Jegyzetelek 1.

Eddig még nem nagyon találkoztam olyannal, hogy egy műnek a weblapja. Most sikerült. Spíró Fogságának pl. csináltak. Lehet, hogy én nem figyeltem, de ez kimaradt.

Elszántam magam végre a munkára, gondoltam, kipróbálom, milyen az, amikor az ember úgy “hálózatosan” ír dolgozatot. Del.icio.us, Google Nootebook és Docs bekészítve, érdekes lesz. Legutóbbit már teszteltem párszor, bejött.

A magyar liblogoszféra

Már korábban harangoztam, hogy az infobib.de felkért, hogy írjak a magyar könyvtári blogoszféráról. Megtettem. Nem állítom, hogy elfogulatlanul és nagyon alaposan. Mindegy, ismertetőnek jó ez is, akit érdekel, az úgyis utánakérdez. Az viszont megnyugtató, hogy a KLOG ötletét jónak találta más is. Talán létre tudtunk hozni egy olyan modellt, amit más országokban is átvesznek…

A cikk angolul olvasható (Ádám jóvoltából nyelvi hiba nélkül… : ), de a magyar eredeti is olvasható a KLOG.hu-n. Mindehhez pedig készítettem gyorsan egy listát angol nyelven a magyar liblogoszféráról.

De vissza az infobibhez: egy teljes sorozatot akarnak beindítani az európai országok liblogoszféráiról, és ezt tegnapelőtt, a könyv (és a copyright, teszem hozzá egy grimasszal, ezt mindenki úgy képzeli el, ahogy akarja/tudja) világnapján kezdték el, a spanyolokkal, de rögtön jövünk utánuk mi is. Ha ezen a héten jól tanulok, lefordíthatom az ő írásukat is. Össze is gyűjtötték az egész etwast egy oldalra, ott lehet követni, a következő Norvégia lesz, ajánlom Németh Márton figyelmébe : D

Tanfolyam a dokumentumok vándorlásáról

Azt hittem, ez a blogolás fog majd menni jól nekem az egyetemen, de nem, mert csak. Szóval, most a panzió netjén lógva gyors vázlat, aztán este/holnap részletezés.

Tegnap jobbára az Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR) volt a téma, amelyet itt, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban (DEENK) és a Könyvtári Intézetben (KI) fejlesztenek. A KI munkatársai a statisztikákat és a vonatkozó jogszabályokat ismertették, majd a DEENK kollégái beszéltek tapasztalataikról, munkájukról.

ariel logoMa pedig meg fogjuk ismerni jól az Arielt. Ami, mint kiderült, jól helyettesíthető bármi mással. De erről majd legközelebb.

Róka az asztalon

Jessamyn West már nem ismeretlen talán, vettem már át tőle pár dolgot a blogomban. A CIL 2007-en is résztvett (ofkórsz), és tartott egy előadást a Firefox (továbbiakban FF) könyvtári használatáról. Mivel FF rulez, meg különben is, ezért itt van a fordítása:

  • a FF szabványos (na jó, azért Opera is van ám…) , keresztplatformos, élvezet vele dolgozni (aláírom)
  • gyakorlatilag bármire lehet használni… (ehhez nem fűznék kommentárt, beteg dolog…)
  • vannak hozzá kiterjesztések (és valószínűleg ez teszi majd egyszer, ha, lenyomhatatlanná):
    • kiterjesztések (egyszerre több feladadtot is lehet végezni a böngészővel)
    • keresőmotorok (keresődobozok és “smart keywords“, azaz előre definiált kulcsszavak, amelyeket keresésekhez rendelve értelmezni tud a FF, ráadásul ezeket magunk is létre tudjuk hozni)
    • témák (ezek nagyban tudják javítani a munkamorált, szerintem érdemes erre odafigyelni…)
    • Greasemonkey és szkriptek (ezek a weblapok kinézetét és működését tudják befolyásolni – ez pedig eléggé fontos lehet, jutott már eszébe valakinek, hogy a gondosan megtervezett könyvtárportált egy egyszerű szkriptecskével úgy nézem, ahogy akarom?)
    • valamint további ikonok, szótárak (SZTAKI szótár is!), helyesírásellenőrző (a magyart inkább nem használom…) és pluginek (OSZK LibriBar)

Jessamyn végül ajánl pár dolgot könyvtárosoknak: vörös macska téma, előzmények almenü, reggeli kávé, valamint keresőmotorok: Wikipedia, Google Yahoo, Merriam-Webster, IMDB, Google Images, Thesaurus.com, Urban Dictionary (persze fenntartva, hogy ez a lista erőse az anglo-amerikai “kultúrkörben” érvényes leginkább). Felsorolja, hogy mlyen dolgokat használ:

  • Greasemonkey: Flickr More Home, Yahoo Mail Welcome Skipper, Facebook Auto-Colorizer, Facebook News Feed Ad Nuker, Facebook Flyer Remover, Facebook AutoLogin, Gmail Signature Float, Wikipedia Cleaner Design
  • Add-Ons: Down Them All, PDF Download, Customize Google, Chatzilla, Enhanced History Manager, Tab X, Pearl Crescent Page Saver
  • Themes: GrApple, Looks Familiar, PimpZilla

Akkor már viszont én is:

  • Kiegészítők: gTalk Sidebar, LibriBar, PDF Download, Web Developer, del.icio.us Bookmarks, Adblock Plus, Download Statusbar, Fasterfox, FlashGot, Foxmarks Bookmarks Synchronizer, Gmail Notifier
  • Szótárak: SZTAKI szótárak
  • Témák: most éppen default

…és köszönjük a halakat.

Ádám tegnap csinált alternatív Google keresőt (KataKer), hogy lehessen ilyen is a Katalistre. Nem igazán érezte magát szerintem se Kolumbusznak, se Newtonnak tőle, hiszen ilyet már csinált (ld. FIKSZ E-ngine, több mint 700 forráslappal, több, mint a LISZEN-é – bocs Ádám, hogy lelőttem), és ez a technológia sem új már. Ráadásul, mint egy kedves kollégánk volt szíves felhívni rá a figyelmünket, van kereső is a Katalisten, valamint egy egyszerű “site:…” segítségével a Googleban is lehet keresni rá. Wow. Köszönjük, eddig valószínűleg a szemünkön ültünk. Mivel pedig nyílt levlistára írt, ezért feljogosítva érzem magam arra, hogy egyenként kiemeljem az idézeteket, úgy válaszoljak rá.

Arról nem is beszélve, hogy a “témá”-ra (thread) kattintva nagyjából látszik, hogy melyik levelek tartoznak egy kupac alá, ha nem piszkítottak bele a tárgy mezőbe a levélírók. Ez is olyen tematikus kereséses bizé.

De bizony belepiszkolnak, rendszeresen. És tetszik-nem tetszik, nekünk ehhez kell igazodni. És tessék mondani, mi az a tematikus keresés bizé? Olyan startlapbigyó? Jééé, hogy ilyen is van… Tetszik róla tudni, hogy ez kicsit meg van haladva? Vannak olyanok, hogy címkék, úgy ám, amivel a felhasználók maguknak tudják kategorizálni a tartalmakat, mert a büdös fene kíváncsi arra, hogy valami tök idegen figura mit gondol a világról (nekem olyasmit tanítottak az első évben, hogy minden kategorizálás a tevékenységet végző ember világképét tükrözi vissza, bármennyire is csiszolnak rajta – szerintem meg Ranganathan rulz, le Dewey-val, ha már itt tartunk).

Ezeket már nem tanítják első évben az “információkereső szakembereknek”, a könyvtári informatikusoknak” meg a “számítógép-képes könyvtárasoknak”?

Nem. Ezt nem. Egyetemen még nem sokat hallottam Google Custom Search Engine-ről (tisztelet a kivételt képző Fodor János tanárúrnak, aki még a Google Docs-ot és a del.icio.us-t is megtanítja használni…). Tematikus keresésről meg max a Startlappal kapcsoltaban hallok.

… Vagy ez egyébként a Könyvtár 2.0? Költségvetés nélkül, parasztvakitásként berakunk egy logót egy linkre, kijelentjük, hogy ilyen még nem volt (pedig de) és mindenki hasraesik tőle?

Igen, parasztvakítunk. Csak van olyan paraszt, aki nem vakul belé (kár, pedig akkor igazán istennek éreznénk magunkat…). Egyet hadd tisztázzak: ilyen még nem volt. Lehetett a Google-val bűvészkedni, vagy Katalist keresőjét használni, de speciel pont ilyen még nem volt, ezért is lett.

Maga a keresőfelület egyébként nagyon szép és letisztult. Kár, hogy nem lehet rajta beikszelni, hogy a “könyv” az “konyv” is lehet, a google-ban pedig csak a macskakörmöt kell lehagyni ehhez. Meg kár, hogy a kék meg a piros annyira nem jó együtt, lásd http://www.mozaik.info.hu/MozaWEB/Feny/page522.htm alatt (5.5.1. Gyakorlat).

Ezt a macskakörmös okfejtést nem egészen értem… Roppantul megtisztelne, ha küldene egy screenshotot, amin az van, hogy a konyv keresésre könyv szót is adott a Google (és akkor belátom, igaza van ebben a pontban). Valamint kár, hogy a Google úgy találta, hogy a kék-piros színösszeállítás jó neki – itt a linkek színére gondolok, de ha a logóra célzott, akkor lehetne sorolni a Pepsit, Tomit stb. Na jó, döntsük el közfelkiáltással: emelje fel a kezét, akinek nem tetszik.

Mindegy, ez van, akinek tetszik, hogy nem kell a Katalist honlapjára menni minden keresésért, nem kell Advanced Searchölni vagy “site:”-tal kezdeni a gúglizást, na meg kinéz is valahogy, az használja.