Google Docs’ new face

Amikor tegnap az aktuális sörözésre rohanva előkapartam a Docsból az MG által kért doksit, meglepődve tapasztaltam az átváltozást. A Webisztán írja le részletesebben az új mappa-címke rendszert, amely már a Picasa2-ből is ismerős lehet (csak speciel Albums és Folders névre hallgat a dolog, előbbi a címkézés megjelenítése, utóbbi inkább a már megszokott mapparendszert adja vissza).

Én csak a Google Librarian Newsletter vonatkozó (7.) számát tudom ajánlani…

Viszont, hogyha már Picasa, akkor nem hagyom ki, hogy ne kapcsoljam a kedvenc témámat: Linuxra is létezik a Google fotórendezője, kicsit ugyan le van maradva, de hamarosan utoléri talán a Windowsos verziót (egy nem túl meggyőző nyilatkozat szerint a nyár végéig pl. meglesz az Upload to Web Albums funkció, ami jelenleg elég nagy hiányossága…).

Jelszóval védett tartalom (esti update) – alternatív szöveg megjelenítése

Az alternatív szöveg megadására tehát két lehetőségünk van: vagy beleírjuk az oldal sablonjának kódjába, vagy minden egyes védett oldalhoz írhatunk testreszabott üzenetet.

Az első lehetőség elég egyszerű: megvizsgáljuk, hogy az adott felhasználó be van-e jelentkezve, ha igen, akkor lefut a postokat megjelenítő Loop, ha nem, egy üzenetet kapunk, hogy tessék bejelentkezni. Ez így fog valahogy kinézni:


<?php get_header(); ?>
<?php if_user_logged_in() : ?> (ha be van jelentkezve, akkor a következő fog történni:)
<?php if (have_posts()) : ?><?php while (have_posts()) : the_post(); ?>
<div class="entry">
<?php the_content(); ?> (és a tartalom csicsázása – cím, dátum stb.)
</div>
<?php endwhile; ?><?php endif; ?> (eddig volt a tartalom megjelenítése)
<?php else : ?> (és ha nincs bejelentkezve)
<p>Jelentkezz be kérlek!</p> (vagy valami ilyesmi)
<?php endif; ?>

A másik lehetőség pedig hogy az egyes tartalmakhoz odaírjuk, hogy mi legyen az alternatív szöveg. Mondjuk egy rövid ismertető az adott tartalomról, és egy buzdítás a regelésre vagy egy határozott “Nekedehhezsajnossemmiközöd” szöveg (amelyet a Megjegyzés kivonatba írjuk bele), persze finomabban:


<?php if_user_logged_in() : ?>
<?php if (have_posts()) : ?><?php while (have_posts()) : the_post(); ?>
<div class="entry">
<?php the_content(); ?>
</div>
<?php endwhile; ?><?php endif; ?>
<?php else : ?>
<?php if (have_posts()) : ?><?php while (have_posts()) : the_post(); ?>
<div class="entry" ><?php the_excerpt(); ?></div>
<?php endwhile; ?><?php else : ?>
<?php endif; ?> (és itt a mese vége)

Arról pedig legközelebb lesz szó, hogy voltaképpen hogyan is kerülnek a megfelelő helyre a tartalmak (azaz, hogy ne az egész portálunkat listázza ki a fenti kód, hanem csak azokat, amiket tényleg kell).

És miért nem szóltatok, hogy az előző bejegyzésben baromságot írtam?…

Jelszóval védett tartalom

Egy szösszenet a Mamut egyik kávézójából, a sorozathoz:

Ha bejelentkezéshez kötött statikus tartalmat akarunk létrehozni, akkor két elvi lehetőség nyílik: egyrészt az oldalsablonba beágyazunk egy konstans szöveget, pl.

“A tartalom megtekintéséhez regisztrálj és jelentkezz be!”

A másik, hogy az excerpt-be (Megjegyzés kivonat ungarisül) beírjuk a kívánt szöveget (ld fentebb). Ezek után az oldal szerkesztőfelületébe bepakoljuk a kívánt tartalmat (esetemben az adatbázisok hozzáférését, mert úgy szólt a döntés, hogy csak a hallgatók és az oktatók lássák – erről még később lesz szó), és elmentjük.

Mindkét esetben bele kell nyúlni a sablonba, az egyik verzió, hogy a fentebb beírt szöveget tesszük láthatóvá bejelentkezés nélkül, a másik, hogy az excpert-et. A lényeg meg így néz ki:

< ?php get_header(); ? >

Ide jön az excerpt, ill. a kívánt felszólítás szövege. Rögtön utána pedig:

< ?php if(is_user_logged_in()) : ? >

És maga a tartalom, amit a fő beviteli mezőbe írtunk bele, jól. (Update: ez hülyeség volt.)

Most ennyi, este alaposabban körüljárom a kérdést.

Az egyik szemem sír…

a másik nevet.

Mindjárt megyek a második körre a mondattan csodálatos világából, viszont annyira frusztrált az, hogy semmi kedvem nem volt foglalkozni vele, hogy lezavartam egy Ubuntu-reinstallt (na, ezt a mondatot pl nem tudnám elemezni, az fix…).

Ezzel szemben, mint most szembesültem vele, már csak 8 könyvtáros (tájékoztatás, információforrások 3, 4 – társadalomtudományok és humaniórák, valamint természet- és alkalmazott tudományok; adatbázisépítés, könyvtárgépesítés és integrált könyvtári rendszerek; könyvtári és informatikai menedzsment 1, 2; valamint infoszakszem 3, 4) és 10 magyaros (XIX. századi magyar irodalom előadás és szeminárium, XX. századi világirodalom előadás és szeminárium, stilisztika, nyelvtörténet 2, 3, szociolingvisztika, pszicholingvisztika, általános nyelvészet) tanegységem maradt hátra, valamint 3 szigorlat (jó eséllyel megúszom az irodalomelméletet, na de majd meglátjuk ; ). Ezt egy jobb bölcsész egy félév alatt zúzná lefele, csak hát egyrészt nem vagyok jobb bölcsész, másrészt nekem a hét csak három és fél, harmadrészt ennek a felét nem hirdetik meg ősszel és előfeltételes.

Screenshot

A portálépítgetés megy. Legutoljára azt magyaráztam, hogy hogyan lehet a Corvinás keresőfelületet belepakolni gyorsan a lapunkba, azóta pedig a kezdőlapot csiszolgattam. Szétosztottam négy nagyobb körbe az egyes lehetőségeket, azt szépen elneveztem, és egy oszlpoba rendeztem, majd az egészet táblázat-szerűen elhelyztem a statikus kezdőlapon, amire a WP 2.2 már nagyon alkalmas, a Beállítások > Olvasás oldalon lehet szórakozni. A legegyszerűbb létrehozni egy home.php nevű lap-sablont (emlékszünk? előző bejegyzés…), majd ezt alakítgatni.

A szerűt azért emeltem ki, mert jómunkásember nem használt táblázatot tartalomigazításhoz (bár erről vannak más vélemények is…), csak dobozokat (alias <div>). Nos, ez nekem mindig munka, hogy újra és újra rájöjjek, hogyan lehet 2x2es felületet létrehozni. Az egyszerűség kedvéért itt most rögzítem.

Tehát, először csináljuk meg a Nagy divet, aztán a két sornak is egyet-egyet, aztán, ha több elemet (listát, bekezdést, blokkot stb.) akarunk rakni egy hasábba, akkor azoknak is egyet. Ez azt jelenti hogy 7 darabot kell megcsinálni, valahogy így:

<div id="kezdolap">
<div id="felso">
<div class="felso_bal"></div>
<div class="felso_jobb"></div>
</div>
<div id="also">
<div class="also_bal"></div>
<div class="also_jobb"></div>
</div>
</div>

Ezt pedig formázzuk be most. A bal oldaliak ellebegnak balra, a jobb oldaliak pedig jobbra, valamint, ha különböző mennyiségű tartalmat teszünk bele, akkor érdemes megadni egy fix magasságot is, mondjuk 200 pixel. Ez CSS-ben így néz ki:

.felso_bal, .also_bal { float: left; height: 200px; }
.felso_jobb, .also_jobb { float: right; height: 200px; }

Gyakorlatilag ennyi. Én még annyit bolondítottam rajta, hogy az egyes blokkok címe mellé raktam egy ikont, amit úgy értem el, hogy <h2> címsor taggel emeltem ki a címet (pl. Hírek), majd a CSS-ben beállítottam, hogy a háttérben jelenjen meg az ikon, balra csúsztatva. Érdemes átlátszó hátterű ikonokat használni (ezt tudja a PNG és a GIF kiterjesztés is), mert így szép hatást lehet elérni színes háttérrel is, ennek “pusztán” annyi a hátulütőja, hogy az Explorer nem tudja kezelni, hanem szürke hátteret pakol be. Állítólag van rá megoldás, én működővel még nem találkoztam. És akkor ez így néz ki:

.felso_bal h2 {background: url(http://a_kep_urlje/kep_cime.png) no-repeat left; padding: 10px 0px 0px 35px;}

momek printscreenÉs így a másik hárommal is. A background állítja be a háttér tulajdonságait, amelyben megadjuk a kép helyét, azt hogy ne ismétlődjék (ezt meg tudja tenni függőleges – x-repeat – és vízszintes – y-repeat – irányban is, amíg ki nem tölti az adott blokk hátterét), valamint hogy a tartalomhoz képest balra lebegtesse (azaz jobbra fussa körül a szöveg), végül pedig a felső és a jobboldali szegélyét állítottuk olyan vastagra, hogy ne folyjon egymásra kép és szöveg.

Az meg már csak egy kósza ötlet volt, hogy az olvasót előre tájékoztassuk, hogy mit talál adott oldalon. Erre ugye van a title="link címe" megoldás, amit elegánsabb megoldással ki is vetíthetünk a linkek mellé egy JavaScript segítségével.

Legközelebb itt folytatom, addig is egy printscreen a kezdőlapról.

Összefoglalás

Megvágtak mondattanon. Már megint. Holnapután zweite Rund, ha nem jön össze, fél év rápihenés újra.

Jó a restaurációs kiállítás a Nemzeti Galériában. Éjszaka meg pláne hogy. Továbbra is nagy kedvenc A várandós Mária, zseniális ember lehetett a festője – a képet átvilágítva lelték meg az anya hasába csecsempózba felvázolt, vállán keresztet tartó Jézust. Gyönyörű.

A végén meg jóhangulatú tűzgyújtós-ugrós, gólyalábas-vicceskedős befejezés a Millenárison. Tündéből pedig sztár lesz, már most meg lehet mondani, szegény.

Van egy magyar fejlesztésű WebOS (mint Operation System, kivételesen ; ), úgy hívják, hogy Rhitmo (screenshotok). Van hozzá szakirodalom a CMSAwardon, a Webisztánon, meg még egy rakat helyen. Regeltem, ha eksön lesz, még írok róla.

Cikkajánló: Sanyi írt Top 10 ILS címmel, hosszas eszmefuttatással az OS-ről (most mint Open Source, jajistenem, mi lesz itt, hogy fogják hívni az Olcsó Sajtot?), ehhez pedig levezetésnek kívánom Ági OS workshop és a KOHA című beszámolóját a KOHA bemutatójáról. Tananyag kéne, hogy legyen.

A Google Maps pedig kitűnő spanyol útiterv készítéséhez. Elteszem magamnak a kiválasztott városokat, berakom egy útvonalba őket, végül pedig kiszedem az autópályát, mert csóró vagyok. Hatalmas. Várom, hogy összerakjanak gúgliék egy kifejezetten utazástervező cuccot (bár a Labs segítségével talán nem lenne túl nagy kunszt – mondjuk a Transit efelé kezd tapogatózni).

Ja és igen. Ádám készül. Nagyon készül.

A sorozatról most direkt nem írok most ide, azt majd külön, mert közben az is megyeget. Szépen.

Ehhez meg nem fűznék kommentárt. Asszem.

Integrálj Corvinát WordPress-be!

Az tuti, hogy katalógus kell egy könyvtári honlapra, ha fene fenét eszik is. Nos, ezt meglehet úgy csinálni, hogy csak belinkeljük az OPAC-ot, aztán kész. Na de mi van, ha én azt szeretném, hogy alapból a honlapon lehessen keresni, egy integrált formban, ami kinézetileg is olyan, amilyennek én szeretném? Nos, erre lehet megoldás a következő művelet.

Kell elsőként hozzá a Corvina-rendszer URL-je, ami legtöbbször úgy néz ki, hogy http://corvina.intezmenydomain.hu (ebben azért annyira nem vagyok biztos, nekünk így néz ki). Emellett pedig, hogy megcsináljuk a WordPress HowTo-t, ami után tudjuk, hogyan lehet létrehozni egy statikus WordPress-oldalt (single.php). Mármint úgy kockásan, forráskódilag (annyiban gömbölyded a téma, hogy WordPress “kódilag”). Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor már csak annyi van hátra, hogy ennek a leírásnak az alapján létrehozzunk egy oldal-sablont. Ez a következőképpen néz ki:

Hozzunk létre egy szöveges fájlt, mondjuk katalogus.php néven. A fájl elejébe kerüljön egy következőképpen kinéző dolog:

<?php
/*
Template Name: Katalógus
*/
?>

Innen fogja tudni a WordPress, hogy ez egy oldal sablonja. Ezután másoljuk bele a single.php tartalmát, amit gyakorlatilag ki is törlünk rögtön, vagy írjuk bele a következőt:

<?php get_header(); ?> (- hogy meglegyen a fejléc)
<div id="katalogus"> (- hogy kedvünkre formázhassuk)
( – ide jön majd a keresőfelület)
</div> (- a formázó doboz vége)
<?php get_sidebar(); ?> (- az oldalsáv, ami talán jó, ha itt is van, de nem muszály)
<?php get_footer(); ?> (- a lábléc, ez érdemes)
</div>; (- az egész tartalmat formázó doboz vég, a fejlécben kezdődik)
</body>
</html>

Ezek után mentsük el, és nyissuk meg a katalógusunk keresőfelületét. A böngésző menüsorában a Firefoxosok a Nézet > Oldal forrása (ctrl+u), az IExploreresek a Nézet > Forrás pontra kattinta kapják meg a forráskódot. Ebben keressük meg a magára az űrlapra vonatkozó részt (nálunk ez úgy néz ki, hogy egymás után van sok tábla, az első pár a fejlécet és különböző dizájnelemeket tartalmaz, ezek után kell megkeresni azt, amelyben szerepel ez a bűvös sor:

<FORM ACTION=wpac.cgi method=post>

Ha ez megvan, akkor az ezt tartalmazó, és ezt követő táblázatokat másoljuk át egy-az-egyben a katalogus.php vonatkozó részébe (hátom pont helyére). Ezek után már csak pont a kiemelt sot kell buherálni, a wpac.cgi helyére írjuk be a teljes URL-t, azaz esetemben azt, hogy http://corvina.mome.hu/corvina/opac/wpac.cgi.

Már csak annyi maradt hátra, hogy létrehozzunk egy oldalt (Írás > Oldal), amibe nem kell írni semmit, csak jobb oldalt válasszuk ki az Oldal sablon pontban a Katalógust.

Itt tulajdonképpen hátra lehene már dőlni, de azért legyünk kicsit maximalistábbak. Nekem pl. böki a csőrömet az a fene sok tábla, sokkal szebb lenne dobozolva (<div>...</div>) a dolog, valamint eléggé valószínűtlen, hogy egy 800px széles oldalsávos lapot nem vág szét kapásból az űrlap, ezért érdemes a CSS-sel is bajlódni (a fenti tutoriál után már nem lehet ez nehéz dolog…).

Ezt a mintát követve egyébként lehet gyorskeresést is létrehozni az oldalsávban, természetesen redukált opciókkal, mert különben túl nagy lesz.

A baj az, hogy a többi IKR-t nem ismerem, nem használom annyit és olyan szinten, hogy ezt tudjam. Nagyon megköszönném, ha a kommentekbe leírnátok ez irányú tapasztalatotokat, ötleteiteket, tanácsaitokat, hogy minél többet lehessen belőlük tanulni…

És még egy TODO a végére:

  • az OPAC kimenetének módosítása – oldalon belüli listázás

Megjegyzés: persze ez nem azt jelenti, hogy ez annyira WordPress-specifikus lenne, ezt gyakorlatilag bárhol meg lehet csinálni…Ráadásul ez nem is integráció volt, csak egy keresőfelület, mindegy. Azoktól, akik idáig elolvasták, bocsánatot kérek ; )

Tipp: nekem nem tetszik, hogy ott van a Corvina copyrightja, jó vastagon az űrlap alatt, letettem láblécbe, viszont csak akkor jelenik meg, ha a katalógusra vagyunk kíváncsiak. Ezt a következő kódrészlettel értem el:

<?php if(is_page('katalogus')) { ?> (- ha a katalogus nevű oldalsablon van éppen képernyőn – .php kiterjesztés nélkül, kisbetűvel, ékezetmentesen)
Corvina WWW Gateway v3.0 © 1998-2001 <a href="http://www.dataware.hu" target="_blank"> debis IT Services Dataware Kft.</a> (- akkor jön a Corvina copyrightja)
<?php }; ?> (- egy feltételt még PHPban is illik lezárni)

Ennyi. Ezek után teljes lelkinyugalommal töröltem az eredeti copyrightot.

A papírforma

Amikor munkába álltam, az egyik feladatom az volt, hogy böngésszek végig minél több külföldi művészeti egyetem könyvtárának honlapját, és összegezzem a tapasztalataimat. Ez megtörtént, és a következő eredményre jutottam. A külföldi egyetemi könyvtárak legelső sorban az egyetemek információs központjai, tudásbázisai, szellemi központjai. A honlapok funkcióit három nagyobb csoportra lehet osztani:

  1. (Saját) gyűjtemények, avagy repozitóriumok, digitális könyvtárak stb.; (külső) források (linkek, tematikus gyűjtések, adatbázisok, feedgyűjtemények és ezek alapján való hírszolgáltatás stb.).
  2. Segédletek, tananyagok, használati útmutatók
    • információkeresés, -rendezés (pl. könyvtár- és webhasználat)
    • egyéb (pl. hogyan írjunk dolgozatot, pályázatot, bibliográfiát)
    • tanulmányi élethez kapcsolódó (pl. infó oktatókról, tananyagokról, pályázatokról)
  3. Kérdezd a könyvtárost!; online ügyintézés (kölcsönzés, hosszabbítás, iratkozás, olvasószolgálat stb.)

Ezeket összevetettem a kész anyaggal (meglévő honlappal), és ebből nekem a következő struktúra állt össze (ez egy kicsit specifikus, egyetemi könyvtárra vonatkozó, de nyilván nem okoz nehézséget átültetni a helyi igényekre) – eléggé triviális dolgokat is leírok, de mindegy, nekem fáradtság, és persze a sorrend sem releváns:

Általános információk

Adatbázisok

  • Elérhetőség
  • Nyitvatartás
  • Beiratkozás, árak
  • Könyvtárhasználati szabályzat
  • Az egyes menüpontok leírása (nem a tartalom leírása, hanem hogy mire jó)

Szolgáltatások

  • Saját könyvtár (ez még jövő, messzi is talán, de az UTCA már jön…)
  • Kérdezd a könyvtárost!

Katalógus

Segédanyagok

  • Tanulás
  • Kutatás
  • Könyvtárhasználat
  • Webhasználat

Gyűjtemények

  • Hallgatói
  • Könyvtári

Fontos, hogy egy tartalom több helyre is tartozhat! Nem az a cél, hogy minél kisebb méretű lapot hozzunk létre, hiszen ma már nem számít pár kilobyte, viszont sokkal-sokkal könnyebb megtalálni egy-egy adott tartalmat többféle szempont alapján.

A másik lényeges dolog – ami viszont megtakarít nekünk némi gépelést -, hogy össze-vissza kell linkelni a portált (jó és rossz értelemben egyaránt). Ha megoldjuk a folyamatos tájékoztatást, hogy hol jár az olvasó, nem fog eltévedni. Pl. az adatbázisokhoz be lehet linkelni a segédanyagok vonatkozó részét, a gyűjteményekhez a kapcsolódó tanegységről, oktatóról szóló információt stb. Ez eléggé hosszadalmas munka, de kreatív, úgyhogy élvezetes.

Lehet, sőt valószínű, hogy nem írtam túl sok újat, de hozzátartozik ez is a sorozathoz.