzáadódik a címkéhez.

A nautilus-rename-exif-data a .jpg és .tiff képeket nevezi át dátum-idő formátumra a képhez tartozó EXIF adatok alapján. (Ha nincs EXIF címke, nem jelenik meg a menüpont.)

Nekem a maradék három már annyira nem érdekes, egyrészt megoldható szkript nélkül is a működésük, másrészt igazán hasznosak akkor tudnak lenni, ha az ember egyszerre több zenelejátszót is használ. Ezek a nautilus-play-amarok, a nautilus-play-banshee és a nautilus-play-mplayer.

Könyvkeresés, egészség, csillagos ég

Több mint egy éves kimaradás után újra postaládámban landolt a Google könyvtáros hírlevél. Ez alatt az egy év alatt sok minden történt Google és könyvtár viszonylatában, ezt még az is észrevehette, aki eddig a homok alá dugott fejjel élte kis világát. Ennek megfelelően dugig van a hírlevél újdonságokkal, természetesen első helyen szerepel a Google Book Search, de felvonul a két újdonság, a Google Sky és Health is, emellett pedig szemezgetést lehet olvasni az Inside Google Search Blog legjobb bejegyzéseiből, amelyek az elmúlt fél év során születtek.

Google datacenter

Elsőként, a Google könyvkeresőjének fejlesztői azt szeretnék tudatosítani, hogy a rendszer messze többre képes azon kívül, hogy a könyveket online elérhetővé teszi. Természetesen ez az alap, de ezen túllépve fontosnak tartják, hogy a felhasználó az őt érdeklő adathoz, információhoz juthasson hozzá minél hatékonyabban.

Ennek érdekében a könyvkereső még jobban integrálódott a Goolge webkeresőjébe. Azt talán már sokan észrevették, hogy bizonyos kereséseket futtatva a Google könyvekeresője által feldolgozott adatokba botlik, nos ezt jelenti az integráció, és azért tartják fontosnak a cégnél, mert így egyszerre több típusú információ tud összekapcsolódni, így (a jövőből kiragadott példával) Szabó Magda könyvek mellett az írónővel foglalkozó blogokat, műveiből készült filmeket is találhatunk. Egyelőre azonban ez csak az angol nyelvű domainek alól érhető el, a többin szokás szerint szépen lassan, fokozatosan vezetik be.

Elindult egy lap olvashatatlanságának jelentése szolgáltatás is, aminek segítségével a hibásan, rosszul szkennelt dokumentumlapokat lehet jelezni a működtetőknek.

A fejlesztők számára volt jó hír az API megnyitása (erről hírt adtunk mi is, ahogy az ezt követő jogi malőrről is), amivel a könyv egyedi adatai alapján (ISBN, OCLC szám  vagy LCCN) ad hozzáférést a dokumentumok adataihoz. Ez persze nem csak a műkedvelőknek lehet hasznos, hanem a könyvtáraknak is, akik ennek segítségével plusz adatokat tudnak megjeleníteni a katalógusukban (borító, kiegészítő adatok). Sőt, ki is terjesztheti a katalógusunkat, hiszen ennek segítségével az állományban nem szereplő könyveket is tudunk keresni benne, így az olvasó meggyőződhet arról, hogy valóban arra a dokumentumra van-e szüksége, a számára szükséges információk szerepelnek-e benne, és hogy ha igen, akkor melyik könyvtárban vagy milyen más módon férhet hozzá. (És így épül Bábel tornya a közös világkatalógus.)

A hozzáférés jogszerűségét segíti az, hogy a Google könyvkeresőn keresztül hozzáférhetővé váltak a U.S. Copyright Office Record-ok, így könnyen megállapítható, hogy egy letölteni kívánt könyvet véd-e szerzői jog, avagy sem. (Egy könyvről elég nehezen állapítható meg az USA-ban a kiadási idő és hely alapján, hogy védi-e még a jog, csak a fent említett hivatal szerzői jogi frissítési feljegyzései segíthetnek, na ezekhez lehet most már hozzáférni többé-kevésbé jól, ráadásul le is lehet őket tölteni egy XML-fájlban.)

A Google Sky csapata a letölthető Google Earth alkalmazással érkező kiegészítést, illetve a Google Moon és Mars térképeket mutatta be. A Sky már 100 millió csillagot ismer, 200 millió galaxisban, olyan forrásokból szerezve a képeket hozzá, mint a Hubble űrtávcső. A csillagászat és földrajz órákat segítheti az Earth & Sky oldalon található kiegészítő ismertető információk (még podcastek is tölthetőek le). KML fájlokkal egészíthetjük ki a Sky tudását, amik többek közt egy csillag felrobbanását bemutató animációt is tartalmaznak. A webes verzió március óta érhető el.

A Google Health az egészségügyi információkat kívánja gyűjteni és rendszerezetten elérhetővé tenni. Az inspirációt az adta, hogy az emberek eddig is a keresőt használták, ha valamilyen betegégre, egészségügyi információra voltak kíváncsiak. Ezek után már ezeket az információikat is rendezetten tudják tárolni, így jobban át tudják látni a betegségek, fertőzések stb. miértjeit és hogyanjait. Ezzel együtt pedig kombatibilissé válnak az adatok, így létre tud jönni egy világméretű egészségügyi információs rendszer.

Csak én érzek ki némi parás felhangot ebből az utolsó mondatból?

A páciensek rendszerbe tudják gyűjteni információikat magukról és az őket érdeklő betegségekről, ezeket meg tudják osztani azokkal, akikben bíznak. Az egészségügyi információk megoszthatók biztosítók, magánpraxisok, kórházak, rendelők közt, az új orvosunk vagy csak a mentő, ami egy baleset után elvisz minket, kapásból át tudja látni az eddigi kórképünket (ha ezt így mondják).

Lehetőségünk van a rendszerben online egészségügyi profil létrehozására, gyógyszerinformációk letöltésére orvosoktól és gyógyszertáraktól, hasznos információforrások gyűjtésére és megosztására, online eszközöket és szolgáltatásokat vehetünk igénybe, valamint orvost és kórházat kereshetünk.

Végül pedig a szemezgetés az Inside Google Search Blog legjobbjaiból:

  • Februártól a My Library (saját hír) tartalmát meg lehet másokkal is osztani. Ráadásul, ha egy könyvről leírást adunk, akkor annak esélye van megjelenni a könyv találati oldalán az “About this book” részben. Természetesen a közösségiesség jegyében lehetőségünk van mások leírásait is elolvasni, azokat elmenteni kedvencként. A teljes bejegyzés angolul »
  • Decemberben egy csomó iGoogle gadgetet adtak ki a Google könyvekeresőjéhez, ezek a Nap könyve, Könyvkereső, Szabadalomkereső és a Scholar. A teljes bejegyzés angolul és a gadgetek »
  • Novemberben Yana Ivey, a Google Book Search Support Team tagja osztotta meg, hogyan lehet utazást tervezni a Google könyvekeresőjével. Német- és oroszországi útjához itt talált útikalauzt és a helyi kultúráról szóló hasznos olvasmányokat. A teljes bejegyzés angolul »
  • A University of Virginia könyvtárában kiállítás segítségével tanították meg a hallgatóknak és tanárainknak a Google könyvkeresőjének használatát. A teljes cikk angolul » (Ó, és pont Faulkner kiállítás van, messze van a fenébe is…)
  • Az iskolaidő kezdetekor Agnes Eymery (Google Book Search Support Team) azt mutatta be, hogy hogyan tudja segíteni a Goole könyvkeresője az iskolásokat és szüleiket a tanávre való felkészülésben. A teljes cikk angolul »

És két ráadás:

  • Márciusban ismét megrendezték a Google 4 Doodle logótervező versenyt. (Nem hiszem, hogy ez túl mélyen érintene minket, mindenesetre megvan a május 22-i fura logó forrása.)
  • Legvégül kis érdekesség: Dr. Joshua Schwimmer lelkendezett a Youtube-on, hogy milyen jól jött neki a Google könyvkeresője orvosi téren is. Hasonló felhasználói élményeket természetesen bárki beküldhet a Google-nak írásban vagy videón.

A bejegyzéshez a képet az Vladstudio-tól vettem. Kattra nagyobb, egyik kedvenc háttérképem, mint az a fejlécben is lehet látni kis alakok nélkül.

Image by Vladstudio.com

Újabb e-olvasó a láthatáron

Riválisa támadt az Amazon Kindle-jének, és lehet, hogy jóval nagyobb sikert fog aratni a Readius, mint elődje. Bár drágább lesz, mint a 359 dolláros (jelenleg 52k+ HUF) Kindle, de cserébe 30 órát bírja folyamatos üzemmel az akkumulátor, Micro SD-vel bővíthető a beépített 265 MB-os memória 8 gigabájtig (ami annak fényében nem is akkora tragédia, hogy az öt colos, szürkeárnyalatos kijelzőn úgysem lehetne nagyon képeket nézegetni, bár a zenék miatt jó lenne a nagyobb), az eddigi olvasókhoz képest elképesztően pici és könnyű (előbbi köszönhető az összehajtható kijelzőjének, utóbbi nem tudom minek, de a súlya csak 115 gramm, ami állítólag harmada a mai átlagos e-olvasókénak), verőfényes napsütésben is lehet olvasni (E Ink), Bluetooth-szal, USB-val, GSM/GPRS/EDGE-dzsel illetve UMTS/HSDPA-val (sajnos a wifi ebből is kimaradt) csatlakozik hálózathoz, számítógéphez, valamint kezel audiót (hangoskönyv, mp3, podcast) is.

Readius

Három negatívum: nem cserélhető az akksi (azért a 30 óra is letelik, főleg zenélve, és mi van ha meghal, dobom ki az egészet?), valamint Windows CE fut rajta, és azért az a 256 mega beépített tárhely is elég harmatos.

Ami érdekes lehet nekünk, könyvtárosoknak is, hogy gyártója, a Polymer Vision hasonló komplex környezetet szeretne köré építeni (Content World), mint mondjuk van az iPod/iTunes termékcsaládnak – azaz a felhasználók által személyre szabott tartalmat és szolgáltatást terveznek hozzá, ami lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag automatikusan kapjuk meg a minket érdeklő új tartalmakat – legyen az könyv vagy újság, email vagy feedben jövő hír, podcast. Most már csak annyi kell az örömhoz, hogy normális ára legyen, itthon is lehessen kapni, és legyen rá ehető tartalom (ld. vásárolható e-könyv).

ReadiusHa pedig ez bejön (és miért ne, a könyvkereskedőknek addig lesz nagy a pofájuk, amíg nyugatról valami nagykutya rá nem ül – és Matyi Dezső ********** ********** *********, mert nagyon ráfér), akkor bizony össze kell kapni magunkat, mert ez csúnyán el fogja szabadítani a t. olvasót (hogy pollnert, az eredeti cikk íróját idézzem: “Drámai változások várhatók, ha a webes tartalomfogyasztás végre igazán elszakad az íróasztaltól.”). Ráadásul ez a kütyü eleve Európában fog megjelenni, tehát ez nem olyan lesz, mint az iPhone, hogy várjuk-várjuk, esetleg az USA-ból csempésszük be, hanem tele lesz vele az EU, Portugáliától Ausztriáig fogják szeretni. Már előre unom a feedolvasómból áradandó könyvtárosi Readius-himnuszokat, mert hogy lesznek, arra mérget veszek.

Forrás: BDK, Médiablog

Zotero 1.5 publikus teszt

zoteroTegnap bejelentették a Zotero 1.5 Sync Preview indulását, ami egy raklapnyi lehetőséggel bővíti ki ezt a rendkívül hasznos kis Firefox bővítményt (alkalmazást):

  • Automatikus szinkron több számítógépen szétszórt gyűjtemények közt. Pl. a Mac laptopod és az Ubuntus otthoni géped közt így lehet szinkronban tartani a jegyzeteidet.
  • A könyvtári adataidat ingyenesen és automatán menti a Zotero szervere.
  • Hatalmas dobás, hogy támogatja ezentúl az Endnote több ezer export stílusát. Így a stabil és robosztus CSL mellett egy hatalmas mennyiségű sablon érkezik hirtelen a rendszerbe, amelyek eddig nem voltak elérhetőek. (Megpróbáltam CSL-ban létrehozni egy hivatkozási formát, hát nem egyszerű, kell hozzá pár éjszaka, mert a fele kubikosmunka.)
  • A CSL-kezelés is megkönnyült az új stílus menedzserrel (ezért a kifejezésért éppen hamut szórok a fejemre).
  • Mac OS X felhasználóknak lehet hasznos az előzetes támogatás a gyűjtemények korlátlan megosztásához ZeroConf-on keresztül. Más operációs rendszerek és a teljes támogatás a végleges kiadással várhatóak.

A legfőbb követelménye az új verziónak a Firefox 3, tehát nem árt frissíteni mielőbb…

Jön SZTAKKER 0.5!

Nemsokára várható a Sztaki szótár Ubuntus widgetjének(?) következő kiadása, újabb fícsörökkel, amik valószínűleg mégjobban be fogják lopni az alkalmazást a szívembe (eddig is az egyik leggyakrabban használt programom volt – a Firefox, OpenOffice és Pidgin mellett). Lesz:

  • Billentyű kombinációk (pl Ctrl+W fül bezárása, Esc – ablak bezárása)
  • Fülek tartalmának összevonása egy fülre (jobb klikk -> összevonás)
  • HTML szószedet mentése (lásd a videón – vigyázz hotlink!, .ogg formátum)
  • Előzmények megőrzése az aktuális munkamenetben
  • Sztaki szótár szerver online/offline állapotának jelzése a tray ikonon

SZTAKKER 0.5

Ha kijött, az első dolgom lesz szólni (na jó, nem, először frissítek).

WordPress plugin ajánló

Mostanában leszoktam a WP plugin ajánlókról, de ezek valamiért nagyon bejöttek, nem hagyhatom ki őket, bocsánat.

Tippy

Ez a kis kiegészítés nem jöhet rosszul könyvtári oldalt építőknek sem, egy egyszerű taggel szövegeket jelölhetünk meg, ami fölé víve az egeret egy szövegdobozban az általunk megadott tipp jelenik meg. Jó pár beállítási lehetőséget is kapunk hozzá.

Google Docs RSVP Guestlist

Egy saját igények alapján konfigurálható visszajelző oldalt generáló plugin, amely a Google Docs táblázatait használja az adatok tárolásához. Eredetileg egy esküvői oldalhoz készült, de nem kell túl kreatívnak lenni, hogy még egy raklapnyi lehetőséget fel ne tudjak sorolni. Használatához létre kell hozni egy táblázatot a megadott fejléccel és a vendégek listájával, utána egy csomó fícsört kínál: a szervezők és résztvevők üzenetet küldhetnek egymásnak, a szervezők emailben kapják az értesítéseket a frissítésekről, külön rekordok különböző eseményekhez (szertartás, lagzi, szállodai szobafoglalás).

RSVP: Répondez s’il vous plaît – már ezt is tudom. (Wikipédia)

Feed Reading Blogroll

Olyan linklistát hozhatunk létre kedvenc blogjainkból, amely egyből és automatikusan behúzza a legújabb bejegyzéseket is.

YouConvertIt

Végül nem plugin, de mindenképpen hasznos az az ingyenes online fájlkonvertáló alkalmazás, amit tapirtól lőttem. A feltöltött fájlt a megadott formátumban kapjuk meg emailcímünkre, de ezen kívül tud online videót konvertálni, fájlokat emailben küldeni és mértékegységet átváltani.

Savazz!!4!

Nem, nem goldenblogni fogok, hanem az Infobib közzé tette a LibWorld sorozat kiadásához készült borítópályázatokat. 10 alkotásra lehet szavazni, én ezek közül 8-ban is szívesen látnám a nevem (de nem akarok senkit sem befolyásolni). Szóval rajta, tessék kattintani!

Remélem nem a gyengébbek közül lesz beválasztva az egyik.

És bocsánatkéréssel tartozom, hogy a pályázatot nem tettem közzé, de ez valahogy kimaradt. Mindegy, megtette helyettem más, amiét köszönet jár.

Közös klog feedek

klog feedRemélem, olvasnak azok, akiknek igényük van a Klog.hu összesített feedjére. Tegnap elhatároztam, hogy míg nem lesz meg a Csodaország, addig Alice Dani csinált workaroundot a korábbi Gregarius helyére. A Yahoo! Pipes segítségével kb. 3 perces munka volt átmásolni feedolvasóból a dolgokat, hát íme az RSS, bárki bekötheti magának, így egyben fogja kapni az összes klogot.

Élelmesebbek felfedezték magunkak már a miner blogkereső Könyvtár szekcióját, ahol szintén kapnak feedet, igaz van benne más is, de az sosem árt, ugye?

Előbbiben 39, utóbbiban 53 forrás van.

Eléggé utálom, hogy én is rákaptam a Smashing Magazine feedikonjaira, de bitang jók lettek, igaz-e.

Könyvtári trendek 2008-ban

Június végén Karen Coombs és Sarah Houghton-Jan virtuális előadást tartottak a LITA (Library and Information Technology Association) Annual Top Technology Trends paneljén. Mindketten összeszedtek egy listát a jósolható, illetve már a házban lévő könyvtártechnológiai trendekről. Sarah egy öt pontos listát állított össze, Karen 3-at szedett össze.

Íme először az 5 pontos lista:

  1. Sávszélesség. Lassan ott tartunk (itthon is), hogy otthon az embereknek nagyobb a sávszélessége, mint a könyvtárban, főként ott, ahol sokan látogatnak egyszerre webes videómegosztó oldalakat, töltenek le, dolgoznak kollaboratívan, hallgatnak streamelt rádiót, játszanak stb, és ez még nagyobb gondot okoz, ha a könyvtár munkatársainak nincs elkülönített sávja a munkához. Szerencsére(?) ez viszont inkább globális probléma, így nem a könyvtárosoknak egyedül kell vele megküzdeni.
  2. Fenntarthatóság. Nagyon szép és jó dolog a web(2.0), de nagyobb a füstje, mint a lángja. Nyugaton legalábbis tele van a web halott könyvtári/könyvtáros blogokkal (és a Klogon is van egypár… némelyikben még hiszek, hogy feltámad), a szósöl netvörkök nem frissülő, halott könyvtári profilokkal (mea culpa, a MOME Könyvtár profilját teljesen elhanyagoltam az iWiW-en – nem mert utálom, hanem mert egyáltalán az iWiW-et állati ritkán használom). El kellene kezdeni felmérni, hogy hány ember mennyi időt tölt a könyvtár webes megjelenésének alakításával (hírek, cikkek írása, dizájn, állomány feltárása, interakció a felhasználókkal stb.) – saját tapasztalat, hogy ezen a téren itthon még hatalmas hátrányokat kell behozni, mástól is tudom, hogy ha csak egy ember foglalkozik ezekkel, az egyszerűen reménytelen -, mert az legalább olyan fontos lehet, mint a fizikai.
  3. A csilli-villi dolgok helyett figyeljünk saját magunkra. Melyik mondat hangzik ismerősen?
    Meg szeretnénk csinálni, de a vezetőség nem lát benne fantáziát, és nem szeretne emberi és anyagi erősforrást fordítani erre.
    vagy
    Át kell vernünk hat bizottságon és át kell írni vagy négy pontot a könyvtári szabályzatban, így hát még egy évgi biztos eltart, mire elindíthatjuk a blogot.
    vagy
    A web- és IT-csapatunknak már egy évre előre meg van az ütemterve, így az új ötletek várólistára kerülnek.

    A könyvtár, mint szervezet, eléggé lassan működik, éppen ezért nagyon érdemes egy hosszú távú stratégiát kidolgozni a gyorsa döntések és a változtatások bevezetése érdekében. Általában az a jellemző, hogy inkább az innováció ellen van a szervezeti struktúra és a gyakorlat, ehhez pedig még hozzáadódik az inkább az idősebb korosztályra jellemző félelem a hibázástól. Mindezen felül a bürokrácia embertpróbáló rendszere az, ami képes csírájában elfojtani bármiféle újítást. Egyrészt magának a rendszernek az őrületes komplexitása, másrészt a kisember-érzés (főleg az új munkatársakra jellemző ez), harmadrészt pedig az időhiány, ami eleve lehetetlenné teszi, hogy a munka mellett az adminisztrációval szórakozzon az ember. Azok, akik le tudták rombolni az emberek valamint a könyvtárak és az innováció közt lévő falakat, azok az LJ vagy a Computers in Libraries folyóiratok ajánlóiban szerepelnek. Ezekre egytől egyig jellemző, hogy a szervezeti struktúrájuk a lehető legegyszerűbb – egyértelműen ez a járható út hosszú távon.

  4. Katalógusok. A jövő katalógusainak globálisan kell megvalósítaniuk, amit jelenleg csak egy-két előre mutató fejlesztés tesz lehetővé: a felhasználókat segíteni kell a címkézés, bírálat írásának, a megosztás, a követés stb. lehetővé tételével. Nem lenne szabad korlátozni a felhasználók által létrehozott plusz tartalmat, ráadásul ezeket könyvtárak közt kéne tudni kezelni, azaz egy másik könyvtárban létrehozott plusz tartalom jelenjen meg a saját katalógusunkban is. Sőt: nem csak a katalógusok, hanem a “közösségi” (nagyon nagy idézőjel!!!) oldalak (Amazon, Facebook) és a katalógusok közt is meg kéne ennek valósulnia.
  5. Nyílt hozzáférésű tartalmak. (Én úgy érzem, ez a kérdés itthon még jó ideig nyitott marad – legalábbis addig, amíg nem éri el egy erős lobbi a szerzői jogi törvények normalizálást – a jelenlegi rendszerre nálam az idióta a legenyhébb jelző.) A könyvtárak nemsokára át fognak állni a teljes digitális tartalomszolgáltatásra – fizetés ellenében. Ez így lesz a hangoskönyvek, enciklopédiák, folyóiratok esetében, de emellett nagy hangsúlyt fognak kapni a nyíltan (értsd: ingyenesen) hozzáférhető anyagok, ld. a már ma is létező Project Gutenberg, Directory of Open Access Journals stb.

És akkor nézzük Karen 3 pontját:

  1. API-k. Az egyik legburjánzóbb területe a webnek az API-k világa. A könyvtárak egy részének talán eddig sem volt idegen ez a dolog, de az az igazság, hogy az eddig hozzáférhető bibliográfiai adatoknál azért jóval több lehetőség van a könyvtári adatállományban. És miközben a felhasználóink élete válik ettől jobbá, addig sokkal nagyobb lesz az esélye eleve digitálisan létrejött tartalmak és gyűjtemények felfedezésének. Ideje lenne a könyvtári szoftverek fejlesztőinek felébredni, és észrevenni, hogy a könyvtárak nyitni szeretnének a felhasználók felé (néhány szolgáltató már megtette ezt, és ez nekünk jó). Ugyanakkor nem ártana, hogy szabványos API-k készüljenek, nem szerencsés huszonötféle API-t készíteni, ugyanis arra huszonötször kell átírni ugyanazt a kódot. Végül pár API, amire érdemes figyelni fejlesztés közben: Open Library API, WorldCat API, Google Book Search API, LibraryThing API, közös keresők (MetaFind, LibraryFind) API-jai, OpenURL resolver API-k (SFX, Serial Solutions), megosztó oldalak (pl. Flickr).
  2. Virtuális, valós idejű részvétel az oktatásban és a konferenciákon. A web tele van virtuális osztálytermekkel és oktatással, ezekben mind részt vehetnek a könyvtárak, könyvtárosok.
  3. Mobil eszközök és technológiák. Az iPhone második generációjával és a Google mobil fejlesztéseivel egy új szintre léptek a mobil eszközök (ezt a kijelentést azért nem árt némi szkepticizmussal fogadni, bár ugye kérdés, hogy mi az új szint…). Ehhez pedig nem csak megjelenésben, hanem szolgáltatások terén is igazodni kell.

Szóval ez most az aktuális kép a két könyvtáros szemszögéből. Sajnos én nem érzem magam akkorának, hogy bármit is jósoljak, szerencsére nálam sokkal avatottabbak megtették helyettem: Berényi Konrád (online marketing) és Gina (webdesign) 2008-as előjelzése (és emellett még vannak az ún. megmondóemberek, ld. pl. Doransky és Márk).

  • Talán annyit megkockáztatnék, hogy egy-két éven belül elindul egy kis nyitás a FOSS felé, valamint egyre általánosabbá válnak a “portálok”, blogok. Lassan kezdődik a valódi web2 felfedezése (avagy élet az iWiW-en túl), kezdődnek képzések, nő az érdeklődés.
  • A magyar könyvtári szoftverek szempontjából nem sok újat várok, ha olyan ütemben fejlődnek tovább, ahogyan eddig, akkor két-három éven belül nem lesz gyökeres változás. Szájtépés, de jó lenne nyitni a web felé (API, közösségi funkciók) és megoldani a mobilos megjelenést is. És akkor még egy csomó olyan alapvető funkcióról nem beszéltem, mint az online beiratkozás, díjfizetés, emailes értesítések, kilométeres listát tudnék írni…
  • Szerintem a szerzői jogi cirkusz is marad úgy ahogy van, itt minimum egy olyan meteor kéne, ami kipusztította a dinoszauruszokat (persze van rá esély, miért is ne).
  • Őszintén bevallom azt is, hogy nem sokat várok a jövőtől sem. Legalábbis nagyon nem látom az “utánpótlást”.

Nem akarok rózsaszín ködben élni: sehol sem vagyunk, állati sok feladat van, ráadásul ez mind ránk szakadt a FITT-ben (erről szeretnék írni egy hosszabbat, de egyrészt írtam, másrészt meg nem biztos hogy pontosan le tudnám írni, amit szeretnék – na majd ősszel, addi sok víz fog lefolyni a Dunán). Jippí.

Egyébként a LITA blogon durván félévenként jelennek meg trend-előrejelzések, érdemes a régebbieket is átböngészni – az első 2005 június 16-án született, 3 éves távlatból már elég jól meg lehet ítélni a dolgokat.

Hagyd otthon a böngésződ!

Miután a Google felhagyott a szinkronizálós projektjével, a Mozilla hasonló szolgáltatását, a Weave-t ajánlják. A még erősen fejlesztési fázisban lévő cuccnak ma jött ki a 0.2-es verziója, a különböző gépeken/eszközökön használt beállításainkat tárolja és szinkronizálja.

weave

Annyi hátránya van a dologoknak, hogy nem azonnal frissül, hanem csak figyeli a böngészőben történt változásokat, és ha ebből elegendő gyűlik össze, akkor frissít, de szinkronizál a Firefox indításakor és bezáráskor is, és természetesen van egy Sync Now gomb is.

delffAz adatainkból a könyvjelzőinket, az előzményeket, a sütiket, mentett jelszavainkat, nyitva lévő füleinket és a mentett form-adatokat tudjuk szinkronizálni. És bár ez kicsit sok ahhoz, hogy a könyvjelzőink tárolását így oldjuk meg, de ez is egy lehetőség. Főleg, ha az ember fia az általam mostanában egyre jobban megutált deliciousba van beleragadva: a Lifehacker ajánlatában olvastam a del.icio.us to Firefox nevű webalkalmazásról, ami adott delicious-gyűjteményt vesz át a böngészőnkbe, címkézve, ahogy azt kell. Ezzel és a Weave-vel elég jól és könnyen megoldható a könyvjelzőgyűjteményünk karban- és szinkronban tartása.