Kedves Egyetemi Könyvtár!

Már egyszer előkerült a blogomon, most egy kicsit más szemszögből szeretném leírni, mi a bajom veled. Röviden: vagy a nevedet változtasd meg Egyetemi Múzeumra, vagy a tevékenységedet igazítsd az Egyetemi Könyvtár névhez.

Nézd meg debrecenieket: igaz, hogy ők is foglalkoznak a régi értékekkel, de nem csak azokkal, sőt elsősorban nem azokkal, hanem inkább a diákokkal. Mert egyetemi könyvtár ők is, ráadásul ők a második nemzeti könyvtárunk is, és mégis.

Hogy van ez? Nekik miért jó csinálni DEA-t, miért jó nekik a diákoknak WiFit adni, és még sorolhatnám? Volt egy nagy ziccered: frissen készült el a nyelvszakok könyvtára a Holdudvar helyén. Bent az egyetem közepén. A szerencsétlen könyvtárosok régi szar gépeken dolgoznak továbbra is, WiFi még a legendákban sem szerepel,* és arra is kíváncsi lennék, hány fok van mostanában ott bent. Végül azt meg meg sem merem említeni, hogy légvonalban 20 méteres körzeten belül még 5 másik könyvtár és a jegyzetbolt van ott.

Bocsánat, megint felhúztam magam. Főleg ezen a cikken, amelyben volt egy ilyen félmondat: “A régi olvasóteremben kialakítottunk egy dísztermet – ilyesmi Európa és a világ nagy könyvtáraiban mindenhol működik -, ahol Lotz Károly freskói alatt ülve nem lehet ugyan interneten böngészni, de az intézmény legértékesebb relikviáit így a nyilvánosság elé tárhatjuk.” Most komolyan: küldetésed három pontjából a legrövidebbel, és funkciód szempontjából a leglényegtelenebbel foglalkozol, szinte kizárólagosan.

Egy ötlet: tessék az egész Ferenciek teri épületet múzeummá alakítani, úgyis kicsi, rosszul kialakított stb. Ezt hallottam, nem én találtam ki. Meghát ez úgyis olyan fontos. Nekünk, diákoknak pedig tessék egy 21. századi egyetemi könyvtárat adni. Mégegyszer: 21. század. Egyetem. Könyvtár.

Vagy ha nem megy, köss valami megállapodást az FSZEK-kel, úgyis odajár a fél egyetem, hogy használhassuk azt saját könyvtárnak.

Köszönjük.

A szerző egyetemi hallgató az ELTE BTK Bölcsészkarának magyar – informatikus könyvtáros szakpárján, mindemellett könyvtáros a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Könyvtárában. Tehát rohadtul elfogult, keresztben, hosszában. Főleg hosszában.

Most pedig éppen kicsit kicsapta nála a biztosítékot a Magyar Narancs cikke.

* Ez azt jelenti, hogy az olvasók nem tudják használni. Az sajnos semmit nem jelent nekünk, ha a doboz ott van, de nem lehet használni…

“Kedves Egyetemi Könyvtár!” bejegyzéshez ozzászólás

  1. 2004-ben amikor az Egyetemi Könyvtárba kerültem egyetlen egy út volt, hogy bármiféle nyilvánosságot kapjon az EK. Az, hogy az értékeivel előjön. Futószalagon gyártottuk a híreket megjelentünk pl. a Budapesti Piac újságtól a Magyar Televízióig mindenhol. A nyilvánosságot választottuk és a publicitás farvizén a könyvtári szolgáltatásaink fejlesztésére újabb forrásokat próbáltunk keresni.

    Sajnos nem találtunk újabb forrásokat. A taktika szar volt.

    Azóta eltelt pár év, lehet, hogy most újra kezdik.

Hozzászólás