Cédulázás webes módra

zoteroNekem majdnem minden nyelvészeti és irodalmi kurzus elején elmondják, hogy mennyire hasznos és jó címkézni. Sajnos én még nem tudtam teljesen átélni ezt az örömöt, de valószínűleg itt inkább bennem van a hiba, lévén csekély elköteleződésem a magyar szak iránt.

Annak, aki már nagyon belejött ebbe a fajta jegyzetelési módba, és aki rendszeresen használja a webet forrásként, annak itt van a Zotero nevezetű alkalamzás, amelynek egy Firefox kiterjesztés az alapja, de ahogy elnézem, tervbe van véve egy teljesen online rész is, hogy bárhonnan elérhessük az összetalicskázott tudást.

Ennyivel viszont nem áll meg az élet. Ha a feldolgozók, kutatók oldalán maradunk, van neki mind Word, mind OpenOffice alá beépülő pluginja (Macre is!), valamint le lehet tölteni (sok) előre definiált hivatkozási formátumot, így az a para is le van tudva, hogy mi lesz, ha nem oda rakom a vesszőt, ahova kéne (nekem első kanyarban 3 féle hivatkozási szabályt kellett elsajátítanom és alkalmaznom – nyelvész, irodalmár és könyvtári -, és mi lett volna, ha még járok törire, filológiára és levéltárra… hogy szociológiáról, jogról stb. ne is beszéljek). Mivel azonban ezek a formátumok sajnos amerikaiak, ezért nekünk kell legyártani a hazai szabványokat, a Citation Style Language (XML alapú) leírónyelvvel, na de ettől talán nem riad vissza egy elvetemült bölcsész, hát még ha ráadásul könyvtáros is…

Az egész tetejébe pedig van egy szemet gyönyörködtető lista a támogatott oldalakról, a fele egyetemi, könyvtári lap és adatbázis (egy rakat katalógus köztük természetesen, az adatbázisok közt olyan itthon használtak is szerepelnek, mint az EBSCO, az InfoTrac, a CSA Illumina vagy a ProQuest), ráadásul a Google Books, a Google Scholar, a CiteULike és nem utolsó sorban a LibraryThing is köztük van. Azaz felvesszük a könyvtárunkat, és azt böngészve dobálhatjuk bele a hivatkozási adatbázisunkba a köteteket. De folyóiratok, újságok is szerepelnek persze, olyanok, mint a New York Times, a Nature, a Time, a Washington Post stb. (Itt most egy “hát nem gyönyörű?” kérdés kívánkozik ki belőlem.)

Szerintem holnap írok pár levelet a hazai OPAC-fejlesztőknek… Ezt nem szabadna kihagyni.

És a végén a hüphüphüp, barbatrükk: akár mi is csatlakozhatunk a díszes társasághoz. A legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha WordPresst használunk: három plugint kell telepíteni, és máris tudnak ránk is hivatkozni. És ami a legszebb: ezzel és a Scriblio közreműködésével a könyvtárak az olvasóiknak egy olyan über hivatkozás-gyártó és rendbentartó eszközt tudnak a kezükbe adni, ami egy fél fillérjükbe nem kerül.

Ha fent van a Zotero extension a Firefoxban, a címsorban fog megjelenni a kis ikon (a tartalomnak megfelelően), amelyre kattintva készíthetjük a cédulát. Természetesen lehet címkézni, könyvtárakba rendezni, exportálni 7 féle formátumban, akár fájlostul, hálózaton megosztani őket (ez némi beállítást kíván, nem olyan mint a Google Reader, na de az milyen lenne már, ha nem lehetne hova fejlődni…) Az interfész pedig magyarul is beszél a másik 22 támogatott nyelv mellett.

zotero location bar

Kredit: a Center for History and New Media munkatársai készítették a George Mason University-n.

“Cédulázás webes módra” bejegyzéshez ozzászólás

  1. én picit tanári szemszögből gondoltam tovább (ha mondhatok ilyet) irodalomajánlást csináltam kiemelésekkel, screenshot készítés (kényelem & gy.k. fícsör pl lefotoztam az opac találatokat és kiemeltem) és ezer meg ezer dolog van ebben a zoteroban, valaki adjon pár szabad órát és írok valami szépet róla a fikszre pls. :)

Hozzászólás