Videa lávsz MOME?

Tegnapelőtt 10 centisre kikerekedett szemekkel olvastam a Webisztánon a Videa közleményét, miszerint:

Az internetes oldal újabb csatornákat hoz majd létre a közeljövőben, hamarosan érkezik a MOME (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) és a Daazo (díjnyertes hazai és külföldi kisfilmek felülete) videótára is.

Lássuk miről van szó. A MOME-nak elég komoly videó/animáció archívuma van, amiben rendkívül nívós alkotások kerültek (vizsgafeladatok, diplomamunkák), ennek egyik legékesebb bizonyítéka a tavaly Oscarra jelölt animációs film, a Maestro, amelynek alkotója, M. Tóth Géza is itt alkot és tanít.

Ezt az archívumot már nagyon hosszú ideje szerették volna online publikálni és archiválni. Abba ne menjünk bele, hogy ez eddig miért és hogyan nem valósult meg majd’ 10 év alatt, nyilván volt anyagi és személyi oka is, ezt annyira nem tudom.

Mostanra viszont eljutottunk odáig, hogy a könyvtár közvetítésével sikerüljön az áhított célt elérni. Sajnos kapacitás és pénz hiányában saját hoszt működtetése, hát mondjuk úgy finoman, hogy kilátástalan (pedig mekkora lenne…). Maradt a külső szolgáltató, ebből kétféle van: magyar és külföldi, illetve a valamennyire egyedi tartalommal rendelkező és a “huszonhatodik videómegosztó”. Én inkább egy színvonalas külföldit választottam volna, mint egy magyart, amik közül először úgy néz ki, a Videa ébredt fel, és csapott le a lehetséges felhasználókat vonzó tartalmakra, mert az, ami ma itthonról feltöltődik hozzájuk, hát enyhén szólva nevetséges. Mondjuk.

Nálam a Flickr volt az első, és akkor a fotóarchívummal integráltan lehetett volna kezelni a mozgókép-állományt is. Sajnos a 90 mp-es korlát eleve kilőtte ezt a lehetőséget. A másik választott a Vimeo lett volna, ami elég színvonalasnak néz ki. A harmadik versenyző pedig a Daazo lett volna.

Közben viszont történt ez. Őszintén szólva nekem az a véleményem az egészről, hogy egy jelenleg huszadrangú, de egy talicska pénzzel a segge alatt magabiztos szolgáltató be akarja húzni a színvonalas tartalomszolgáltatókat. A szolgáltatók meg nemhogy kicsit gondolkoznának, de fejjel ugranak bele bármibe. Az lehet, hogy a TV2-nek ez jó, mert így jobban tudja magát eladni (és végül is tökmindegy neki, mert van saját archívuma is, így maximum csak eggyel több helyen lehet megnézni), de egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a MOME ezzel a deallel jól jár, legalábbis hirtelen nem tudok olyan ellenszolgáltatást mondani, amit a Videa tud nyújtani a MOME-nak (pénzen kívül, de ebben a tekintetben nagyon is szkeptikus vagyok).

Egy szóval most úgy érzem, hogy megint meg lett vezetve az állam, azon belül pedig egy oktatási intézmény. Nekem is ugyanaz a kérdésem, mint hírbehozónak: szerintetek jó úton jár a MOME?

Twitter könyvtáraknak

turulMár egyszerkétszer írtam a Twitterről és az azon belüli magyar világról, a Turulcsiripről, de most tapir jóvoltából következzék egy teljesség igényével készült összeállítás könyvtárak számára. A Mi is az a Csirip? részt kihagynám, azt már magyaráztam sokat.

Mire lehet használni a Csiripet egy könyvtárban?

  • Kapcsolat fenntartása könyvtáros barátokkal és a kollégákkal. Sokkal könnyebbé teszi a közös munkát, és az eredmények a megosztását. Jelenleg én a következő, Csiripen is élő (magyar) könyvtárosokról tudok: wildgica, habosvilla, nagynikker, lilos, manfreed, psztrnk (és külön is a fiksz), bcsbcs, jattila – ja igen, és jómagam. De erősen dolgozunk azon, hogy mindenkiből kihozzuk a látens könyvtárost…
  • A legújabb technológiák követése. Még ha úgy is gondolod, hogy nem hasznos az, amit olvasol a Csiripen, még az lehet később. Ha folyamatosan követed a változásokat és figyeled az újdonságokat, sokkal könnyebb lesz egyszer alkalmazni őket.
  • Hírolvasás. (Igaz külföldön, de) a nagyobb híroldalaknak van Twitter-felhasználójuk. Ezek segítségével mindig a legfrissebb információk birtokában lehetünk. Ugyan az itthoni szájtok ilyet nem adnak, de ha valaki szeretne, két mozdulattal készíthet [origo], index, zoom stb. csiripet (vagy bármi mást, aminek van RSS-kimenete) a twitterfeed segítségével.
  • Konferenciák követése. Mostanában már azért illik csiripelni egy konferenciáról, és külföldről már könyvtáros eseményekről is értesülhetünk (mint legutóbb a BibCampről, magyarul nem könyvtáros van a meetup, valamint a webszimpóziumok). De ugyanígy lehet értesülni a jelentkezési határidőkről, előadókról és az ellátásról, anélkül, hogy állandóan vissza kéne járni a honlapra.
  • Kérdés-felelet rész. Ha el akarsz követni valamilyen változtatást (pl. honlap, felhasználási feltételek), akkor nem árt megkérdezni a felhasználókat is. Ehhez egy gyors felmérő eszközként is működhet a csirip.
  • Ismerd meg a kollégáidat! Ha bizonytalan vagy egy kollégádat illetően, hogy ki is lehet pontosan, nézd meg, hogy csiripel-e, és ha igen, olvasgass kicsit róla. Ki tudja, lehet hogy több közös érdeklődési körötök is van. Ugyanígy tudsz írókról, művészekről és más (ún. fontos) emberekről tájékozódni (már ha csiripel).
  • Használd jegyzetfüzetként. Bárhol vagy, a mobiltelefonoddal Twitteren keresztül le tudod jegyezni és meg tudod osztani a korszakalkotó/világmegváltó ötleteidet, élményeidet, benyomásaidat. (Műhelytitok: az ötleteim legalább negyede zuhany közben szokott az eszembe jutni. Na, ez a szopás.)
  • Hivatkozások megosztása. A könyvtárhasználók a Twitteren keresztül is kaphatnak választ kérdéseikre (a mobilos lehetőséggel konkrétan bárhonnan), de a kollégákkal, barátokkal is oszthatunk meg forrásokat.
  • Könyvtári programok hirdetése. Az egész könyvtárhasználó közösség ilyen módon azonnal és egyszerűen értesülhet új programjainkról vagy szolgáltatásunkról.
  • Értesítés új dokumentumokról. Főleg kisebb könyvtáraknál működhet használhatóan ez a lehetőség.
  • Értesítés küldése előre meghatározott témájú anyagokról. Ha van rá igény, küldjünk személyre szabott értesítést adott témában új dokumentumainkról.

Leírások, útmutatók magyarul (saját magamat nem linkelem többet):

Természetesen a cikk végén érdeklődőeknek egy csomó további forrás (útmutatók, tanulmányok, eszközök és mashupok) és twitterelő könyvtárak listája van. Örömmel jelenthetem, hogy itthon a Justh Zsigmond Városi Könyvtár és a MOME Könyvtár is csiripel.

Update (05.30.): van már az indexnek is csiripfeedje.

Drupal a könyvtárban (update: recenzió)

drupal in libraries

Egyszer anno megpróbálkoztam a Drupallal, de letettem róla, “nekem ez kicsit zavaros” felkiáltással. Azóta eltelt pár év és kiadás, a Drupal 6.2-es már egészen kezelhetőnek néz ki (de persze nyomába sem érhet a nagy kedvencnek ;) ). Ráadásul nagyon lelkes hazai közössége van, munkájuk eredményeképpen ez év augusztusában Szegeden lesz megrendezve a nemzetközi Drupalcon. Úgyhogy.

A blogomon megvalósítandó esélyegyenlőség jegyében szeretném ajánlani a Library Technology Reports idei negyedik számát, a Drupal in Libraries című kiadványt. A szerzők – Andy Austin és Christopher Harris – egy csomó tartalomkezelő rendszer tesztelése után jutottak arra, hogy a Drupal a legmegfelelőbb könyvtári célokra.

Hogy ne feledhessem el a tegnapi napot olyan gyorsan, rögtön a “Welcome to a New Paradigm” címmel indítják az első fejezetet, ami a CMS-ekről szól, azon belül pedig a Drupalról, és hogy miért a Drupal.

Az első 10 oldal letölthető, illetve a kötet megvásárolható (43 ámerikai pénz, ami most sokkal kevesebb magyar pénz, mint a jövő héten lesz – mondjuk így is mocsok drága, és még ide is kell repülnie valahogy).

Via Tame The Web

Király Péter recenziója:

Szerencsére a cikk nem arról szól, hogy mindent CSAK a Drupallal lehet megoldani, sőt azt tanácsolja, hogy mindenki kezdje onnan, ahonnan ők is: keresse fel az opensourcecms.com siteot, ahol minden ehhez hasonló rendszert élőben is kipróbálhat. Könyvtári szempontból talán nem is a Drupal lehetőségei jelentik a tanulságot, hanem az, hogy konkrétan milyen szolgáltatások megvalósítását látták jónak a munkáik során a szerzők, épp emiatt minden könyvtári webes felület készítője, a felhasznált technolóhiától függetlenül kaphat használható ötleteket.

A cikk tulajdonképpen a Drupal telepítését, alapkoncepcióit (block, node, view stb.), felhasználókezelés, a felület testreszabását, a fontos és hasznos modulokat, különösen a “hármas befutót”, a CCK-t, a Views-t és a Panels-t ismerteti. Aki a pontos használatot szeretné elsajátítani, annak számos más Drupal ismertető/könyv ajánlható (magyarul leginkább talán Nagy Gusztáv szabadon letölthető Webes tartalomkezelő rendszerek c. jegyzete), a szerzők ugyanis a helyszűke okán nem mennek a részletekbe, inkább tájékoztatnak és könyvtári példákon keresztül ismertetik az összetevőket.

A legfontosabb tanács, hogy semmit se fejlesszünk, inkább használjuk kreatívan a meglévő modulokat. A Drupal fő erőssége ugyanis az, hogy lego-szerűen lehet egyes meglevő elemekből új szolgáltatásokat építeni, példa erre a szerzők legfontosabb projektje a fish4info.org, ami Észak-New York állami iskolai könyvtárak elosztott portálja.

Az írás végén két esettanulmány található. Az egyik a fish4info, a másik egy Drupalra épülő, letölthető könyvtári portálprogram az “e-Branch in a Box”. A Fish4Info egyik fő törekvése, hogy teljesen kiszűrjék a könyvtári szlenget a katalógusból (némileg rövidítve): “Bizonyos dolgok már a kezdetektől tilosak voltak a Fish4Info-ban, ezek egyike a ‘keresés’ szó, de még ennél is fontosabb a “col.”, “ill.” és más, a AACR2-es szabályzat alapján megalkotott kifejezések. A címek végén nem lehet “/”, a szerzőket úgy írjuk, ahogy a mindennnapi életben, az oldalszám csak oldalszámot tartalmazzon, de azt ne, hogy milyen magas a könyv. A célunk az, hogy a könyv részleteinek oldalának tetejére a könyvborítót és az ismeretetőt tegyük. Minden más fontos dolog is ott van, de angol nyelven.” Máshol pedig: “A felhasználók nem MARC rekordokat keresnek, hanem könyveket”.

Az e-Branch in a Box-ot az idahoi könyvtári bizottség hozta létre miután egy olyan kérdőiívre, ami 10 egyszerű kérdést tartalmazott (pl. “Megjelenik-e a könyvtár neve a site minden oldalán?”, “Kiírják-e a címet és a nyitvatartási rendet?”, “Elérhető-e online a katalógus?”), a 140 közkönyvtár közül 6 tudta 10 pontosra hozni. Az e-Branch egy olyan egyszerű, rögtön telepíthető Drupal alapú megoldás, mellyel a könyvtár egyszerűen, 30 perc alatt létre tudja hozni a saját portálját, anélkül, hogy el kellene sajátítani egy mégoly alacsony szintű HTML, FTP stb. ismeretet. (Annyit érdemes megjegyezni, hogy a Drupal MARC modulját az cikk társszerzője Andy Austin valamint az e-Branch fejlesztője Michel Samuelson készítette.)

Malac mesék – gyerekeknek

Vajon mit jelenthet, ha egy phreaker egy könyvtár szolgáltatási rendszerét töri fel? Azt, hogy vagy nagyon-nagyon sok ideje van, vagy 4 éves korában a könyvtárosnéni rendszeresen üvöltötte le a fejét, miközben a keménytáblás Mickey Mouse összegyűjtött kritikai kiadással ütötte a veséjét.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy Benicia nevű kaliforniai kisvárosban egy könyvtár, amely betelefonálós-mesemondós szolgáltatást létesített kisgyermekek számára (olyan dolgokra kell gondolni, mint “A három maci” stb.)

De ami egy feltörés után következett, az még a Grimm testvéreknek és Andersennek együtt is sok lett volna: vicces kedvű felebarátaink állatok (kutyus vs. malac) közti intim kapcsolatot elemezték, ugyancsak mélyrehatóan. Természetesen a könyvtár, miután egy ilyen módon inzultált 6 éves kislány és anyukája szóltak, hogy ezt azért nem kéne, azonnal eltávolította a “mesét”.

A könyvtárigazgató cserébe elárulta, hogy egy négyszámjegyű kód védi a rendszert, amivel felveszik ezeket a hangfájlokat, és még soha nem törték fel (ez még nekem, mindenféle biztonságtechnikai dologhoz teljesen idióta embernek is nagyon furcsán hangzik, mert azt még én is megtanultam, hogy kétféle számzáras lakatot használó ember van: akinek már ellopták a bringáját, és akinek még nem).

Via Kelt via News.com via MercuryNews.com

Miközben írtam ezt a bejegyzést, állandóan a Malacka és a Tahó: Születésnapi zsúr c. száma járt a fejemben. Fogadjátok szeretettel:

Mekkorát nőtt ez a kislegény…

wp logóTegnap lett 5 éves mindenki kedvenc CMS-e, a WordPress. 5 éve ezen a napon jelent meg a 0.7-es verzió, ami mára már a 2.5.1-nél tart (és ugye várjuk a 2.6-osat, ugye? ;) )

A kis/nagytestvér, a sokblogplatform WordPress MU meg nemrég jött ki az 1.5.1-es verzióval, feltunningolva mindazzal a tudással, ami a 2.5-öt jellemzi.

(Már folyik a munka egy összefoglaló cikken WordPress a könyvtárban témakörben. Ha vége lesz a vizsgáknak, nekifekszem rendesen.)

Happy Birthday WordPress!

Kis ügyesség

A nem feedből olvasó közönségemnek szeretnék kedveskedni egy apró segítséggel, ez a Gazs által bemutatott Tofuból készült bookmarklet lokális alkalmazása. Az eredmény egy sablon, amellyel talán könnyebb olvasni a hosszú szövegeket. Három hasábba tördelve, oldalra csúsztatva lehet görgetni (maceseknek persze ez nem gond, de Ubuntu alatt is simán be lehet állítani a vertical touchpad scrollt).

Aktiválni a “csak bejegyzés” nézetben (single post) lehet, a cím alatt megjelenő kis “t” betűre kattintva.

Egyelőre még eléggé fapados, de még fogok rajta csiszolni, és tervbe lett véve egy WP plugin faragása is hozzá. Addig keresgélem az ideális fontot és tipográfiát. Természetesen minden javaslatot, ötletet, észrevételt szívesen fogadok!