Nyílt levél a könyvtárigazgatókhoz

Tisztelt Könyvtárigazgató Asszony/Úr!

A magyar felsőoktatásban résztvevő diákok nevében teszem közzé ezt a nyílt levelet. Fel szeretném hívni a figyelmüket egy olyan lehetőségre, amely nemcsak megkönnyítené a könyvtárhasználó diákok életét, de a könyvtárak költségeit is csökkenthetné.

Ez a diákigazolványon szereplő vonalkód. Mivel a gépesített kölcsönzés a vonalkódos azonosításon alapszik, ezért úgy vélem, felesleges minden könyvtárnak saját (és természetesen mindegyik mástól különböző) olvasójegyet adnia a diákoknak, amelynek előállítása némely esetben nem is olcsó.

Tisztelettel azt szeretném megkérdezni, hogy mi akadálya van ennek a már meglévő kártyának a használata?

Köszönettel:

Takács Dániel, negyedéves hallgató, ELTE BTK

… és Magyarország további több százezer hallgatója.

Ezt a levelet aláírásgyűjtés után elküldöm az ELTE, a PTE, a BME, a SOTE, az FSZEK és az OIK könyvtárigazgatóinak.

In memoriam Benőke

Az éjjel eltávozott közülünk Benőke, a szerencsétlen sorsú dzsungáriai törpehörcsög. Mindenki szerette, kocogtatta az üvegét és aranyosnak nevezte.

Két éve született a húgom birtokában élt hörcsögpártól (akiket ajándékba kapott, miután megesküdött az eladó, hogy két azonos nemű egyedről van szó). Az első körbe tartozott, és miután megszületett a második fészekalja, vérre menő harcokat folytatott az anyjával, így elkülönítve élte további napjait, míg egy éve hozzám került. Innentől kezdve boldogítottuk egymást Benőkével, aki igazából lány volt, de hát ezen már senki sem lepődik meg ugye Vazul, a korcs és intelligens szuka után… Egy szembetegség miatt megvakult, de kaját talált, és tudott kerekezni is, de ma reggel nem fogadott a szokásos zörgés… (Hüpp…)

Fotó sajnos nincs, de tényleg aranyos volt.

Cédulázás webes módra

zoteroNekem majdnem minden nyelvészeti és irodalmi kurzus elején elmondják, hogy mennyire hasznos és jó címkézni. Sajnos én még nem tudtam teljesen átélni ezt az örömöt, de valószínűleg itt inkább bennem van a hiba, lévén csekély elköteleződésem a magyar szak iránt.

Annak, aki már nagyon belejött ebbe a fajta jegyzetelési módba, és aki rendszeresen használja a webet forrásként, annak itt van a Zotero nevezetű alkalamzás, amelynek egy Firefox kiterjesztés az alapja, de ahogy elnézem, tervbe van véve egy teljesen online rész is, hogy bárhonnan elérhessük az összetalicskázott tudást.

Ennyivel viszont nem áll meg az élet. Ha a feldolgozók, kutatók oldalán maradunk, van neki mind Word, mind OpenOffice alá beépülő pluginja (Macre is!), valamint le lehet tölteni (sok) előre definiált hivatkozási formátumot, így az a para is le van tudva, hogy mi lesz, ha nem oda rakom a vesszőt, ahova kéne (nekem első kanyarban 3 féle hivatkozási szabályt kellett elsajátítanom és alkalmaznom – nyelvész, irodalmár és könyvtári -, és mi lett volna, ha még járok törire, filológiára és levéltárra… hogy szociológiáról, jogról stb. ne is beszéljek). Mivel azonban ezek a formátumok sajnos amerikaiak, ezért nekünk kell legyártani a hazai szabványokat, a Citation Style Language (XML alapú) leírónyelvvel, na de ettől talán nem riad vissza egy elvetemült bölcsész, hát még ha ráadásul könyvtáros is…

Az egész tetejébe pedig van egy szemet gyönyörködtető lista a támogatott oldalakról, a fele egyetemi, könyvtári lap és adatbázis (egy rakat katalógus köztük természetesen, az adatbázisok közt olyan itthon használtak is szerepelnek, mint az EBSCO, az InfoTrac, a CSA Illumina vagy a ProQuest), ráadásul a Google Books, a Google Scholar, a CiteULike és nem utolsó sorban a LibraryThing is köztük van. Azaz felvesszük a könyvtárunkat, és azt böngészve dobálhatjuk bele a hivatkozási adatbázisunkba a köteteket. De folyóiratok, újságok is szerepelnek persze, olyanok, mint a New York Times, a Nature, a Time, a Washington Post stb. (Itt most egy “hát nem gyönyörű?” kérdés kívánkozik ki belőlem.)

Szerintem holnap írok pár levelet a hazai OPAC-fejlesztőknek… Ezt nem szabadna kihagyni.

És a végén a hüphüphüp, barbatrükk: akár mi is csatlakozhatunk a díszes társasághoz. A legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha WordPresst használunk: három plugint kell telepíteni, és máris tudnak ránk is hivatkozni. És ami a legszebb: ezzel és a Scriblio közreműködésével a könyvtárak az olvasóiknak egy olyan über hivatkozás-gyártó és rendbentartó eszközt tudnak a kezükbe adni, ami egy fél fillérjükbe nem kerül.

Ha fent van a Zotero extension a Firefoxban, a címsorban fog megjelenni a kis ikon (a tartalomnak megfelelően), amelyre kattintva készíthetjük a cédulát. Természetesen lehet címkézni, könyvtárakba rendezni, exportálni 7 féle formátumban, akár fájlostul, hálózaton megosztani őket (ez némi beállítást kíván, nem olyan mint a Google Reader, na de az milyen lenne már, ha nem lehetne hova fejlődni…) Az interfész pedig magyarul is beszél a másik 22 támogatott nyelv mellett.

zotero location bar

Kredit: a Center for History and New Media munkatársai készítették a George Mason University-n.

A mindenre jó kalapács

wp logoKelt megjegyzése volt anno, hogy akinek olyan kalapácsa van, mint a WordPress, az mindent beverendő szögnek néz. (Ha esetleg rosszul idéztem volna, azért most elnézést kérek.) Hát itt a Performancing.com gyűjteménye egy csinos dobozzal ezekből a szögekből, számszerint 48 darabot tartalmaz. Ezeknek a megoldásoknak 5 alapköve van:

  1. Az egyéni megjelenés.
  2. A kódban végzett módosítások.
  3. Különböző pluginek.
  4. Különböző mezők a bejegyzésekben (mert az nem úgy van ám, hogy csak ideje, kategóriája, címkéje és hozzászólásai vannak egy bejegyzésnek…).
  5. Egyéni kódok ezeknek a mezőknek a működtetéséhez.

És akkor ámuljunk együtt (példákat csak akkor linkelek, ha tudok magyart, az eredeti bejegyzésben ott az összes link):

  1. sima tartalomkezelő rendszer (CMS), egyszerű honlapokhoz és webes magazinokhoz
  2. városi útmutató, vagy geokódos híroldal
  3. történelmi/időrendi oldal
  4. képgaléria vagy fotóblog
  5. intranet
  6. film (vagy bármilyen más kultúrtermék) promóciós oldala
  7. hálózati hub/feed aggregátor
  8. közvélemény-kutató oldal
  9. ingatlanközvetítő oldal – ez annyira tetszett, hogy kivételt tettem, és külföldről linkeltem…
  10. webes chat
  11. webcast oldal
  12. Feedburner-alternatíva
  13. Popurls alternatíva – Popurls: a legnépszerűbb linkeket szedi össze a diggről, deliciousről, redditről, flickrről stb.
  14. Techmeme-klón – egy technológiai RSS-figyelő, van belőle büdös drága is
  15. Twitter- (Csirip-)klón
  16. cikk-leosztó/nyilvántartó rendszer
  17. énblog – ebből annyi van, hogy inkább nem linkelnék
  18. celeb/politikus mikroblog – Gyurcsány tuti nem WP-ben csinálja, monnyon le
  19. bevásárlólista készítése és követése
  20. jegyzőkönyv
  21. emlékeztető, határidőnapló
  22. teszt-oldal – ebből egyre több van, a neonomád is elment kicsit ebbe az irányba, de pl. kifejezetten erre a célra van a Cafe Trial.
  23. szoftver bug követő – a magyar ILS vendorok is kitalálhatnának egy ilyet…
  24. To Do lista. Amennyi szenvedés volt mostanában a honi blogoszférában a GTD-vel kapcsolatban…
  25. cikkarchívum
  26. naptár
  27. fizetős vagy ingyenes szolgáltatások nyújtása – ez kicsit homályos, de ez van…
  28. címjegyzék
  29. CSS/honlap díjazó oldal
  30. ecommerce oldal
  31. médiagyűjtemény-kezelő
  32. szavazó oldal
  33. (web)portfólió
  34. egyházi prédikációk gyűjteménye
  35. közösségi beküldős-linkgyűjtő oldal
  36. fórum
  37. munkaközvetítő oldal
  38. zenei archívum
  39. újság
  40. projekt- vagy feladatkezelő oldal
  41. önéletrajz
  42. kereskedelmi lap
  43. közösségi háló
  44. rövidfilm-fesztivál lapja
  45. videómegosztó oldal
  46. webes “asztal” – pl. oldalak látogatottságának követése stb.
  47. webkönyvtár (kategorizált linkgyűjtemény)
  48. megmondóoldal (rejtély, tipp: homokozó-szerűség…)

És a Scriblio kimaradt. Ejnye. Ment a komment.

A konferencia és az egyszeri egyetmista története

Kedvem lenne megint egy “Kedves…” kezdetű bejegyzést írnom, de nem teszem, abból úgysem lesz semmi.

Tehát: a múlt héten fogalmazódott meg bennem a CEU-n, ahol a GESIS társadalomtudományi információkkal foglalkozó szervezet képviselője tartott előadást – kb. 5 embernek. Holott simán belefért volna akár a könyvtárszak tanulmányi menetébe is, én speciel minimum két évfolyamot hajottam volna el rá, ha nem többet. Előző nap dettó ugyanez volt az OSZK-ban az EBSCO fejtágításkor, csak ott többen voltunk.

Miért nem figyelnek arra a szervezők és a Tanszék, hogy mikor van ilyen jellegű rendezvény, és egyrészt értesítsék róla a “jövő könyvtárosait”, másrészt meg szervezzék meg, hogy a hallgatók kötelező érvénnyel járjanak ilyenekre. Akár kreditért, akár csak órai kiégészítésként.

Viszont ami miatt bejegyzés is lett a dolgoból, az a ma reggeli, feedolvasóban lévő levél volt: egy könyvtárépítészeti kurzusra (szemináriumra) hívnak, amely Budapesten és Debrecenben lesz tartva, no meg nemzetközi és angol nyelvű. Eddig oké is a dolog. De azt eléggé nem értem, hogy ha az első jelentkezési határidő február 29-én van, akkor miért aznap délután 5-kor küldik ki a levelet. Ma reggeltől már 50 euróval drágább, de végül is mit számít nekünk 13 ropi? A másik pedig, hogy úgy néz ki, ezt sem tervezték túl diákbarátra: 400 euró alaphangon. Szerintem nem került volna túl nagy energiába kicsit lobbizni az egyetemisták érdekében (Debrecenben is vannak könyvtárszakosok, Budapesten meg tuti érdekelt volna könyvtárszakost, építészt, belsőépítészt), utána meg elvinni őket oda. Ez jó lenne a szervezőknek is, mert még az “alap” érdeklődők mellé jönne egy csomó (igaz, kicsi, de biztos) plusz pénzt hozó hallgató. (Arra meg már nem is merek gondolni, hogy jobb helyeken ilyenkor az intézmény fizeti a hallgatók részvételét…)

Nem olvastam el a magyar nyelvű csatolt doc-fájlt, szóval van 5000-ért is napijegy. Így már pont jobban hangzik. De a fenntartásaim akkor is megvannak.

A Szövegfeldolgozás XML alapokon kurzusról meg már nem is szeretnék beszélni, mert az ráadásul hazai (OSZK) szervezésű.

Na mindegy. Nem nyavajgok, végül miért is akarok én mindig ilyen helyekre járni, meg tanulni, igaz? Rohadjak meg.

Kibírtam anyázás nélkül. Nehéz volt. :D