Ubuntu újra csomagolva

gOS logóÉs még barátságosabban, mint a “sima.” (Ami azért nem rossz teljesítmény, ezt talán ma már nem kell annyit magyarázni.)

A gOS 2.0 beta az olcsó számítógépet mindenkinek-mánia szülöttje, 200 dollárért lehet Everex géppel kapni a Wal-Mart-ban – de persze akinek megvan a vasa, az magának is letöltheti a rendszert ingyen. Maga a gPC (alias greenPC) nem nagy durranás, a házban egy 1.7 GH-es proci zümmög, 512 MB memóriával és 80 GB háttértárral fölszerelve. Az előlapján meg két USB, valamint hangoskodáshoz egy ki- és egy bemenet található. És még csak nem is szép. Annyira. Sőt, kifejezetten csúnyácska, amolyan rút kis kacsa, mert…

…mert ott van az operációs rendszer. Az első, hogy nem eszik sokat (nem is ehetne egy ilyen gépen). A másik az, hogy az egyik legdinamikusabban fejlődő disztribúció, az Ubuntu az alapja. A harmadik pedig, hogy az ingyenesség szellemét úgy elégíti ki, hogy a webalkalmazásokat kínál, mint munkakörnyezetet. Az egyszerűség kedvéért felsorolás:

Webszoftverek:

  • Google Mail
  • Google News
  • Google Calendar
  • Google Maps
  • Google Docs
  • Google Products
  • Meebo
  • Youtube
  • Blogger
  • Facebook
  • Wikipedia
  • Faqly
  • Box.net

Desktopszoftverek:

  • OpenOffice csomag
  • Rhytmbox
  • Xine
  • GnomeBaker
  • Gimp
  • Firefox
  • Thunderbird
  • Pidgin
  • Skype

Gondolom, nem csak nekem van ez után olyan érzésem, hogy itt határozottan túlsúlyba került egy bizonyos keresőóriásként emlegetett nagytestvér, de ez még mindig szmúszabb eljárás, mint hillerke übergigamutyija (erről tök szívesen írnék egy bejegyzést, de semmi értelme, mindenki gondoljon 100 random ocsmányságra, és tartalmilag meg is van).

Ami a lényeg, hogy a webes alkalmazásokat ugyanúgy tudjuk indítani, mint a hagyományos szoftvereket (na jó, ehhez eddig sem kellett lángésznek lenni), és mindez egy eléggé pofás környezetben, csillogós ikonok, Google-search az asztalon, alsó ikonsor, szvsz Macet koppintva. Persze így az egész eleve internetkapcsolatot tételez fel, de szerintem ezt jól teszi… :)

gOS design

És hogy miért ez az egész? Mert ez elfut már egy gagyibb gépen is, nem kell hozzá Paks és traktor, azaz a könyvtárakba pl. kiváló OS lehetne netezéshez, munkához… És mivel szép csillogós, talán az olvasók sem ugranak ki tőle az ablakon… Nos? Installról itt egy angol leírás (screenshotokkal), ha nekiülök, majd írok én is tapasztalatokat.

A végére pedig egy idézet (csak a macianok miatt :P ):

Free updates for life!

We don’t believe improving your OS should be like chasing Tigers or Leopards. With gOS, improvements are free and sent directly to your computer over the Internet.

Vonalkódon innen és túl

Legkedvencebb főnököm ;) már tavaly feldobta, hogy mi lenne, ha a vonalkódos rendszer helyett (ami még nincsen teljesen meg, tekintve, hogy a retrospektív konverzióval sem vagyunk készen) RFID-vel látnánk el az állományt.

A téma már nem új a könyvtárakban sem, legalábbis a sógoréknál Grazban már minimum két éve működik az egyetemi könyvtárban ilyen rendszer, de már a 2003-as PULMAN Digital Guidelines-ban is szerepet kap. Az első merész vállalkozó könyvtár pedig 2000-ben kezdte Kaliforniában használni az új rendszert. Az eddigi, gyorstwitteres felmérések szerint itthon még könyvtár nem alkalmazza ezt – én leginkább pénzügyi megfontolásokra gyanakszom.

De hogy mi is ez az RFID? (Most ne nézzen ide szakember, vagy ha igen, akkor javítson ki :) Egy olyan mütyür, amely rendelkezik bizonyos memóriával és egy antennával, így dolgok, emberek azonosítására alkalmas. Van aktív (saját energiaforrással rendelkező) és passzív (csak a fogadott rádióhullámok gerjesztése indukál benne energiát) fajta belőle, és bármilyen anyagra lehet rögzíteni – ez teszi lehetővé, hogy akár vizes közegben, de még emberbe ültetve is működjön (nem is szeretik az emberi jogi aktivisták, de ez másik történet, amelynek elmesélésére, majd egy másik alkalommal kerül sor).

De ami a mi szempontunkból fontos: egy ilyen kis mütyürrel egyszerre három dolgot lehet megoldani egy csapásra:

  • a nyilvántartást,
  • a cirkulációt (gyk. kölcsönzést)
  • és a lopásvédelmet is.

Ráadásul vége az eddigi szerencsétlenkedésekkel a vonalkódleolvasóval (én nagyon rühellem, amikor tizedszeri lehúzásra sem “veszi észre” magát és a vonalkódot) – na jó, persze ez így nem igaz, valószínűleg az olvasók azonosítása továbbra is ezen az elven fog működni, ez a diákigazolványos rendszer nagyon bejött, főleg hogy ezzel tudnak fénymásolni is. Na de majd ha már a fejünkben is ilyennel fogunk rohangálni

(Itt jegyezném meg, hogy ma beiratkoztam az OIK-ba, ami elbűvölt a raktári kérdés teljesítésének gyorsaságával ;), de az annyira nem tetszett, hogy megkaptam a 15. olvasójegyemet is egyben, aminek lényege persze, hogy a vonalkód, ami önmagában még csak bosszantó, viszont akkora az egész, hogy nem fér bele a pénztárcámba, így tuti elhagyom az első kanyarban – de legalább guszta nejlontokban kaptam.)

De persze ettől még ez nem maga a kánaán, mert ugyan nem valószínű, hogy könyvtárakban nagy kárt képes okozni, de számolni kell olyanokkal is, akik simán meghekkelik ezeket a kis adathordozókat – de innentől kezdve már Kelt kollégáé a terep. (Meghát ha már vonalkódon innen és túl, biztos lehetne pár szar poént is elsütni, de szerencsére egy sem jut az eszembe…) Az is igaz, hogy CD-n, DVD-n alapból nem lehet használni, mert interferál az olvasóval a cucc (ezt nem én találtam ki, nálam okosabb emberek írták.)

A másik kínos kérdés, hogy ezt mennyire fogja szeretni az integrált könyvtári rendszerünk (ez ügyben még folyik a tapogatózás, de nem hiszem, hogy üzleti titkokat sértenék, ha ezt leírom). Sajnos nem sikerült kideríteni, hogy a nemrég felhozott VUFind mit szólna a dolgohoz, de a KOHA támogatja simán.

A harmadik neurotikus pont az ára, de ez valószínűleg hosszú távon nem annyira lényeges, mindenesetre könyvbe rakni olyan 0.5-0.7$, CD-re, DVD-re 1-1.5$ körül mozog az ára az USÁ-ban. Nagyon-sokkal húdedrágább valószínűleg itthon sincsen, sokkal fájdalmasabb lesz majd a kezelési pont kiépítése, mert nyilván nem két fillér egy leolvasó. (Esetleg lehetne szerezni tecsóból, óccsért, már ha be lehet törni egy 24 órán át nyitva tartóüzletbe…)

Egyelőre ennyi derült ki első körben, de már van egy érdekes cikkem lefordítani, és gyűlnek a sötét felhők a vonalkód felett…

Picture is from LibBest – Library RFID Management System.

Bloglines mesék egy (klog- és könyvtári világ)

Nehéz volt válogatni a termésből, most a leghasznosabb posztokat szedem ki.

Klogok:

  • Még az MLS-konf után nem sokkal született Ádám nagylélegzetű bejegyzése a könyvtári evolúcióról. Nekem állandóan az a félmondat jár a fejemben, amit anno írta nem tudom mikor Katalistre (nem találtam meg), hogy úgyis túl fognak élni minket, akik.
  • A Polcológián született egy eddig négy részes sorozat az irodalmi (és nyelvészeti) folyóiratok elektronikus elérhetőségéről, 27 (? – nem vagyok biztos benne, de nem fogom újraszámolni) az előbbi és 3 az utóbbi témakörből. Egy, kettő, három, négy.
  • Végül kiemelném Sanyi levelét a Katalisten szabad szoftver témakörből.

Németország:

  • Az IBI-Weblogon (olyan szép hosszú a neve: Weblog am Institut für Bibliotheks- und Informationswissenschaft der Humboldt-Universität zu Berlin) szerepelt a Mein VDB nevű oldal, amely a Verein Deutscher Bibliothekare e.V. (Német Könyvtárosok Szövetsége) portáljának része. A tagok személyre szabott infót kaphatnak az évkönyvből, pusztán annyi kell hozzá, hogy megadják az email-címüket az évkönyv összeállításánál.
  • Készült egy modul Drupalhoz, amely MARC importot és kezelést tesz lehetővé.

Angol nyelvből:

Most ennyi.

Karácsony #12

Karácsony tizenkettedik napja van, köszönt és minden jót kíván tizenkét ugra-bugra úr, tizenegy táncos, tarka úrnő, tíz tekergő kéményseprő, kilenc kötényes kisleány, nyolc nyúl a vadász oldalán, hét hattyú, tolla tiszta hó, hat tyúkanyó, öt szélkakaska, négy nyafka macska, három veréb-zenész, két gerle és egy csíz a csupasz körtefán.

Karácsony #11

Karácsony tizenegyedik napja van, köszönt és minden jót kíván tizenegy táncos, tarka úrnő, tíz tekergő kéményseprő, kilenc kötényes kisleány, nyolc nyúl a vadász oldalán, hét hattyú, tolla tiszta hó, hat tyúkanyó, öt szélkakaska, négy nyafka macska, három veréb-zenész, két gerle és egy csíz a csupasz körtefán.