Megjegyzés a 2008-2013-as könyvtárügyi stratégiához


A hozzászólások változatlanul le vannak tiltva, a Katalisten csönd van, szinte visszhangzik MG kérdése, pusztán a klogon született pár vélemény HSD-nél, Animánál és házi sajtófigyelőnkön, DTP jóvoltából.

Egyszer már átfutottam ezt a stratégiai tervet, valahol mintha még örültem is volna neki, de már nem találom. Akartam írni a fórumba, de végül is itt jobban össze tudom szedni a dolgokat, és ezt még véletlenül sem fogják „archiválni”. (És csak most tűnt fel, hogy MG azt írta, hozzászólt a vendégkönyvben. Ennek most semmi nyoma. Mi van itt???)

Akkor a vélemény:

Nagyon örülök annak, hogy belevették a könyvtár 2.0-t (valamint a web 2.0 technológiáit, mint alapvető kellékeit az olvasószolgálatnak, és egyáltalán a könyvtári munkának). Azonban úgy vélem, hogy ez az eszköz nem csak a második („A könyvtári épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül hozzáférést biztosít ezen információkhoz és adatokhoz, másrészt a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez”), hanem mind a négy kiemelt cél elérésében hasznos lehet. Sőt, ezeket össze is kapcsolhatja. Például az első cél (minden adat hozzáférhetővé tétele) és a negyedik (közösségek létrehozása) nagyszerűen összeillik, ha megtaláljuk azokat a csoportokat, amelyek tevékenyen részt tudnak venni az ilyen közösségi adatbázisok létrehozásában. Az olvasáskultúra fejlesztéséhez tartozó programok is működhetnek ilyen platformon stb stb.

Ami viszont szerintem nagyon-nagyon hiányzott, és kiemelt helyen kéne szerepelnie, az az ingyenes megoldások keresése (igen, Open Source). Az egész stratégia a helyzetelemzéssel és azon belül is a politikai és gazdasági jellemzőkkel kezdődik. A gazdasági tényezők három pontjából három a megszorításokról szól, és a politikai jellemzők sem vádolhatóak hurráoptimizmussal. Ehhez képest egy fél szó sincsen költséghatékonyságról, ingyenes alkalmazások használatáról, ne adj isten ilyenek koprodukciós fejlesztéséről. Sőt, kritikus sikertényezőként szerepel a finanszírozás megléte. Nem azt mondom, hogy nem fontos a pénz, sőt nagyon is kell. De az a szilárd meggyőződésem, hogy nem lehet pénztelenségre fogni egy projekt bukását (ez persze így nem biztos, hogy igaz… meg lehet győzni ; ), ennek így kicsit kiskapu jellege van, amire később majd még lehet hivatkozni.

Kíváncsi lennék egy alternatív stratégiára, ami abból indul ki, hogy nincs pénz (ennél ugye már csak jobb lehet). Állítólag a magyarok ebben nagyon jók.

És mindemellett egy ötödik pontot is készítenék, ha már pontokba szedném, ami valami olyasmiről szólna, hogy hogyan állítsák maguk mögé a könyvtárak a széles társadalmi rétegeket, promócióval, direkt programokkal, kiemelten színvonalas és korszerű szolgáltatásokkal. Nem vagyok túl nagy politikus, de van egy olyan gyanúm, hogyha sikerülne a könyvtáraknak egy kritikus támogatói tömeget elérni, akkor elég sok minden simábban gördülne.

Kb. ennyi volt, ami eszembe jutott a startégiai tervről. Most pedig itt lehet kommentelni, hozzászólni, belémkötni, nagyon köszönöm őket és nem fogom archiválni, ez tuti.


4 hozzászólás a(z) “Megjegyzés a 2008-2013-as könyvtárügyi stratégiához” bejegyzéshez

  1. Beharangoztam én is anno az elemzésemet, nézegettm forgattam a szöveget, majd arra jutottam, hogy lehetetlen pontokba szedve hozzáírkálni, valami egész másra gondolok, majd hagytam a kommentelést. Most pofozgatom az anyagomat, a vándorgyűléses infokkal kiegészítve közzéteszem a blogon, így utólag sajnálom, hogy nem archiválták :)

    Csak az utolsó 5. részhez fűznék hozzá.

    A Nagy Könyv programmal szokták bizonyítani, lám az milyen fontos volt, hú akkoriban olyan huzatosak voltak a könyvtárak, hogy egyszerűen nem csukódott be az ajtó a nagy tömegtől.

    Csak éppen az a bibi, hogy pont a könyvtárakat hagyták ki az egészből. Ezt sokan látták a szakmában is, de csak legyintettek. Jól kerestek a Tv-sek, a filmesek, a reklámhordozók, a könyvtárkba pedig jutott pár db. könyv.

    Vicces volt, hogy pl. az Egyetemi Könyvtárnak úgy jutott a programból egy kis bevétel, – nem pályázhatott felsőoktatási könyvtár ha jól emlékszem – hogy egy filmstáb kibérelte a dísztermet.

    A nagykonyv.hu-t el sem lehet már érni, a gugli kacse meg se nyikkan.

    Az a legbosszantóbb, hogy semmilyen utóélete nincs a programnak. Nem kezdett a szakma semmit véle, pedig szerintem lehettt volna használni pár adatot a mozgalmacskából. Jó lenne tévedni.

  2. Hát ez nagyszerű… komolyan mondom még most is mosolygok, azon, hogy nincs nagykonyv.hu. Ugyanis áprilisban két TDK dolgozat hallgattam végig el ebben a témában, az egyik pont a Nagy könyv utóélete volt, és mindenki olyan nagyra volt vele, hogy még mindíg fut és önálló életet él. Erre tessék… Most pedig hangosan röhögök… Mellesleg itt semmi hosszútávú eredmény nem látszot. Rövidtávon volt némi kicsúcsosodás, de a hosszútávú hatás egyenlő a nullával… Na de erről ennyit.

    Másik: Open Source…OK. Véleményem ismert, viszont éppen most olvasgattam mindeféle dolgot a Portál Programról… szép és jó, de lelki szemeim előtt látom, hogy sokan arra várnak, hogy kapjanak 1-2 millát pályázati forrásból, akkor majd valami külső céggel csináltatnak egy portált. (Akik mellesleg valamilyen CMS rendszerre építik, ami meg OS…) ahelyett, hogy saját maguk nekikezdenének, de…
    hmm… inkább majd a erről külön írok „Hogyan építsünk könyvtári portált” címen valamit.

  3. A vándorgyűlésen megkérdeztem Hegyközi Ilonát — akihez szerintem a KI-honlappal kapcsolatos észrevételek beérkeznek — s mondta, hogy még nem jutott hozzá a kérésem, de lehet, hogy ez csak technikai ügy. (Bár az is, hogy nekem, regisztrált KI-portál-használónak miért kell moderálni a hozzászólásomat. De erről nyilván a portáltulajdonosnak van joga dönteni.)
    Ami szerintem még érdekes a stratégiával kapcsolatban, hogy a plenáris ülésen elhangzott olyan kijelentés, hogy a stratégiát elkészítettük (Bakos Klára). Illetve olyan is, hogy vita kell (Hiller István). Meg olyan is, hogy hogy folyik a szakmai egyeztetés (azt hiszem, Bakos Klára). Nincs előttem a stratégia-készítés menetrendje, de úgy rémlik, hogy most még az egyeztetés szakasza van. Bár az itteni folyosói hangok meglehetősen depresszívek, nyomát sem hallom annak a bakosklárai optimizmusnak, hogy hatékony pénzfelhasználásra van kilátás. Sőt. A vitával kapcsolatban is nagy a szkepszis, legalábbis a jelen garnitúrával.
    (Nomost, ha a stratégia elkészült, akkor miért nem látni. Ha meg mégis vita lesz, akkor hol a terve.)

  4. A nagykönyvvel kapcsolatban még nem láttam olyan elemzést, amely a ráfordítások és a társadalmi hatás szintjének hányadosát vizsgálta volna. A vándorgyűlésen Hiller által közölt KI-ből származó adatok (melynek 2006. évi része még nem érhető el a KI honlapján — de ezek szerint a miniszterhez már eljutott, a szakmához még nem…) forgalomnöveketése több megkérdezett könyvtáros és -vezető csodálkozását is kiváltotta. Mintha a mérés módszertanának anomáliája jelentené a hirtelen növekményt. Persze, ez csak feltételezés.
    Tartok attól, ha a fent említett felmérés elkészülne, vagy elérhetővé válna, nem mutatna ki látványos eredményt. Pesze, ez is csak feltételezés, ha nem is teljesen alaptalan. Mindenesetre én nem nagykönyv-jellegű kampányokban gondolkodnék, hanem pl. gyerekbarát olvasás- és irodalomtanításban (vö. pl.: http://hunra.klog.hu/?p=51) illetve használóbarát könyvtári szolgáltatásokban.

Leave a Reply to mikulasgCancel reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .