Magyar Könyvtárosok Egyesülete, IT Szekció, csókolom

Kiküldtem a felhívást a Katalistre végre (csütörtök óta toltam magam előtt, hol a megfogalmazott szöveget nem találtam, hol magamat), jönnek is az érdeklődők szép számmal (igaz, azt nem nagyon értem, hogy ha oda van írva a levél végére, hogy melyik emailcímre várjuk az érdeklődő emaileket, akkor miért nekem küldi 20 ember is), alakulni is fogunk, HSD nemsokára áttolja az aláírandó szöveget.

Saját olvasóimnak: az IT jelen esetben az Információs Társadalmat jelenti, de a gyakorlatban legalább ennyire fog Information Technologyt is jelenteni, amint ez gyönyörűen látható a következő három pontban is:

  1. A társadalmi-informatikai változások figyelése és elemzése a könyvtári munka szempontjából. Az új médiumok, publikációs módszerek és platformok, információ-hordozók megjelenése kihat mind a könyvtárosok munkájára, mind munkaszervezési szempontokra és a jövő könyvtárainak szerkezetére, szervezetére.
  2. Tájékoztatás az informatika új lehetőségeiről, módszertani segédletet adni ezek könyvtári felhasználásához, valamint ajánlásokkal növelni az egyes rendszerek közti átjárhatóságot. A munkába szeretnénk bevonni szoftverfejlesztő cégeket is.
  3. Önképzés és a tapasztalatcsere, hogy a használói érdekeket szem előtt tartva a technológiák könyvtári felhasználását, módszerek és eszközök adaptációját, az újdonságok közti szelektálást segítsük, illetve abban egymásnak segítséget nyújtsunk. Szeretnénk mindezt az éves vándorgyűlések által lehetővé tett szekcióülések és más szakmai programok keretében keretében megvalósítani, illetve az elektronikus kapcsolattartás elterjedt formáiban folyamatosan eszmét cserélni.

Az MKE meg erre található. Csöndben jegyzem meg, hogy nem előzmény nélkül indulunk: szellemi elődünk az MKE Elektronkus Könyvtár Szekció (MKE EKSz), ezelőtt 11 évvel indult, azóta meg is halt. Béke poraira. Állati nagyra tartom még mindig, azt amit csináltak.

Egy kicsit olyan érzésem van ettől függetlenül, hogy mi ilyen “megmondjuk-hogy-milyen-egy-jó-honlap” jellegű társaság leszünk, legalábbis az első benyomások alapján. Egyelőre azonban folyik (folyna) a brainstorming az IT Szekció blogon, oda lehet bekommentelni az ötleteket, illetve az ott található emailcímen (itszekcio kukac gmail pont com) lehet jelentkezni, okosságot mondani. Meg majd lesz levlista. Is.

Google Books API 2 – könyvborítókat az OPAC-ba!

A Google Books megnyitott API-ja teszi lehetővé ennek a rövid JavaScriptnek a használatát, amelyet Tim Spalding készített, és ISBN alapján szedi ki a könyvborítókat a keresőből egyenesen bele az OPACba:

<div id="gbsthumbnail"></div><script type="text/javascript">
/* GBS Cover Script by Tim Spalding/LibraryThing */
function addTheCover(booksInfo)
{
for (i in booksInfo)
{
var book = booksInfo[i];
if (book.thumbnail_url != undefined)
{
document.getElementById('gbsthumbnail').innerHTML
='<img src="' + book.thumbnail_url + '"/>';
}}}
</script>
<script src="http://books.google.com/books?jscmd=viewapi&bibkeys=ISBN:0670880728&callback=addTheCover">
</script>

Sok szeretettel ajánlom szoftverfejlesztőinknek :) (khm, mármint a könyvtáriaknak).

Sorry, nem megy ez a formázás-dolog nekem.

Google Books API, Scriblio, LibraryThing

Vicces: a Scriblio és a LibraryThings egy napon jelentette be, hogy beemelték a rendszerbe a Google Books szintén ma megnyitott API-ján keresztül (Andris, figyelsz? :) az ottani találatokat.

A Scriblio esetében ez azt jelenti, hogy az egyes kötetek mellett mejelenő New Features: Browse on Google linkre kattintva lehet az adott könyvet keresni a Google Books-ban. Nem mellesleg ezzel a lépéssel a Plymouth State University’s Lamson Library and Learning Commons az egyik első könyvtár lett, amelyik kihasználja ezt a lehetőséget.

Meg az a másik sok könyvtár, amelyik a LibraryThings segítségével oldotta meg a katalógusát. Itt a könyvek bevitelét gyorsítja meg a Google Books, a borítók és könyvadatok bevitelével. Két helyen jelenik meg az új fícsör: a katalógusban külön oszlopba kerül az adott kiadásra vonatkozó Google Books link, míg a beviteli lapon a Google által tartalmazott kiadások közül válogathatunk a jobb oszlopban.

Meg most fedeztem fel a LT Google Book Search bookmarkletét, lehet vele játszani.

Közben az Inside Google Book Search blogon olvasom, hogy van még sok könyvtár (többek közt Padovában, az Egyesült Királyságban és Írországban is), meg az Open Library is, amik beemelték az új fícsört.

Most meg lemegyek még egy Kozelért. Nagyon hosszú volt ez a nap, és itt ugrál

És így utólag nincs is semmi vicces a dologban.

Vándorkönyv-ajánlat:

Silas TimbermanHoward Fast: Silas Timeberman (angol review, magyart nem találtam)

Én szeretem az amerikai irodalmat, és ez rendesen ott van. Az 50-es évek USA-ja, nekem kicsit a Sötétség délben jutott róla az eszembe, csak ez bizonyos vonatkozásokban megdöbbentőbb, mivel ott játszódik, ahol.

Feltételek tapirnál.

Update: lilos lenyúlta :)

Lánc, lánc, könyveslánc

bookchainAhogy halad az idő, úgy egyre stabilabb alappá növi ki magát a Turulcsirip, hihetetlen, hogy milyen jó dolgok lesznek belőle.

Az egyik legfrankóbb tapirnak köszönhetően jött létre: nem bírta leküzdeni a könyvtárasok iránt érzett – de eddig elfojtott – izzó szenvedélyét, és el kívánta olvasni a Férfi, aki munkát talált című, itt is megénekelt opust. Az az én saram, hogy gondoltam, meglepem, és nem az enyémet küldtem el neki postán, hanem az övét, de a mindent vivő ötlet ennek a továbbfejlesztése: a végére az derült ki, hogy nem az övét küldtem mégsem, hanem azét, aki jelentkezik érte, és így tovább. (Aki ezt a mondatot elsőre végig tudta követni, tegye fel a kezét, majd lassan engedje le.) És ebből még mozgalom is lehet, tiszta reformkor, webkettesen, vágod. Ilyenkor azért kíváncsi vagyok szkeptikus kollégáim ellenvetéseire. Ha azt, hogy ehhez nem kell web, akkor azt szeretném megkérdezni, hogy miért nincs ilyen most éppen Magyarországon web nélkül? Mindegy, hagyjuk, örüljünk, hogy van ilyen.

És már jön is felém a következő könyv, ami aztán megy is tovább elolvasás után.

Nagyító alatt

Elég hamar elszállt az a bizonyos rózsaszín felhő, ami az OSZK Digitális Könyvtár láttán ereszkedett a szememre, ezért külön elnézést kérek, de nagyon meglepő volt számomra, hogy egyáltalán létrejött. Kollégáim talán jobban átérzik és megértik ezt a tudatmódosult állapotot.

Elég volt hozzá egy fél délután, hogy kiderüljön egy talicska baki, amit Bártházi András, Kelt, a rendszergazdánk és jómagam kapirgáltunk össze, és amit aztán tovább is küldtem azon melegében az OSZK-ba. Ezek egy része le van van már írva az előző bejegyzésben is, de álljon itt a lista egyben:

  1. Ami a leginkább hiányzik magáról az egész lapról egy emailcím vagy egy kontaktform. Hihetetlen, hogy nincs feltűntetve semmi.
  2. Talán kicsit mellékesebbnek tűnik, de én (és még elég sokan, talán nem csak könyvtárosok) nagyon örülnék egy újdonság/sikerlista/gépház feednek.
  3. Nyílt szabványú formátum? (A dokumentumokat tényleg hozzáköti az OSZK olyan fizetős szofvterekhez és platformhoz, mint az MS Windows és az MS Word?) Ez gyakorlatilag mindenkinek eszébe jutott a környezetemben, még nekem is…
  4. A gépek számát kliensek telepítése miatt kell megadni? Vagy miért?
  5. Valakinek csinálnia kellene egy webes hozzáférési pontot, Flash stream-mel (elvileg nem tiltja a jogszabály…) – by Bártházi András
  6. A honlap egyes szövegeinek megfogalmazása (“Bővebben az OSZK-DK-ról…”, “Az OSZK-DK logo-ja” – logója egybe) kicsit egyszerűek – by Kelt
  7. Végül pedig a fejlesztőket sok-sok szeretettel látnák egy Budapest New Technology Meetupon (igen, én is eljutok egyszer addig… szégyellem magam az akaratgyengeségemet, de nem könnyű :D )

És miközben ezt írtam, megjött a válasz az első levélre:

  1. lesz elérhetőség,
  2. lesz RSS,
  3. a formátumokat úgy rakják fel, ahogy jönnek,
  4. a gépek számának kérdése csak azért van, mert a NAVA-igénylőlapot másolták, igazából sok jelentősége nincs.
  5. További válaszok is jöttek:

  6. Alaposabban meg kellene tervezni. Ki az a valaki, és mihez készít streamet? Várnék egy részletesebb leírást, egyelőre csak a Flash streamre?
  7. Mégegyszer át lesznek nézve a szövegek.

Egyelőre ennyi.

OSZK Digitális Könyvtár

Nemrég magánban volt morgolódás megint a digitalizálási pályázati pénzek leosztásában (kb. az OSZK kiírja az OSZK-nak típusú volt), de úgy néz ki, hogy most jó helyre került nagyon az a pénz.

A feedolvasómban figyelt az a levél a Katalistről, amelyben felszólítják a könyvtárakat, hogy csatlakozzanak az OSZK Digitális Könyvtárához, amely dedikált hálózaton teszi hozzáférhetővé az elektronikus dokumentumokat, azaz a könyvtárakból meghatározott munkaállomásokról lehet leszedni, az ún. OSZK ponton. Mivel csak ma jött ki a felhívó levél, ezért még nincs tagkönyvtár az OSZK-n kívül, ezért az a tippem (a feldolgozott állományt elnézve), hogy helyi anyagból, a MEK-ről kanalazták át az állományt.

A könyvtári világban járatlanabbak kedvéért egy rövid magyarázat, hogy miért OSZK, és hogyan van ez az egész. A Széchényi, mint nemzeti könyvtár, kötelespéldány-joga van, azaz minden Magyarországon megjelent könyvből (elvileg) köteles a kiadója 6 példányt küldeni a könyvtárnak. Így (elvileg) az összes magyarországi könyv megtalálható ott. Ezért.

A tervezett formátumok közt a DOC, a PDF, a LIT, a HTML, az RTF, a TXT és a ZIP szerepel. Én hiányolom közülük az ODT-t és az XML-t. Gondolom, van a mobil eszközök világában még pár (nyílt) formátum, ami elférne, de ehhez sajnos annyira nem értek, kommentbe várok javaslatokat… Emellett nekem hiányzik még az RSS-csatorna, nagyrészt mindenhonnan, de majd kiforrja magát.

Tervbe van véve egy képszolgáltatás is, ami térképeket, képeket stb. tartalmazna, február 1-től működik elvileg, de még nem. Emellett van top 10-es sikerlista is, ami már működik (ez alapján vontam le a MEK-es következtetést).

Ami szívemnek nagyon kedves, hogy végre valami minimálosabb, dominánsan fehér dizájnt sikerült összeütni, így bejövős a kép.

Ami viszont annyira nem tetszik, hogy miért OSZK pont. Na mindegy, nyilván kell nekik az ingyenreklám, hát hadd legyen jó…

Update: tudom már, mi hiányzik még nekem. Egy emailcím vagy kontaktform, amin fel lehetne venni a kapcsolatot. De nagyon.

Csintalan könyvtároslányok

Kelt küldte a linket, akinek nagyon hiányzik egy hasonló móka itthon (őszintén bevallom, én sem zárkóznék el tőle…).

A megmozdulás szombaton történt, amikor szexi és kalandéhes könyvtárosnak-könyvtároskisasszonynak öltözve pár koktél után elözönlötték a San Francisco-i központi könyvtárat az emberek, hogy segítségére siethessenek a munkában megfáradtaknak.

Határozottan bejövős ötlet :)

Az meg már csak zárójeles megjegyzés, hogy még mindig nincsen kielégítően felderítve a szex és könyvtár témakör, avagy mitől van a sok könyvnek ilyen iszonyatos feromontartalma, valamint hogy a pornóipar termékei beletartoznak/beletartoznának-e a kötelespéldányok körébe, és ha én szexlapot keresek, akkor kötelesek-e kiszolgálni, és hol van a pornó és az irodalmiság határa… (Érdeklődőknek ajánlom Apollinaire Tizenegyezer vessző című, Picassonak ajánlott művét. Az határozottan ilyen “na most mi van?”-jellegű alkotás.)

RIFD a Richter Gedeon könyvtárában

Katalistről jelentjük:

“Szeretném a KATALIST olvasóinak hírül adni, hogy a Richter Gedeon Nyrt. műszaki könyvtárában rádiófrekvenciás azonosító rendszert (RFID) vezettünk be a köteteink azonosítására. Az új technológia alkalmazásával csökkenthető a kölcsönzéseknél amanuális munka, jelentősen egyszerűbb és gyorsabb a leltározás, segítségével egyszerűbb a polcok ellenőrzése, és a köteteket is gyorsabban kereshetjük. Az RFID rendszer természetesen kommunikál az integrált könyvtári rendszerünkkel, az OLIB-bal. A projekt kooperációban valósult meg. A szoftverillesztésről az OLIB szoftvertámogatását is ellátó IQSys gondoskodott, akik bármilyen más korszerű könyvtári programhoz illeszteni tudják a rendszer működéséhez szükséges kiegészítő programot, az RFID hardver oldalát (címkék, készülékek) pedig az ODIN cég szállította.

Az érdeklődők a NETWORKSHOP´2008 konferencián hallhatnak előadást a rendszer bevezetéséről, valamint hamarosan a TMT-ben is olvashatnak a részletekről.”