Programok telepítése Ubuntun

A Linuxokon mindig is mítosz övezte, övezi a programok telepítését, és be kell vallanom, nekem is ez volt az egyik legnagyobb visszatartó erő, míg Windowsos voltam. (A másik a játék, de azt most hagyjuk, bár félig-meddig idekapcsolódna az is.)

A FOSSwire jelentette meg azt a két oldalas PDF-et, ami érthetően és világosan magyarázza el az egyszerű népnek is ezt a műveletet. Mivel egyik nagy álmom, hogy kollégáink rákapjanak erre a rendszerre, ezért itt a fordítása, hogy ez a mítosz megdőljön.

Program telepítése csomagkezelővel

Ha már telepítettél programot Microsoft Windowson, valószínűleg nem ismeretlen előtted egy telepítő program letöltése, a dupla kattintás rajta, majd a Next gomb ritumikus nyomogatása.

Ubuntuban erre általában nincsen szükség. Ahelyett, hogy minden programot különböző helyekről kéne összegyűjteni, mindent megtalálsz egy helyen, a Csomagkezelőben.

Ennek indításához menj az Alkalmazások > Hozzáadás/Eltávolítás menüpontra.

Alkalmazások hozzáadása/eltávolítása

Ha tudod a keresett program vagy csomag nevét, akkor csak a keresőmezőbe kell beírni azt, és egy entert ütni. Ha nem, a bal oldalt található kategóriák segítségével tájékozódhatsz.

Egy program kiválasztása a telepítéshezHa megtaláltad, amit keresel, pipáld ki a mellette található jelölőnégyzetet. Ezt egyszerre több programmal is megteheted, így nem kell egyenként telepítened őket. Ha kész vagy a telepítésre, kattints lent a Változtatások alkalmazása gombra. A gép a jelszavadat fogja kérni, aztán letölti és telepíti a programot. Ezek után az Alkalmazások menüben fogod megtalálni a programot.

FIGYELEM: Sok program csak akkor érhető el, ha a Megjelenítéshez a Minden elérhető alkalmazás opciót választod. Ennek kijelölésével sokkal több csomaghoz férhetsz hozzá, de ezek nagy részét valószínűleg nem támogatja az Ubuntu csapat.

És ha még mindig nem találod meg, amit keresel, akkor az valószínűleg nincs a program repozitóriumokon, így tovább kell lépned…

Telepítés kézzel

A SZTAKKER letöltéseNéha nem működik a Programok hozzáadása/eltávolítása­ módszer. Ez azt jelent, hogy a telepíteni kívánt csomag nincsen benne a standard Ubuntu szoftver repozitóriumokban. A szoftver repozitórium egy szoftvergyűjtemény, általában interneten, és ezeken a repozitóiumokon keresztül tudod elérni a legtöbb programot az Ubuntuhoz.

A legtöbb programot kézzel le tudod tölteni csomagként az internetről. Próbáljuk ki ezt a SZTAKKER­ral.

A csomag letöltéseMenj el a http://www.pixelfactory.hu/zsolti/sztakker/ oldalra a böngésződben. Oldalt fogod találni az Ubuntu Gutsy/Hardy csomagot, kattints rá és töltsd le. Kérdésre a Fájl mentése opciót válaszd.

A fájl, ami letöltődik egy csomagfájl. Ha végzett a letöltéssel, menj az Asztalra és katints duplán
a fájlra.

Kattints a Csomag telepítése gombra. A SZTAKKER ezután fog települni, és ha még szüksége van más csomagra a működéshez, az is.

A csomag telepítése

Ha a telepítés befejeződött, a programot az Alkalmazások menü Iroda pontjában fogod megtalálni.

FIGYELEM: Csak olyan programot telepíts ilyen módon, aminek készítőjében, vagy az azt közzétevő honlap üzemeltetőjében megbízol. Eltérően az Alkalmazások hozzáadása/eltávolításától, ezeket a programokat nem ellenőrizte az Ubuntu csapat, csak a saját felelősségedre telepítheted őket.

Copyright © 2008 Peter Upfold. Released under CC BY-SA 3.0 Unported licence.

Nautilus szkriptek – mail, zene, kép

Reggeli feladványunk a Nautilus miért nem tud létrehozni kijelölésből playlistet, és hogy egyáltalán a Rhythmboxnak miért ilyen szar az integrációja. Sajnos nem sikerült rájönnöm még minden részére a válasznak, egyelőre a Totem csinálja a lejátszólistákat, amiket aztán be tudok tölteni a Rhythmboxba… szörnyű (és senki ne jöjjön nekem a parancssorral, színes-szagos médiához nem vagyok hajlandó használni olyat).

Találtam viszont pár zseniális Nautilus szkriptet, amit gondoltam, megosztok a nagyérdeművel, és hát azért többet ér egy delicious-postnál. A Mundo geek gyűjteményéről van szó, egyenként is letölthetőek a csomagok, de sokkal egyszerűbb felvenni a külső tárolók közé a repójukat:

deb http://mundogeek.net/repo ubuntu all

Az se essen kétségbe, aki más disztrót használ, töltse le a csomagolt kódot és installálja. Sajnos újra kell indítani a gépet (vagy legalábbis az X-et – ctrl-alt-backspace), de utána a jobbkatt-menüben lesznek ők.

Nautilus scripts

Az első a nautilus-send-gmail, amivel a kijelölt fájlokat tudjuk helyből mailezni (saját magunknak), na mivel is, nem jut eszembe a neve…

A nautilus-mount-image segítségével CD/DVD képeket lehet mountolni.

A nautilus-tag-music automatikus tölti ki az empéhármak elérési útvonala alapján a fájlok ID3 címkéit, méghozzá műfaj/előadó/év – album/cím – szám.mp3 formátumban (ilyen struktúrában kell tárolnunk a zenénket, ha azt akarjuk, hogy működjön a dolog). Ha van az előadóról ill. az albumról kép, az is hozzáadódik a címkéhez.

A nautilus-rename-exif-data a .jpg és .tiff képeket nevezi át dátum-idő formátumra a képhez tartozó EXIF adatok alapján. (Ha nincs EXIF címke, nem jelenik meg a menüpont.)

Nekem a maradék három már annyira nem érdekes, egyrészt megoldható szkript nélkül is a működésük, másrészt igazán hasznosak akkor tudnak lenni, ha az ember egyszerre több zenelejátszót is használ. Ezek a nautilus-play-amarok, a nautilus-play-banshee és a nautilus-play-mplayer.

Könyvkeresés, egészség, csillagos ég

Több mint egy éves kimaradás után újra postaládámban landolt a Google könyvtáros hírlevél. Ez alatt az egy év alatt sok minden történt Google és könyvtár viszonylatában, ezt még az is észrevehette, aki eddig a homok alá dugott fejjel élte kis világát. Ennek megfelelően dugig van a hírlevél újdonságokkal, természetesen első helyen szerepel a Google Book Search, de felvonul a két újdonság, a Google Sky és Health is, emellett pedig szemezgetést lehet olvasni az Inside Google Search Blog legjobb bejegyzéseiből, amelyek az elmúlt fél év során születtek.

Google datacenter

Elsőként, a Google könyvkeresőjének fejlesztői azt szeretnék tudatosítani, hogy a rendszer messze többre képes azon kívül, hogy a könyveket online elérhetővé teszi. Természetesen ez az alap, de ezen túllépve fontosnak tartják, hogy a felhasználó az őt érdeklő adathoz, információhoz juthasson hozzá minél hatékonyabban.

Ennek érdekében a könyvkereső még jobban integrálódott a Goolge webkeresőjébe. Azt talán már sokan észrevették, hogy bizonyos kereséseket futtatva a Google könyvekeresője által feldolgozott adatokba botlik, nos ezt jelenti az integráció, és azért tartják fontosnak a cégnél, mert így egyszerre több típusú információ tud összekapcsolódni, így (a jövőből kiragadott példával) Szabó Magda könyvek mellett az írónővel foglalkozó blogokat, műveiből készült filmeket is találhatunk. Egyelőre azonban ez csak az angol nyelvű domainek alól érhető el, a többin szokás szerint szépen lassan, fokozatosan vezetik be.

Elindult egy lap olvashatatlanságának jelentése szolgáltatás is, aminek segítségével a hibásan, rosszul szkennelt dokumentumlapokat lehet jelezni a működtetőknek.

A fejlesztők számára volt jó hír az API megnyitása (erről hírt adtunk mi is, ahogy az ezt követő jogi malőrről is), amivel a könyv egyedi adatai alapján (ISBN, OCLC szám  vagy LCCN) ad hozzáférést a dokumentumok adataihoz. Ez persze nem csak a műkedvelőknek lehet hasznos, hanem a könyvtáraknak is, akik ennek segítségével plusz adatokat tudnak megjeleníteni a katalógusukban (borító, kiegészítő adatok). Sőt, ki is terjesztheti a katalógusunkat, hiszen ennek segítségével az állományban nem szereplő könyveket is tudunk keresni benne, így az olvasó meggyőződhet arról, hogy valóban arra a dokumentumra van-e szüksége, a számára szükséges információk szerepelnek-e benne, és hogy ha igen, akkor melyik könyvtárban vagy milyen más módon férhet hozzá. (És így épül Bábel tornya a közös világkatalógus.)

A hozzáférés jogszerűségét segíti az, hogy a Google könyvkeresőn keresztül hozzáférhetővé váltak a U.S. Copyright Office Record-ok, így könnyen megállapítható, hogy egy letölteni kívánt könyvet véd-e szerzői jog, avagy sem. (Egy könyvről elég nehezen állapítható meg az USA-ban a kiadási idő és hely alapján, hogy védi-e még a jog, csak a fent említett hivatal szerzői jogi frissítési feljegyzései segíthetnek, na ezekhez lehet most már hozzáférni többé-kevésbé jól, ráadásul le is lehet őket tölteni egy XML-fájlban.)

A Google Sky csapata a letölthető Google Earth alkalmazással érkező kiegészítést, illetve a Google Moon és Mars térképeket mutatta be. A Sky már 100 millió csillagot ismer, 200 millió galaxisban, olyan forrásokból szerezve a képeket hozzá, mint a Hubble űrtávcső. A csillagászat és földrajz órákat segítheti az Earth & Sky oldalon található kiegészítő ismertető információk (még podcastek is tölthetőek le). KML fájlokkal egészíthetjük ki a Sky tudását, amik többek közt egy csillag felrobbanását bemutató animációt is tartalmaznak. A webes verzió március óta érhető el.

A Google Health az egészségügyi információkat kívánja gyűjteni és rendszerezetten elérhetővé tenni. Az inspirációt az adta, hogy az emberek eddig is a keresőt használták, ha valamilyen betegégre, egészségügyi információra voltak kíváncsiak. Ezek után már ezeket az információikat is rendezetten tudják tárolni, így jobban át tudják látni a betegségek, fertőzések stb. miértjeit és hogyanjait. Ezzel együtt pedig kombatibilissé válnak az adatok, így létre tud jönni egy világméretű egészségügyi információs rendszer.

Csak én érzek ki némi parás felhangot ebből az utolsó mondatból?

A páciensek rendszerbe tudják gyűjteni információikat magukról és az őket érdeklő betegségekről, ezeket meg tudják osztani azokkal, akikben bíznak. Az egészségügyi információk megoszthatók biztosítók, magánpraxisok, kórházak, rendelők közt, az új orvosunk vagy csak a mentő, ami egy baleset után elvisz minket, kapásból át tudja látni az eddigi kórképünket (ha ezt így mondják).

Lehetőségünk van a rendszerben online egészségügyi profil létrehozására, gyógyszerinformációk letöltésére orvosoktól és gyógyszertáraktól, hasznos információforrások gyűjtésére és megosztására, online eszközöket és szolgáltatásokat vehetünk igénybe, valamint orvost és kórházat kereshetünk.

Végül pedig a szemezgetés az Inside Google Search Blog legjobbjaiból:

  • Februártól a My Library (saját hír) tartalmát meg lehet másokkal is osztani. Ráadásul, ha egy könyvről leírást adunk, akkor annak esélye van megjelenni a könyv találati oldalán az “About this book” részben. Természetesen a közösségiesség jegyében lehetőségünk van mások leírásait is elolvasni, azokat elmenteni kedvencként. A teljes bejegyzés angolul »
  • Decemberben egy csomó iGoogle gadgetet adtak ki a Google könyvekeresőjéhez, ezek a Nap könyve, Könyvkereső, Szabadalomkereső és a Scholar. A teljes bejegyzés angolul és a gadgetek »
  • Novemberben Yana Ivey, a Google Book Search Support Team tagja osztotta meg, hogyan lehet utazást tervezni a Google könyvekeresőjével. Német- és oroszországi útjához itt talált útikalauzt és a helyi kultúráról szóló hasznos olvasmányokat. A teljes bejegyzés angolul »
  • A University of Virginia könyvtárában kiállítás segítségével tanították meg a hallgatóknak és tanárainknak a Google könyvkeresőjének használatát. A teljes cikk angolul » (Ó, és pont Faulkner kiállítás van, messze van a fenébe is…)
  • Az iskolaidő kezdetekor Agnes Eymery (Google Book Search Support Team) azt mutatta be, hogy hogyan tudja segíteni a Goole könyvkeresője az iskolásokat és szüleiket a tanávre való felkészülésben. A teljes cikk angolul »

És két ráadás:

  • Márciusban ismét megrendezték a Google 4 Doodle logótervező versenyt. (Nem hiszem, hogy ez túl mélyen érintene minket, mindenesetre megvan a május 22-i fura logó forrása.)
  • Legvégül kis érdekesség: Dr. Joshua Schwimmer lelkendezett a Youtube-on, hogy milyen jól jött neki a Google könyvkeresője orvosi téren is. Hasonló felhasználói élményeket természetesen bárki beküldhet a Google-nak írásban vagy videón.

A bejegyzéshez a képet az Vladstudio-tól vettem. Kattra nagyobb, egyik kedvenc háttérképem, mint az a fejlécben is lehet látni kis alakok nélkül.

Image by Vladstudio.com

Újabb e-olvasó a láthatáron

Riválisa támadt az Amazon Kindle-jének, és lehet, hogy jóval nagyobb sikert fog aratni a Readius, mint elődje. Bár drágább lesz, mint a 359 dolláros (jelenleg 52k+ HUF) Kindle, de cserébe 30 órát bírja folyamatos üzemmel az akkumulátor, Micro SD-vel bővíthető a beépített 265 MB-os memória 8 gigabájtig (ami annak fényében nem is akkora tragédia, hogy az öt colos, szürkeárnyalatos kijelzőn úgysem lehetne nagyon képeket nézegetni, bár a zenék miatt jó lenne a nagyobb), az eddigi olvasókhoz képest elképesztően pici és könnyű (előbbi köszönhető az összehajtható kijelzőjének, utóbbi nem tudom minek, de a súlya csak 115 gramm, ami állítólag harmada a mai átlagos e-olvasókénak), verőfényes napsütésben is lehet olvasni (E Ink), Bluetooth-szal, USB-val, GSM/GPRS/EDGE-dzsel illetve UMTS/HSDPA-val (sajnos a wifi ebből is kimaradt) csatlakozik hálózathoz, számítógéphez, valamint kezel audiót (hangoskönyv, mp3, podcast) is.

Readius

Három negatívum: nem cserélhető az akksi (azért a 30 óra is letelik, főleg zenélve, és mi van ha meghal, dobom ki az egészet?), valamint Windows CE fut rajta, és azért az a 256 mega beépített tárhely is elég harmatos.

Ami érdekes lehet nekünk, könyvtárosoknak is, hogy gyártója, a Polymer Vision hasonló komplex környezetet szeretne köré építeni (Content World), mint mondjuk van az iPod/iTunes termékcsaládnak – azaz a felhasználók által személyre szabott tartalmat és szolgáltatást terveznek hozzá, ami lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag automatikusan kapjuk meg a minket érdeklő új tartalmakat – legyen az könyv vagy újság, email vagy feedben jövő hír, podcast. Most már csak annyi kell az örömhoz, hogy normális ára legyen, itthon is lehessen kapni, és legyen rá ehető tartalom (ld. vásárolható e-könyv).

ReadiusHa pedig ez bejön (és miért ne, a könyvkereskedőknek addig lesz nagy a pofájuk, amíg nyugatról valami nagykutya rá nem ül – és Matyi Dezső ********** ********** *********, mert nagyon ráfér), akkor bizony össze kell kapni magunkat, mert ez csúnyán el fogja szabadítani a t. olvasót (hogy pollnert, az eredeti cikk íróját idézzem: “Drámai változások várhatók, ha a webes tartalomfogyasztás végre igazán elszakad az íróasztaltól.”). Ráadásul ez a kütyü eleve Európában fog megjelenni, tehát ez nem olyan lesz, mint az iPhone, hogy várjuk-várjuk, esetleg az USA-ból csempésszük be, hanem tele lesz vele az EU, Portugáliától Ausztriáig fogják szeretni. Már előre unom a feedolvasómból áradandó könyvtárosi Readius-himnuszokat, mert hogy lesznek, arra mérget veszek.

Forrás: BDK, Médiablog

Zotero 1.5 publikus teszt

zoteroTegnap bejelentették a Zotero 1.5 Sync Preview indulását, ami egy raklapnyi lehetőséggel bővíti ki ezt a rendkívül hasznos kis Firefox bővítményt (alkalmazást):

  • Automatikus szinkron több számítógépen szétszórt gyűjtemények közt. Pl. a Mac laptopod és az Ubuntus otthoni géped közt így lehet szinkronban tartani a jegyzeteidet.
  • A könyvtári adataidat ingyenesen és automatán menti a Zotero szervere.
  • Hatalmas dobás, hogy támogatja ezentúl az Endnote több ezer export stílusát. Így a stabil és robosztus CSL mellett egy hatalmas mennyiségű sablon érkezik hirtelen a rendszerbe, amelyek eddig nem voltak elérhetőek. (Megpróbáltam CSL-ban létrehozni egy hivatkozási formát, hát nem egyszerű, kell hozzá pár éjszaka, mert a fele kubikosmunka.)
  • A CSL-kezelés is megkönnyült az új stílus menedzserrel (ezért a kifejezésért éppen hamut szórok a fejemre).
  • Mac OS X felhasználóknak lehet hasznos az előzetes támogatás a gyűjtemények korlátlan megosztásához ZeroConf-on keresztül. Más operációs rendszerek és a teljes támogatás a végleges kiadással várhatóak.

A legfőbb követelménye az új verziónak a Firefox 3, tehát nem árt frissíteni mielőbb…