Struktúra tervezése


Az előzőekben létrehoztunk egy új WordPress-blogot, amit már akár használhatunk is, funkcióiban nagyszerűen kielégítheti bárki igényeit. De. Mi van, ha mi mondjuk az intézményünknek (mondjuk ki: könyvtárunknak) szeretnénk csinálni blogot, vagy „csak” egy portált? Akkor „sajnos” még van vele munka bőven, ami viszont tiszta öröm, mert szinte játék WP-t építgetni és felfedezni az újabb és újabb lehetőségeket. (Ezt teljesen magamtól írtam, nem kapok érte pénzt. Ha valaki nem hisz nekem, próbáljon párhuzamosan WordPress-t és Joomla!-t hegeszteni…)

Először készítsünk egy vázlatot, hogy mire is akarjuk használni az oldalunkat. Az élő példánál maradva, mondjuk egy könyvtár oldalát szeretnénk megcsinálni.

Elsőként nézzük meg, mi volt eddig a honlapunkon. Ábrázoljuk fa szerkezetben, néhány kulcsszóval jelezve, milyen tartalom hol szerepel. Aztán hasonló módon rajzoljuk meg a vágyott lap struktúráját. Ne fogjuk vissza magunkat, zsúfoljunk bele minden ötletet, ami egy belső brainstormingon felmerül (akár még a 100+-50 munkatársat foglalkoztató intézményben is! – és én, ha vezető lennék, névtelenül kérném a nyomtatott véleményeket…), akár még az aktívabb olvasókat is bevonva (online és nyomtatott kérdőív, oktatók, professzionális felhasználó stb.), ebből aztán lehet visszafaragni esetleg (ha nagyon muszály), de sokkal jobb eleve több ötletből válogatni.

Másodszor, próbáljuk összegyúrni az adott rendszer, esetünkben a WordPress lehetőségeivel. Határozzuk meg a tartalmak alá- és fölérendeltségét, és döntsük el, mi statikus és mi dinamikus tartalom. Ami statikus tartalom, lap lesz, ami dinamikus, kategória. Emellett döntsük el azt is, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtunk még online (IM olvasószolgálat, tematikus linkgyűjtemény, elektronikus gyűjtemények, repozióriumok, szakmai blogok, híroldal stb. – a katalógust azért nem írtam ide, mert nem látom valószínűségét annak, hogy akár még csak a lehetősége is felmerüljön itthon még jóideig egy Scriblio-típusú dolog használatának… pedig ingyen van), ezeket írjuk fel egy listába, később még szükségünk lesz rá.

Ha mindezzel készen vagyunk, próbáljuk meg szövegesen megfogalmazni az intézményünk profilját, kinézetét, design-jét (hiányos szókincs miatt nem tudom pontosan leírni, amire gondolok). Ebben valószínűleg nagy segítségre lehet az alapítási okirat, az intézmény vezetőjének pályázata, valamint szintén a kollégák (akár névtelen) véleménye. Ennek jegyében határozzuk meg a legjellemzőbb design-elemeket (logó, színek, akár betűtípus), mert ez tényleg lehet ennyire fontos… Gyűjtsünk hozzá fotókat, rajzokat stb. a könyvtárról (akár polcok, könyvek stb.), olvasókról, munkatársakról, bármiről, aminek köze lehet a könyvtárhoz.

Eddig a tervezgetés, még esetleg szükségünk lehet egy gyorstalpaló angol HTML/CSS, és PHP nyelvtanfolyamra – nem kell megijedni, egyik sem olyan bonyolult, mint amilyennek kinéz (és minimális tudás is nagyon-nagyon elég, ráadásul garantált, hogy a móka végére ez a tudás hatványozódni fog, tehát profit is…), ráadásul itt is működhet a közös munka, biztos van a kollégák közt, aki tud angolul, valamint olyan informatikus (vagy ne adj’Isten, könyvtáros ; ), aki már találkozott a fenti programnyelvekkel. Ráadásul még erre sem lesz szükség. Kávé / sör / pizza / pogi / pattogatott kukorica / zene / kényelmes szék beszerez, bekészít, lelket kisimít…


Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .