Mobil könyvtáros

barcelonai biciklikA Belvárosban, közelebbről a 7. kerületben lakom. Nem budapestieknek csak annyit, hogy bár nagyon jól hangzik, de úgy általában az emberi lét szempontjából egy kisebb pokol. Legjobb még vasárnap reggel 7-kor, amikor szó szerint nincs ember az utcán.

De sajnos nem csak vasárnap reggelek vannak (hú, pedig…), így olyankor is ki kell mozdulni, amikor rajtam kívül sok másik ember van még a szabadban. Suliba viszonylag egyszerűen, 5 perc alatt bentvagyok gyalog (ha nagyon ráérek), de a meló már érdekesebb. Ha sietek, akkor két, esetleg három busz, meg egy metró, de lehet kombinálni villamossal is. Időben olyan 50-70 perc, időjárástól, forgalomtól, buszvezetőtől függően (hú, de nem szeretem a 158-as sofőrjeit…).

Viszont az Úr adta vala nékünk Karl Drais-t, és általa a bicikli (bringa, kerékpár, drótszamár, bicaj, bicó, bicigli – OMG) ősét, és látta, hogy ez jó. És hát látom én is, munkába legfeljebb fél óra alatt fentvagyok a Zugligetben (eddig a rekord 21-22 perc volt azt hiszem) – sajna zuhany nincs, pedig az nem lenne rossz. (BTW van olyan könyvtár, ahol a kétkerekű kollégák egy gyors zuhannyal kezdhetik a napot?) A bökkenő az, hogy nekem épp nincs saját bringám (nem lett semmi a tervezgetésből), így általában testvéreim gépét nyúzom (aminek aztán meg is van az eredménye, 1-jén pl. valami aljas defektet kaptam az Árpád-hídnál, de az még rejtély, hogyan). Viszont minek venni, ha lehet bérelni, ugye? Nem nekem jut(na) először az eszembe, hogy a public transport fedőnevű izébe simán beleférhetne a bringa is (elég csak Ausztriáig kimenni, de valahol egész Nyugat-Európa erről szól) – most épp eszpee írt a Lyon-i rendszerről, és mit mondjak, elbűvölő. Én ilyet Barcelonában láttam (ld. illusztrációink) – ott bicing-nek hívják, már ott rácsorogtam, de ilyen részletes esetleírással most találkozom először.

bicing

Ő linkelte azt az indexes cikket is, ami elkerülte eddig a figyelmemet, de ennek alapján feladtam eddigi ellenérzéseimet MSZP-s polgármesterünk, Hunvald György iránt. Arról van szó ugyanis, hogy a Hajtás Pajtás kiharcolt magának 2, azaz kettő darab parkolóhelyet, ahol egy tárolót helyezett el 25, azaz huszönt darab bicikli számára. Miután félévig koptatták a hivatalokat (és a pénztárcájukat), a 7. kerületi vezetés úgy döntött, ez jó ötlet, és 54 helyet jelölt ki biciklitároláshoz (figyeldoda: 5 darab millásba került nekik – zsebpénz, ugye kedves miniszterelnök bácsi?), valamint szóltak a szomszédos kerületek (5., 6., 8.) vezetőinek is, hogy jó lenne ha. Meg úgy az egész városnak, hogy üdvözlendő lenne egy biciklikölcsönző-bérlő rendszer.

(Az meg a zárójeles rész, hogy az egész kerületet lefedő wifit akartak csinálni a lakosságnak, csak a háztetőre antennákat megtiltó törvény nem engedte nekik. Nohát, mik vannak. Bár azon vicces lenne elgondolkozni, hogy mi lett volna, hogyha ez is, meg az interNEtadó is megvalósul.)

És akkor nincs többet már-hajnalban-köcsög-vagyok BKV ellenőr, egyik kézzel szórólapot osztogató, másikkal cigit tarháló Moszkva téri csöves, nyomasztó tömeg, csak menetszéltől széles vigyor és csuromvizes póló. Na meg feszes fenék, állítólag már a férfiaknál is számít.

Ráadásul egy hétköznapi bölcsész könyvtárkör (OSZK, OIK, ELTE EK, ELTE BTK, FSZEK, kis FSZEK 1-2-3-4-…) is csupa vidámság és könnyed kacaj lenne, hiszen a bringa háztól házig visz, és még a könyveket is rá lehet rakni. (Vigyázat: az OSZK látogatásánál a mosoly enyhén torzulhat hegynek fölfelé, ami az arra járó olasz turistákat nevetésre és hangos “Bravo, bravo” kiabálásra késztetheti.)

őrnyúlÉs itt jön a kívánságlista: ha én könyvtárigazgató lennék, azonnal elkezdenék tárgyalni az önkormányzat(okk)al, hogy nekem kellene az a pár parkolóhely a bejárat előtt, és rakok oda bringtárolót. (Ami az FSZEK előtt van, az finoman szólva kevés, az OSZK-s sztorimat meg egyszer majdnem leírtam, a lényeg az, hogy bringatároló hiánya miatt egy önbíráskodó biztonsági leeresztette a kerekemet, majd hibásként el lettem küldve a sunyiba. Na. Ezt aztán nem raktam ki, de most megint felhúztam magamat.) Vannak gyönyörű dizájnosak is (nem reklámozni akarok, tényleg azok – nekem a nyuszis tetszik nagyon), szerintem csak elhatározás kérdése. Amilyen menő dolog, tutira van rá EU-s pályázat is.

Ezen kívül pedig valamilyen formában támogatnám, hogy a munkatársaim biciklit használjanak (ezt meg kinek-kinek a fantáziájára bízom). És a szexis könyvtároskisasszony ikonja kiegészül egy rózsaszín csilivili bicajjal, és a hozzá kapcsolódó erotikus képzetekkel.

Végül pedig ajánlónak egy (igaz női, na, nekem is lehetnek elhajlásaim) bringásblog Koppenhágából, a világ bicikli-fővárosából, gyönyörű gépekkel. És szeretnék utalni arra bizonyos japán filmhíradó-részletre, amitől még mindig szedem össze az államat a padlón (15 méter, atyaég…).

10 másodpercben az XML-ről

Az All about Linuxon találtam, jöjjön hát a fordítás:

Az XML, azaz az eXtended Markup Language az adatok strukturálására, mozgatására és tárolására lett kitalálva. Ez a legegyszerűbb megfogalmazás, de azért többről van szó: ha kicsit jobban belemélyed az ember az XML-be, olyan kifejezésekkel találkozhat, mint XLink, Namespace, DTD, Schema stb.

A w3.org hivatalos leírása sokat segíthet (magyarul is megvan):

  1. az XML célja az adatok strukturálása
  2. az XML kicsit olyan, mint a HTML
  3. az XML szöveg, de nem olvasgatásra való
  4. az XML a tervezése okán bőbeszédű
  5. az XML technológiák családját jelenti
  6. az XML új, de vannak előzményei is
  7. a HTML-t köti össze az XHTML-lel
  8. az XML moduláris
  9. az XML az RDF és a szemantikus web alapja
  10. az XML licensz-mentes, platformfüggetlen és sokan támogatják

A fordítás majdnem egy-az-egyben át lett véve a magyar oldalról, néhány helyen kissé átfogalmaztam, elnézést.

Halottat könyvtáráról…

LibraryThingA LibraryThing igazán hálás téma, oldalakat lehetne megtölteni a különböző lehetőségeinek bemutatásával. De tényleg. Lehet, hogy legközelebb IKR-en erről fogok írni, nem a Koháról. (10 oldalt kell összehazudírnom róla – érdekes lesz…)

Most éppen az I See Dead People[‘s Books] csoportra sikerült rábukkannom, illetve éppen 2pac-éra (aki értetlenül néz, az sürgősen pótolja lemaradását, kultúrtörténeti alapvetés ;) ). A projekt lényege, hogy halott emberek könyvtárát rekonstruálják. És hogy ez miért jó? Egyrészt, mert ajánlónak nem rossz (és ha valaki éppen szakdolgozik pl. Hemingwayből, mekkora dobás, hogy a könyvtárára, mint létező entitásra hivatkozhat), másrészt pedig ki gondolta volna, hogy 2pac Machiavellit, Orwellt, Thomas Mertont és Marquezt olvasott?

Összesen 36 híres halott ember könyvespolcán lehet böngészni, köztük olyanok is szerepelnek, mint Leonardo da Vinci (a könyvespolc építése éppen haldoklik), Wolfgang Amadeus Mozart, Rembrandt (még épül), Ernest Hemingway, Ezra Pound, Charles Darwin (ez is még épül) és Marie Antoinette. Magyar vonatkozásban csak Danilo Kis tűnt föl, de ilyet végülis (majdnem)bárki csinálhat, van a projektnek egy wiki-oldala, ott lehet jelentkezni, valamint lehet ajánlani fórumban is, ott is potyognak az ötletek szép számmal.

Magyar részről szerintem kapásból fel lehetne sorolni egy rakat könyvtárat, amit lehetne és érdemes lenne rekonstruálni (írók, költők, államférfiak stb.). Ami sajnos ehhez kéne, az az, hogy legalább 90%-osan fent legyen a weben a teljes magyar könyvtermés, mert enélkül nehéz lenne mondjuk Széchenyi vagy Kölcsey könyvtárát helyreállítani – a hitetlenkedőknek mondom, hogy Benjamin Franklin is fent van, aki pedig még korábban élt e két úriembernél… Van valakinek kedve egy ilyen szekciót elkezdeni?

Játéknak és komoly munkának is jó.