Videa lávsz MOME?

Tegnapelőtt 10 centisre kikerekedett szemekkel olvastam a Webisztánon a Videa közleményét, miszerint:

Az internetes oldal újabb csatornákat hoz majd létre a közeljövőben, hamarosan érkezik a MOME (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) és a Daazo (díjnyertes hazai és külföldi kisfilmek felülete) videótára is.

Lássuk miről van szó. A MOME-nak elég komoly videó/animáció archívuma van, amiben rendkívül nívós alkotások kerültek (vizsgafeladatok, diplomamunkák), ennek egyik legékesebb bizonyítéka a tavaly Oscarra jelölt animációs film, a Maestro, amelynek alkotója, M. Tóth Géza is itt alkot és tanít.

Ezt az archívumot már nagyon hosszú ideje szerették volna online publikálni és archiválni. Abba ne menjünk bele, hogy ez eddig miért és hogyan nem valósult meg majd’ 10 év alatt, nyilván volt anyagi és személyi oka is, ezt annyira nem tudom.

Mostanra viszont eljutottunk odáig, hogy a könyvtár közvetítésével sikerüljön az áhított célt elérni. Sajnos kapacitás és pénz hiányában saját hoszt működtetése, hát mondjuk úgy finoman, hogy kilátástalan (pedig mekkora lenne…). Maradt a külső szolgáltató, ebből kétféle van: magyar és külföldi, illetve a valamennyire egyedi tartalommal rendelkező és a “huszonhatodik videómegosztó”. Én inkább egy színvonalas külföldit választottam volna, mint egy magyart, amik közül először úgy néz ki, a Videa ébredt fel, és csapott le a lehetséges felhasználókat vonzó tartalmakra, mert az, ami ma itthonról feltöltődik hozzájuk, hát enyhén szólva nevetséges. Mondjuk.

Nálam a Flickr volt az első, és akkor a fotóarchívummal integráltan lehetett volna kezelni a mozgókép-állományt is. Sajnos a 90 mp-es korlát eleve kilőtte ezt a lehetőséget. A másik választott a Vimeo lett volna, ami elég színvonalasnak néz ki. A harmadik versenyző pedig a Daazo lett volna.

Közben viszont történt ez. Őszintén szólva nekem az a véleményem az egészről, hogy egy jelenleg huszadrangú, de egy talicska pénzzel a segge alatt magabiztos szolgáltató be akarja húzni a színvonalas tartalomszolgáltatókat. A szolgáltatók meg nemhogy kicsit gondolkoznának, de fejjel ugranak bele bármibe. Az lehet, hogy a TV2-nek ez jó, mert így jobban tudja magát eladni (és végül is tökmindegy neki, mert van saját archívuma is, így maximum csak eggyel több helyen lehet megnézni), de egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a MOME ezzel a deallel jól jár, legalábbis hirtelen nem tudok olyan ellenszolgáltatást mondani, amit a Videa tud nyújtani a MOME-nak (pénzen kívül, de ebben a tekintetben nagyon is szkeptikus vagyok).

Egy szóval most úgy érzem, hogy megint meg lett vezetve az állam, azon belül pedig egy oktatási intézmény. Nekem is ugyanaz a kérdésem, mint hírbehozónak: szerintetek jó úton jár a MOME?

Twitter könyvtáraknak

turulMár egyszerkétszer írtam a Twitterről és az azon belüli magyar világról, a Turulcsiripről, de most tapir jóvoltából következzék egy teljesség igényével készült összeállítás könyvtárak számára. A Mi is az a Csirip? részt kihagynám, azt már magyaráztam sokat.

Mire lehet használni a Csiripet egy könyvtárban?

  • Kapcsolat fenntartása könyvtáros barátokkal és a kollégákkal. Sokkal könnyebbé teszi a közös munkát, és az eredmények a megosztását. Jelenleg én a következő, Csiripen is élő (magyar) könyvtárosokról tudok: wildgica, habosvilla, nagynikker, lilos, manfreed, psztrnk (és külön is a fiksz), bcsbcs, jattila – ja igen, és jómagam. De erősen dolgozunk azon, hogy mindenkiből kihozzuk a látens könyvtárost…
  • A legújabb technológiák követése. Még ha úgy is gondolod, hogy nem hasznos az, amit olvasol a Csiripen, még az lehet később. Ha folyamatosan követed a változásokat és figyeled az újdonságokat, sokkal könnyebb lesz egyszer alkalmazni őket.
  • Hírolvasás. (Igaz külföldön, de) a nagyobb híroldalaknak van Twitter-felhasználójuk. Ezek segítségével mindig a legfrissebb információk birtokában lehetünk. Ugyan az itthoni szájtok ilyet nem adnak, de ha valaki szeretne, két mozdulattal készíthet [origo], index, zoom stb. csiripet (vagy bármi mást, aminek van RSS-kimenete) a twitterfeed segítségével.
  • Konferenciák követése. Mostanában már azért illik csiripelni egy konferenciáról, és külföldről már könyvtáros eseményekről is értesülhetünk (mint legutóbb a BibCampről, magyarul nem könyvtáros van a meetup, valamint a webszimpóziumok). De ugyanígy lehet értesülni a jelentkezési határidőkről, előadókról és az ellátásról, anélkül, hogy állandóan vissza kéne járni a honlapra.
  • Kérdés-felelet rész. Ha el akarsz követni valamilyen változtatást (pl. honlap, felhasználási feltételek), akkor nem árt megkérdezni a felhasználókat is. Ehhez egy gyors felmérő eszközként is működhet a csirip.
  • Ismerd meg a kollégáidat! Ha bizonytalan vagy egy kollégádat illetően, hogy ki is lehet pontosan, nézd meg, hogy csiripel-e, és ha igen, olvasgass kicsit róla. Ki tudja, lehet hogy több közös érdeklődési körötök is van. Ugyanígy tudsz írókról, művészekről és más (ún. fontos) emberekről tájékozódni (már ha csiripel).
  • Használd jegyzetfüzetként. Bárhol vagy, a mobiltelefonoddal Twitteren keresztül le tudod jegyezni és meg tudod osztani a korszakalkotó/világmegváltó ötleteidet, élményeidet, benyomásaidat. (Műhelytitok: az ötleteim legalább negyede zuhany közben szokott az eszembe jutni. Na, ez a szopás.)
  • Hivatkozások megosztása. A könyvtárhasználók a Twitteren keresztül is kaphatnak választ kérdéseikre (a mobilos lehetőséggel konkrétan bárhonnan), de a kollégákkal, barátokkal is oszthatunk meg forrásokat.
  • Könyvtári programok hirdetése. Az egész könyvtárhasználó közösség ilyen módon azonnal és egyszerűen értesülhet új programjainkról vagy szolgáltatásunkról.
  • Értesítés új dokumentumokról. Főleg kisebb könyvtáraknál működhet használhatóan ez a lehetőség.
  • Értesítés küldése előre meghatározott témájú anyagokról. Ha van rá igény, küldjünk személyre szabott értesítést adott témában új dokumentumainkról.

Leírások, útmutatók magyarul (saját magamat nem linkelem többet):

Természetesen a cikk végén érdeklődőeknek egy csomó további forrás (útmutatók, tanulmányok, eszközök és mashupok) és twitterelő könyvtárak listája van. Örömmel jelenthetem, hogy itthon a Justh Zsigmond Városi Könyvtár és a MOME Könyvtár is csiripel.

Update (05.30.): van már az indexnek is csiripfeedje.

Drupal a könyvtárban (update: recenzió)

drupal in libraries

Egyszer anno megpróbálkoztam a Drupallal, de letettem róla, “nekem ez kicsit zavaros” felkiáltással. Azóta eltelt pár év és kiadás, a Drupal 6.2-es már egészen kezelhetőnek néz ki (de persze nyomába sem érhet a nagy kedvencnek ;) ). Ráadásul nagyon lelkes hazai közössége van, munkájuk eredményeképpen ez év augusztusában Szegeden lesz megrendezve a nemzetközi Drupalcon. Úgyhogy.

A blogomon megvalósítandó esélyegyenlőség jegyében szeretném ajánlani a Library Technology Reports idei negyedik számát, a Drupal in Libraries című kiadványt. A szerzők – Andy Austin és Christopher Harris – egy csomó tartalomkezelő rendszer tesztelése után jutottak arra, hogy a Drupal a legmegfelelőbb könyvtári célokra.

Hogy ne feledhessem el a tegnapi napot olyan gyorsan, rögtön a “Welcome to a New Paradigm” címmel indítják az első fejezetet, ami a CMS-ekről szól, azon belül pedig a Drupalról, és hogy miért a Drupal.

Az első 10 oldal letölthető, illetve a kötet megvásárolható (43 ámerikai pénz, ami most sokkal kevesebb magyar pénz, mint a jövő héten lesz – mondjuk így is mocsok drága, és még ide is kell repülnie valahogy).

Via Tame The Web

Király Péter recenziója:

Szerencsére a cikk nem arról szól, hogy mindent CSAK a Drupallal lehet megoldani, sőt azt tanácsolja, hogy mindenki kezdje onnan, ahonnan ők is: keresse fel az opensourcecms.com siteot, ahol minden ehhez hasonló rendszert élőben is kipróbálhat. Könyvtári szempontból talán nem is a Drupal lehetőségei jelentik a tanulságot, hanem az, hogy konkrétan milyen szolgáltatások megvalósítását látták jónak a munkáik során a szerzők, épp emiatt minden könyvtári webes felület készítője, a felhasznált technolóhiától függetlenül kaphat használható ötleteket.

A cikk tulajdonképpen a Drupal telepítését, alapkoncepcióit (block, node, view stb.), felhasználókezelés, a felület testreszabását, a fontos és hasznos modulokat, különösen a “hármas befutót”, a CCK-t, a Views-t és a Panels-t ismerteti. Aki a pontos használatot szeretné elsajátítani, annak számos más Drupal ismertető/könyv ajánlható (magyarul leginkább talán Nagy Gusztáv szabadon letölthető Webes tartalomkezelő rendszerek c. jegyzete), a szerzők ugyanis a helyszűke okán nem mennek a részletekbe, inkább tájékoztatnak és könyvtári példákon keresztül ismertetik az összetevőket.

A legfontosabb tanács, hogy semmit se fejlesszünk, inkább használjuk kreatívan a meglévő modulokat. A Drupal fő erőssége ugyanis az, hogy lego-szerűen lehet egyes meglevő elemekből új szolgáltatásokat építeni, példa erre a szerzők legfontosabb projektje a fish4info.org, ami Észak-New York állami iskolai könyvtárak elosztott portálja.

Az írás végén két esettanulmány található. Az egyik a fish4info, a másik egy Drupalra épülő, letölthető könyvtári portálprogram az “e-Branch in a Box”. A Fish4Info egyik fő törekvése, hogy teljesen kiszűrjék a könyvtári szlenget a katalógusból (némileg rövidítve): “Bizonyos dolgok már a kezdetektől tilosak voltak a Fish4Info-ban, ezek egyike a ‘keresés’ szó, de még ennél is fontosabb a “col.”, “ill.” és más, a AACR2-es szabályzat alapján megalkotott kifejezések. A címek végén nem lehet “/”, a szerzőket úgy írjuk, ahogy a mindennnapi életben, az oldalszám csak oldalszámot tartalmazzon, de azt ne, hogy milyen magas a könyv. A célunk az, hogy a könyv részleteinek oldalának tetejére a könyvborítót és az ismeretetőt tegyük. Minden más fontos dolog is ott van, de angol nyelven.” Máshol pedig: “A felhasználók nem MARC rekordokat keresnek, hanem könyveket”.

Az e-Branch in a Box-ot az idahoi könyvtári bizottség hozta létre miután egy olyan kérdőiívre, ami 10 egyszerű kérdést tartalmazott (pl. “Megjelenik-e a könyvtár neve a site minden oldalán?”, “Kiírják-e a címet és a nyitvatartási rendet?”, “Elérhető-e online a katalógus?”), a 140 közkönyvtár közül 6 tudta 10 pontosra hozni. Az e-Branch egy olyan egyszerű, rögtön telepíthető Drupal alapú megoldás, mellyel a könyvtár egyszerűen, 30 perc alatt létre tudja hozni a saját portálját, anélkül, hogy el kellene sajátítani egy mégoly alacsony szintű HTML, FTP stb. ismeretet. (Annyit érdemes megjegyezni, hogy a Drupal MARC modulját az cikk társszerzője Andy Austin valamint az e-Branch fejlesztője Michel Samuelson készítette.)

Malac mesék – gyerekeknek

Vajon mit jelenthet, ha egy phreaker egy könyvtár szolgáltatási rendszerét töri fel? Azt, hogy vagy nagyon-nagyon sok ideje van, vagy 4 éves korában a könyvtárosnéni rendszeresen üvöltötte le a fejét, miközben a keménytáblás Mickey Mouse összegyűjtött kritikai kiadással ütötte a veséjét.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy Benicia nevű kaliforniai kisvárosban egy könyvtár, amely betelefonálós-mesemondós szolgáltatást létesített kisgyermekek számára (olyan dolgokra kell gondolni, mint “A három maci” stb.)

De ami egy feltörés után következett, az még a Grimm testvéreknek és Andersennek együtt is sok lett volna: vicces kedvű felebarátaink állatok (kutyus vs. malac) közti intim kapcsolatot elemezték, ugyancsak mélyrehatóan. Természetesen a könyvtár, miután egy ilyen módon inzultált 6 éves kislány és anyukája szóltak, hogy ezt azért nem kéne, azonnal eltávolította a “mesét”.

A könyvtárigazgató cserébe elárulta, hogy egy négyszámjegyű kód védi a rendszert, amivel felveszik ezeket a hangfájlokat, és még soha nem törték fel (ez még nekem, mindenféle biztonságtechnikai dologhoz teljesen idióta embernek is nagyon furcsán hangzik, mert azt még én is megtanultam, hogy kétféle számzáras lakatot használó ember van: akinek már ellopták a bringáját, és akinek még nem).

Via Kelt via News.com via MercuryNews.com

Miközben írtam ezt a bejegyzést, állandóan a Malacka és a Tahó: Születésnapi zsúr c. száma járt a fejemben. Fogadjátok szeretettel:

Mekkorát nőtt ez a kislegény…

wp logóTegnap lett 5 éves mindenki kedvenc CMS-e, a WordPress. 5 éve ezen a napon jelent meg a 0.7-es verzió, ami mára már a 2.5.1-nél tart (és ugye várjuk a 2.6-osat, ugye? ;) )

A kis/nagytestvér, a sokblogplatform WordPress MU meg nemrég jött ki az 1.5.1-es verzióval, feltunningolva mindazzal a tudással, ami a 2.5-öt jellemzi.

(Már folyik a munka egy összefoglaló cikken WordPress a könyvtárban témakörben. Ha vége lesz a vizsgáknak, nekifekszem rendesen.)

Happy Birthday WordPress!

Kis ügyesség

A nem feedből olvasó közönségemnek szeretnék kedveskedni egy apró segítséggel, ez a Gazs által bemutatott Tofuból készült bookmarklet lokális alkalmazása. Az eredmény egy sablon, amellyel talán könnyebb olvasni a hosszú szövegeket. Három hasábba tördelve, oldalra csúsztatva lehet görgetni (maceseknek persze ez nem gond, de Ubuntu alatt is simán be lehet állítani a vertical touchpad scrollt).

Aktiválni a “csak bejegyzés” nézetben (single post) lehet, a cím alatt megjelenő kis “t” betűre kattintva.

Egyelőre még eléggé fapados, de még fogok rajta csiszolni, és tervbe lett véve egy WP plugin faragása is hozzá. Addig keresgélem az ideális fontot és tipográfiát. Természetesen minden javaslatot, ötletet, észrevételt szívesen fogadok!

Egy gép nem gép

Még a FITT megalakulása előtt szó volt róla, ma pedig a szó szinte kézzel fogható válósággá vált: a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szerzett 50 darab személyi kompjútert teríteni az országban. Ezeket az MKE kapta meg, és Szolnokra, Misklocra és Veszprémbe küldi őket.

Az egyetlen bibi, hogy oprendszer nélkül szállították őket, és itt kerültem én is a képbe, ugyanis az MKE elnökasszonya, Bakos Klára velem (is, nem tudom, nálam lyukadt ki) akarta megbeszélni a gépek sorsát. Az alakuló gyűlésen persze egyből rávágtam, hugy Ubuntu meg Wififalu. Mondta már akkor, hogy ez azért annyira nem lesz egyszerű, de csak ma derült ki, hogy miért: ugyanis sikerült a Microsofttól szerezni 200 db Windows licenszt, ami ugyan még nincs meg (hosszúak az utak M$-knél is), de már nem lehet visszautasítani, mert az enyhén szólva gáz. Ugyanakkor június első vagy második hetében nagy cécó közepette át kéne adni őket.

Az egészet Gazs asszisztálta végig, akinek ezúton is köszönöm, hogy beszállt a mókába. Nélküle stb.

Namármost: 50 darab gépről volt szó eredetileg, ami sok. Nagyon sok. Szerencsére azonban 35-öt megcsinálnak azok, akik elviszik, úgyhogy csak a veszprémi 15-tel kell foglalkozni. A licenszek viszont nem tudni mikorra jönnek (jövő hét elejére), ugyanakkor szorít a deadline. És a vicc az, hogy nem tudjuk, milyen Windows lesz az. Mert ha képesek 200 db Vistát adni, az nagyon nagyvonalú ugyan, de ugyanolyan röhejes is, ti. ezek természetesen selejtezett gépek, és vének mint az országút. Szóval a lot of fun.

Tanulságképpen megállapítottuk, hogy kéne egy csoportot vagy valamit létrehozni, amely egyfajta közvetítőként működhet (mint a Wififalusok). Begyűjtheti az ilyen gépfelajánlásokat, szerezhet a projekthez állami vagy EU-s pénzt, és terítheti tovább az országban. Persze ez nem működhet együttműködés nélkül a már létező programokkal, akár alásegítve pénzzel és gépszerzéssel, akár oktatásban való részvétellel, még nem tudom. Valamint (tus) alapját jelenthetné, illetve kiegészülhetne az előbbi bejegyzésben bemutatott programmal.

Ha egy ilyen dolog be tudna indulni, az nagy lenne szerintem. Már csak értelmes tartalmat kéne szolgáltatni a digitalizálóknak.

Milyen irónikus, hogy míg ezt a két bejegyzést megírtam, Tájékoztatás 4. vizsgára kellett volna adatbázis URL-eket és leírásokat, CD és DVD címeket magolnom. [Sóhaj]

Public Software Foundation

Tux olvas ;)Mindig óriási lelkesedéssel tölt el, ha egy ilyen hírbe botlom (Linux.com, fordítás).

Új támogató szervezet alakult, a Public Software Foundation, amely azt tűzte ki magának célul, hogy hasznos és jó minőségű szoftvereket gyűjtsenek össze köz- és oktatási könyvtáraknak, valamint nonprofit szervezeteknek (a közgyűjteményhez közelállóknak persze). Ezeket pedig ugyanúgy lehet használni, mint az egyéb könyvtári egységeket (könyveket, CD-ket stb.), azaz bemegy az ember a könyvtárban, és elkérheti CD-n, pendrive-on stb. Kvázi offline Google-ként (Synaptic-ként stb.) működik.

Todd és Karlie Robinson egy hónapja különböző Linux disztribúciókkal és OpenOffice-szal nyitották a sort, amivel egyelőre csak jelezni akarják, hogy van alternatíva. Még az önkéntesek gyűjtése folyik – eddig van egy könyvtár Indianából, Coloradóból, és még egy kérés (persze ez nem azt jelenti, hogy nem lesz még több).

A szolgáltatott szoftverek körét még szeretnék bővíteni, jelenleg három és fél disztribúciót (Ubuntu, Edubuntu, Knoppix és Fedora) és az OpenOffice-t kínálják. Minden csomag tartalmazza a szoftvereket, egy egyszerű leírást (angolul persze), linkeket a dokumentációkhoz és a wikikhez, infókat a PSF-ről és a licenszek leírását. A Donation csomag (pénzért) már nyomtatott CD-vel és csomagolással jár (nem egy húha, de). Tervezik bevenni a továbbiakban a Debian Multi-Arch-ot, a Linux Mint-et és a PCLinuxOS-t is.

Ami a fontosabb lehet, hogy a szervezet követi is ezeket a szoftvereket, ellenőrzi, hogy fejlődnek-e, frissíti a dokumentációk elérési útvonalait, szemmel tartja a segélyvonalakat és méri a közösségi támogatás erősségét (érdekes gondolat, kíváncsi vagyok, hogy valaki végzett-e már ilyen jellegű felmérést FOSS esetében).

Minden rajtuk keresztül elérhető szoftvert Open Source License alatt tesznek közzé, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az használja az adott szoftvert és arra, aki és amire csak akarja, valamint úgy és annak adja tovább, ahogy és akinek szeretné.

A szép cél ellenére elég sok buktatója van a dolognak. Robinson szerint a legnagyobb ellenségük az idő, gyakorlatilag szinte lehetetlen egy bizonyos számú könyvtárnál többel egyszerre kapcsolatban lenni, ami sajnos azért hátrány, mert a f2f szituáció sokkal inkább kedvez az ötletek születéséhez, vagy ezeknek az ötleteknek a kidolgozásához. A helyzetet önkéntes összekötőkkel próbálják megoldani, aki helyi szinten tartja a kapcsolatot a könyvtárakkal, ez pedig lehet akár Linux felhasználói csoport, önkéntes szervezet vagy egyszerűen egy ember. “A szerevezet keretéhez a Fedora Ambassador, az Ubuntu LoCo és a Freecycle Local moderátori modelleket olvasztottuk össze, mivel mind a három bizonyos függetlenséget ad helyi szinten, de mégis megtartja a közösségi támogatást, mint egészt. Az én szerepem olyasmi, mint Greg DeK-é vagy Max Spevack-é a Fedoránál: általános irányokat jelölök ki, de a döntések nagy részét a résztvevők hozzák meg” mondta Robinson.

A következő nehézség valami ésszerű és gazdaságos módszert találni ahhoz, hogy adathordozón (CD, DVD) juthassanak el ezek a szoftverek a könyvtárakba. Erre megoldást kínálhat a WebPath Technologies, ami az on-disk.com lapon alacsony áron kínálja ezeket az előre összeállított csomagokat, vagy a közvetlen letöltés a PSF lapjáról. Mivel azonban a könyvtárosok nem nagyon szoktak szoftverek letöltésével és CD-re írásával foglalkozni, ezért ezt a helyi önkéntesek teszik – már amennyire engedi a pénztárájuk. Ezzel a letöltős módszerrel viszont az önkéntesek könnyedén állíthatják össze a csomagot, amit aztán odaadnak a könyvtárnak.

A következő lényeges pont a könyvtárosok képzése (az eredeti cikk library collection managers-t emleget, de mivel itthon ilyen nincs, ezért simán könyvtárosnak fordítom – egyébként meg az általános, állománykezelő pozíciót jelöli): az alapítók tudták, hogy ez mind a könyvtárosoknak, mind a felhasználóknak nagyrészt újdonság lesz. A megelőző felmérésekből az is kiderült, hogy nagyobb lesz a népszerűsége a dolognak, ha megbízható helyre tudják küldeni az olvasót technikai támogatásért. Éppen ezért elég sokat dolgoztak egy egyszerű és szabványos segítség létrehozásán. Lesz ugyan pár könyvtár, ahol lesz helyi PSF önkéntes, de a többségnek nem fog rendelkezésére állni, csak a közösségi támogatás. Bármi segíthet: wiki, fórum, LUG (Linux User Group – Linux Felhasználói Csoport), vagy bármilyen más információforrás.

Közösségi törekvések

A PSF még újszülött, és segítő önkéntesekre van szüksége, akik eljuttatják a programot a könyvtárakba. Az alapítvány azt javasolja, hogy ha van egy ilyen érdeklődésű csoport, akkor jelöljenek ki egy crew chief-et (kúl), aki aztán majd áttekinti és koordinálja a munkát helyi szinten, valamint kapcsolatot tart a központtal, a helyi önkéntesekkel és a könyvtárakkal. Ő vezetheti is a csoportot, de ha van rá kapacitása, dolgozhat mellette önkéntesként is természetesen. Ez a pozíció lehetőséget ad helyi akciók szervezésére, de csak olyan szoftvert szolgáltathat, amelyet a PSF is elfogadott. Bárki lehet ilyen chief, aki kicsit is ért a Linuxhoz és a nyílt forráskódú szoftverekhez.

Cookie Wolfrom (a Delta County Public Library District in Colorado rendszeradminisztrátora és az Automation System Colorado Consortium technikai segítő kapcsolata) több könyvtárral is egyeztetett nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszerek bevezetéséről a régiójában (költséghatékonyság, vendor lock-in stb.). Meggyőződése, hogy a könyvtárak ezzel a módszerrel tudnak annyi pénzt megtakarítani, amit az állomány bővítésére lehet fordítani, és örömmel látta, hogy mennyire népszerűek és hasznosak ezek a szoftverek a könyvtárakban. Amikor tudomást szerzett erről a programról, azonnal jelentkezett. (Ezután jön még egy ömlengés, ezt a részt csupán a hölgy neve miatt vettem be.)

A jövőbeli terveiről Robinson annyit mondott, hogy elég egyszerűek. Amíg a nyílt forráskódú szoftverek ennyire ismeretlenek, addig nem számíthatnak robbanásszerű növekedésre és sikerre. 2009-ben szeretnének 12 tagkönyvtárat az Egyesült Államokból, és kettőt a tengerentúlról.

Eddig a cikk. Nekem végig az járt az olvasása (és fordítása) közben, hogy igen, megvan, ezt akartam. Részemről megtaláltam a FITT értelmét. Reálisnak látom, hogy a 2009-es két tengerentúli könyvtárból legalább az egyik Magyarországon legyen.

Partnerként én személy szerint az Ubuntu közösségét preferálnám (felhasználóként, és ezt ismerem úgy általában), de nagyon jó lenne, ha mondjuk a HUP-ról lehetne beszipkázni embereket. (NapiLOL egy FITT levlistás levél: “A legutóbbi UBUNTU-s találkozón felállt egy könyvtáros (nem tudom, családtagjaim voltak jelen, leírás alapján Dani?) és megkérdezte, hogy lenne-e valaki, aki szivesen beszélne róla a könyvtárosoknak.” – jelentem, én voltam és még nincs kapcsolat).

Nincsenek illúzióim, nem egyszerű itthon a feladat, de a helyzet javul, amint a mai OSZK-s megbeszélés is mutatta (erről külön bejegyzése születik). De egy ilyen feladat és küldetés csupa öröm, úgyhogy azt hiszem nem kérdés, hogy belevágunk.

Azért kérdéseim is vannak rendesen, mielőtt valaki olt, hogy elszálltam, de ezek valószínűleg szépen lassan meg fognak válaszolódni. Összegyűjtöttem őket, és alkalomadtán tálalom.

OSZK linkszolgáltatás

OSZK-linkszolgáltatásA nagyobbik nemzeti könyvtár fejlesztői dolgoznak ezerrel, ennek most két szembetűnő eredménye van.

Az első az OSZK linkszolgáltatás: a találat mellett megjelenik egy kis ikon, amelyre kattintva OpenURL segítségével (egyelőre) a Google Books-ból nyeri ki az elérhető elektronikus változatokat. Ezen az úton lehet behúzni Zoteroba is a találatot ahogy elnézem – és természetesen lehet élni a Google könyvtári szolgáltatásaival is. (Sajnos nem sok infó van az OSZK honlapján a dologról, de remélhetőleg majd fog szerepelni a szolgáltatások leírása közt részletesen is.)

OSZK DK

A másik a már sokat(?) vitatott OSZK DK, amely beépítette a Zotero számára is látható és értelmezhető metaadatokat a rekordjaiba (és ugyanolyan social bookmarking fut alatta, mint a Nektárban). Ez így elég kerek és világos, most már csak használhatóvá kell(ene) építeni.