Javítás

Na jó, belátom, Petrinek is vannak jó ötletei. Hogy jó versei is, azt nem tudom megítélni.

Sci-fi szerelem

Úgyis annyi a dolgunk.
A szerelem végül is újplatonikus
vívmány: azon gondolkodom, mi lenne, ha
megpróbálnánk ilyen irányba
tapogatózni, felhasználva meta-
pszichikai és parafizikai
ismereteinket. Például megbeszélnénk,
hogy te pontban félegykor odaképzelsz
engem a Mechwart-térre, én pedig
ugyanoda képzellek téged (illetve
egy kicsit arráb – szükségképpen)
de ugyanarra a padra.
Két ideális tárgy sütkérezik
a Mechwart-téren! De vajon melyiken?
Az ideális Mechwart-téren?
Agyam, mint tompa zsilett, csak kaparja
a kiserkedő inkonzisztenciákat.
Már az is kérdés, elképzelhetőek
vagyunk-e te meg én. Vagy csak két
olyan képzelhető el?
– De ha csevegünk, vagy ölelkezünk:
te akkor is csak
funkcionális diszpozícióm
körvonala vagy – vagyis egy határ,
melynek te mindig mögötte maradsz,
mint e határ módosulásainak
feltételezett oka, én hasonlóképpen
– és a Mechwart-térrel is ez a helyzet!
Lévén a nyelv félrevezető:
“Odaképzeljük egymást a Mechwart-térre.” A locativus
reális térbeli ténykedésre utal
míg a fiktív jelleg
kizárólag ránk vonatkozni látszik.
De alkalmazzuk csak a komplementer
megfogalmazást: “Kölcsönösen egymás köré
képzeljük a Mechwart-teret.”
– s rögtön kiderül a viszonylagosság.
Ha tehát két ideális tárgy sütkérezik,
úgy ez az ideális Mechwart-téren
történik – bár pusztán formális meggondolásból,
mert nem lehet azt mondani, hogy ez valamiben
különbözik empírikus egzisztenciák
találkozásától a valóságos Mechwart-téren.
Ha csak abban nem (s ezt szándékosan a végére hagytam,
mert ez a meglepetés), hogy az ideális
félegy nem múlik el. – Az meg nyilvánvaló,
hogy két ideális szerető nem
találkozhat a reális időben
egy ideális köztéren.
Az ilyen szerelem logikailag örökkévaló.

(Petri György: Körülírt zuhanás, Budapest, Szépirodalmi, 1974, 35-36.)

[… Például megbeszélnénk,
hogy a Tanárúr pontban 10 órakor odaképzel
engem a terembe, én pedig
ugyanoda képzelem a Tanárurat…]

Google Librarian Newsletter, május

Tegnap érkezett a májusi szám, tartalmi összefoglaló:

Elsőként R. V. Guha, fejlesztő ír a Google Custom Search Engine-ről egy hosszabb bemutatást, eszmefuttatást. A lényege, hogy a Google hatékonyságát és erejét alkalmazhatjuk a saját linkgyűjteményünkön, azaz “önálló”, tartalomára nézve speciális keresőmotort építhetünk. Nálunk, itt a Klogon, a KataKer és a FIKSZ E-ngine készült ezzel a motorral.

Utána Dan Appleman, fejlesztő és a SearchDotNet.com webmestere vall a .NET-tel foglalkozó lapokat kereső és feltáró lapjával kapcsolatban a CSE-ről.

A Best of the Blog válogatásba Avni Shah bejegyzése a Google Notebookról és Aman Govil írása a Google Mapsról került be, valamint az Authors@Google, amely arről tudósít, hogy a Google Books projektben szereplő szerzőkkel készült interjúk, videók új felületen kaptak helyet.

Mindemellett beszámolnak arról is, hogy a Google új keresőszolgáltatása, a Google Patent, amely szabványokat keres, elnyerte a 25 díjazottnak kiosztott New York Public Library Best of Reference 2007 díjat. Bethany Poole, a Google Book Search Marketing Managere tudósít arról, hogy a Book Searchben már jóval több könyvhöz lehet hozzáférni, mivel a digitalizálások mellett egy egyesített katalógus metaadatait is átemelték.

Ezzel együtt pedig csatlakozott a 14. és a 15. partner is a Google Books Library Projecthez, méghozzá már Európából, a Lausanne-i és a genti egyetemekről lévén szó.

Az idegen nyelven való böngészést segíti a Google Translator új szolgáltatása, amely azt teszi lehetővé, hogy saját nyelvű felületen keressünk idegen szöveget, majd ezt eleve fordítva kapjuk meg. Kicsit magyarabbul: angol lévén mondjuk nem tudok oroszul, de szükségem lenne a moszkvai metró-menetrendre, ami tegyük fel, nincs meg angolul. Ezért beírom angol nyelven a keresőbe, hogy “moscaw subway timetable”, ezt lefordítja magának oroszra és cirillre, megkeresi, majd kidobja nekem a találati listát angolul (és opcionálisan oroszul is).

Végül pedig az új kiadványok közt szerepel egy Libraries and Google Book Search című jegyzet, amely a Library Projectre feltett kérdésekre felel.

Én meg ígérem, ha összeszedem magam, újra kikerülnek a feliratkozós formok, és tisztességesebben fogok fordítani, beszámolni a dolgokról. De most sajnos vizsgaidőszak és Tandori, no meg Petri (fura, amíg Tandoriról olvastam, nem tudtam volna elképzelni, hogy valaha szinte vágyni fogok utána – egy fél nap elég volt hozzá Petriből…) és társaik. Szorít az idő.

Olcsó húsnak milyen leve?

Az előző post kommentjei elkanyarodtak egy számomra kedves terület felé, ez pedig az ingyenes szoftverek köre. Az nagyon régi nóta, hogy jajdekevésapénzünknekünk, no de hát nekem pl még kevesebb pénzem van, mégis jószerivel teljesen ingyen elégítem ki ilyen irányú igényeimet. Itt és most pedig egy olyan gyűjteményt szeretnék közzétenni, ami szabadon bővíthető, és olyan ingyenes szoftvereket tartalmaz, ami többé-kevésbé elengedhetetlen egy könyvtári számítógép számára. Ebben a postban Windows-zal (is) működő programok szerepelnek (élesebb szeműek észrevehetik, hogy ezek bizony jórészt alapvetően inkább a Linuxot szeretik…), mivel sajnos a magyar könyvtárak – szerintem – 100%-ában ez az operációs rendszer fut, és nagyrészt még csak kísérlet sem zajlik ennek a helyzetnek a megváltoztatására (ez Sanyinak volt labda, ha kéri).

Tehát, az operációs rendszer a Windows.

openofficeIrodai szoftvercsomagnak én az OpenOffice-t használom, amely jelenleg a 2.2-es verziónál tart. Kinézetre talán igénytelenebb, mint a csilivili Vistás Office, viszont tudását nem kell szerintem szégyenlenie. Nekem két tulajdonsága jött nagyon be: az egyik, ha már egy dokumentumban leírtunk egy szót, akkor ha újra elkezdjük gépelni, automatikusan felajánlja, amit egy enter leütésével fogadhatunk el – hasonlóval az Excelben lehet találkozni (persze, gusztusa válogatja, az öcsém pl falramászik ettől). A másik a bibliográfia-adatbázis, amely relációs adatbázisban tárolja a hivatkozásokat, amiket aztán kattra be lehet pakolni szépen lábjegyzetbe, vagy ahova akarjuk. Ráadásul szépsége a dolognak, hogy a magyar fordítás mindig naprakész, az elérhető két szint közül a felsőn van.

(Ádám juttatta eszembe: igen, a PDF-készítésben nagy az OOo. Nagyon nagy.)

firefoxBöngészőként alapértelmezetten a Mozilla Firefox van beállítva. Jelenleg a 2-es verzió fut belőle. Erről azt hiszem nem kell sokat zengenem, így is írtam róla eleget. Röviden összefoglalva: böngészés lapokon (nem kell mindenhez új ablakot / programot nyitni), szinte mindenre van már írva kiterjesztés, amelyek a legváltozatosabb formában könnyítik a munkákat, teljesen egyénre szabható kinézet, így némi munkával akár a könyvtárunk arculatához igazíthatjuk, beépített helyesírás ellenőrző (ami ha egyszer normálisan meg lesz csinálva, biztos tuti jó lesz) stb.

pidginIM-kliensnek a Gaim-ot használtam, használom jobbára, amelyet egy hónapja Pidgin néven fejlesztenek tovább. Skype-on kívül szinte az összes protokollt tudja használni.

gimpKépszerkesztőnek a Gimp van telepítve, a “Fotósopp” ingyenes tesója, állítólag nem annyi, jobban mondva nem teljesen ugyanolyan tudással. Állítólag, mert én elég keveset szoktam képekkel manipulálni. Viszont az expert júzerek véleménye szerint, bár tudásában van különbség, az eredményben és használhatóságban nem sok, sőt, a Gimp sokszor messze barátságosabb. Szintén 2.2-es verziószámú belőle a legfrissebb.

ifranviewKépkezeléshez Ifranview-ot használok, nagyon pici, nagyon gyors és nagyon okos. Kedvencem a kötegelt átnevezés, átméretezés és konvertálás. Nehéz olyan képformátumot mondani neki, amire bután néz, ráadásul lejátszik egy csomó hang- és videóformátumot is (ezzel érdemes is vigyázni telepítésnél, ha nem figyelünk oda, szinte minden felett átveszi az uralmat… ; ).

picasawebKépnyilvántartáshoz viszont inkább Google Picasát használom, eléggé gyönyörűen komplex módon tudja kezelni képeinket. Egyszerűen imádom, ahogy hazajövök valahonnan, átlövöm a képeket, és pár kattal feldobom az egészet a Picasawebre, vagy csak egy-kettő mókásabbat elküldök a barátnőmnek, szintén csak bosszantóan kényelmes módon : D. Akinek pedig Blogger.com-os blogja van, még jobban járt: hasonlóan gyorsan tudja postolni képeit. Ezenkívül persze lehet címkézni a képeket (szerző, hely, dátum, megjegyzések stb.), valamint néhány alap módosítást / javítást is végrehajthatunk vele. Én az angol verziót használom, a magyar sajnos jónéhány lépéssel le van maradva még…

Általában HTML / CSS és PHP szerkesztéshez szimpla Jegyzettömböt/Notepad-et használok. Ez egyéni ízlés dolga, tudom, hogy vadul hangzik, meg messze jobb cuccok vannak hozzá, nekem még egyik sem jött be, de ezért van lent a kommentelési lehetőség : D Egyébként meg persze alapértelmezetten elérhető minden Windows-ban.

winampZenelejátszáshoz Winamp. Olyan mint bármelyik lejátszó, csak sokkal jobb. Annyira extra dolgokat nem tud, de mégis, ha valaki egyszer rászokik az igazi feelingjére, akkor mutogathatnak neki WMP 11-est meg iTunes-t…

Videóhoz én leginkább VLC-t használok, nagyon szépen kezel felirattól kezdve kimenetig sok mindent, és szintén beszél magyarul.

Azt hiszem, így teljes a lista. Levelezőklienst direkt nem írtam, nem hiszem, hogy ilyen szoftvert használnának könyvtári gépeken. Egyébként Thunderbird-öt használok, a Firefox testvére, ugyanazt tudja, csak levelezőprogramban.

Minden további ötletet, észrevételt, kiegészítést, javítást várok a listához!

Update (07.06.28.):
A Kispadon még februárban készült egy nagyszabású gyűjtemény. Mazsolázni jó belőle.

Kevés

idegesítőbb dolgot láttam életemben, mint egy lebutított IE 7es, kis felbontással. Oh my, oh my.src

Ádám kedvéért screenshot is van. Buta: nincs tabozás, nem lehet átrendezni/kicserélni eszköztárakat, nemis igazán funkcionálnak stb. Persze ez valószínűleg az én laptophoz szokott kényes lelkem kínja csak… : D

(Zárójelben: sikerült még egyet találni. Azt, hogy nincs fent a gépeken az itt fejleszett LibriBar, és még csak fel sem lehet rakni. Ez azonban szerencsére nem csak idegesítő, hanem értehetetlen is.)

Fogy

a DIA. Egyre jobban, és eléggé látványosan.

Hálás vagyok érte, hogy egy ilyen haszontalan és felesleges dolgot felszámolnak végre, ami csak az adófizetők pénzébe kerül. Köszönöm néked, ó MB és ó HI, hogy ti milyen jók vagytok hozzánk… Könny csordul a szememből a meghatódottságtól.

Egyébként rátok is az vonatkozik, mint Ronaldo-fogú elvtársatokra. Mindegyikőtöknek egyenként és összesen.

Javítok: még nem fogy.

Ütemterv elektronikus adattár létrehozásához

Szolgáltatás meghatározása

  • oktatói igények felmérése

Csapatépítés

  • a meglévő humán erőforrás képzése
  • új munkatársak felvétele, ha szükséges

Technológia

  • szoftverek válogatása, és a megfelelő kiválasztása
  • a szükséges hardverek és szoftverek beüzemelése

Marketing

  • marketinganyagok készítése
  • szórólapok, weblap, kommunikációs eszközök

Első Felhasználó program

  • már meglévő gyűjtemények kötegelt feltöltése
  • képzés, új gyűjtemények készítése

Szolgáltatás indítása

  • indítás
  • marketing/PR kampány
  • beküldők képzése

Szolgáltatás működtetése

  • hosszú távú feladatok – rendszer működtetése, szélesítése stb.
  • rendszertámogatás
  • segítségnyújtás

PDF, táblázattal.