WiFi-helyzetkép

Az az igazság, hogy nagyon csúnyán el vagyok maradva ezzel a dologgal, de hát ami késik, nem múlik.

Egy hónapja írt Kelt egy felmérés eredményéről – az a lényeg, hogy New York WiFi-ző lakosainak kicsit kevesebb mint negyede a New York Public Library szolgáltatását veszi igénybe, amit ne a hazai helyzet alapján tessék megítélni (ami azért annyira nem rossz pl. Budapesten, ahol a 25-30 körüli korosztály elég vastag százaléka használja és igényli ezt a fajta hozzáférést). Én megeresztettem egy érdeklődős mélt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak, hogy nekik mi az álláspontjuk ez ügyben (olyasmit hallottam csiripelni, hogy lesz ilyen is), de nem kaptam választ. Még mindig.

Pedig akár Budapesten, akár az országban egészen jól állunk, ebben az adatbázisban több mint 1300 hotspot szerepel, amit macisok akár a gépen mint widgetet tudnak használni, a pingvin- és ablak-hívők kénytelenek beérni egy RSS-csatornával, amit a feed-etetőjükben persze ugyanúgy tudnak használni (Windows ikszpé alá van egy kereső, de állítólag még azért van mit finomítani rajta…). Ha meg nincs gép, jó lesz a mobil is keresni.

És hogy miért fontos ez nekünk? Mert hazánkban még nincsen meglovagolva ez a hullám. Egy átfogó felmérés eredménye az volt, hogy közösségben wifizik a magyar, elsősorban pedig “máshol” (otthon, szomszédon, késdobálós kávézóban sötöbö), aztán gyorsétteremben, majd jönnek a közösségi helyek, mint a Szóda, Szimpla. Szóval hely van, csak meg kéne szerezni. Ugyebár. Itt van ez a cikk az origón, szintén Kelt tollából, amelyben kissé jobban vesézi a dolgokat kifele.

Próbálok vele mit kezdeni, de nem megy… Egyszerűen nem látom, mi köze lehetne a dolgonak a könyvtárakhoz…

“WiFi-helyzetkép” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Dani megírjam ezt úgy hogy ne a sorok között legyen a lényeg ;)

    Én ismerek oylan könyvtárat Magyarországon ahol olyan wifi szolgűáltatás működik, amit még az olvasók sem használhatnak.

Minden vélemény számít!