Ha jó…

Érdekes dolgokat hoz mostanában össze a laptopom és az Ubuntu, így együtt. Történt vala, hogy szombat reggel hiába bíztattam indulásra gépemet, nem igazán akaródzott neki felkelnie. Méghozzá nem mert túl korán volt, hanem bizony a vincsesztere mondta neki, hogy kampec. Ez így persze nem biztos, mindenesetre ezt sikerült belőle kiókumulálni vasárnap este. (Egy meglehetősen ferdére sikerült farsangi buli után, amikor hajnali 3kor úgy döntöttem az éjszakai buszra várva valahol Alsó-Rákoson, hogy nem biztos, hogy én 7kor fel akarok kelni, rendbe rakandó egyik legfontosabb munkaeszközömet.*) Aztán indul a nyüglődés: hogyan szedjük ki a halott merevlemezről a backup nélkül tengődő dolgokat. Sikerült, nem két perc volt. Kellett hozzá egy kábel, egy szerver (az nem kellett, de volt), és szép is lett az élet. A következő probléma már nem volt új: ha kézzel buhertuk a partíciókat, akkor CD nélkül nem tud bútolni a rendszer, először a CD bootmenüjét kell bevarázsolni (ez önmagában nem nagy trükk, csupán időzítés kérdése az egész – még a boot előtt benne kell lennie a Live CD-nek az olvasóban), onnan pedig már lehet merevlemezről indítani. Igen kérem, ez az Ubuntu Edgy, 2007 februárjában. Bár valószínűleg nem is benne van a hiba. De ha telepítéskor cselesen az automata partícionálást választom, ez a probléma nem jön elő. Csodás, nem? Igaz, így nem lesz Windows, de azt hiszem, ezt így most nem bánom. Esetleg ez némileg kompenzálhatná a backup iránt érzett elemi ellenszenvemet… Ettől függetlenül szeretem. Is.

A telepítés, meg mint köztudott, este a legjobb. Méghozzá, amint ez tegnap kiderült, Ady olvasása közben. Az Illés szekerén-nek új dimenziói nyíltak meg előttem. Ugyan varázsából aztán elég sokat levett a mai szeminárium, de üsse kő, akkor is szép vers A fehér lótuszok.

A másik mai öröm, hogy a könyvtárépítészetet már olvassák az USA-ban is, ezért aztán neki kéne látni egy komolyabb megjelenésnek. Mármint így izé… Szóval javítani kell a cuccot. Jó lesz. Sejtem.

* Nagy öröm, hogy tegnap a MOME Könyvtárban is kaptam egy gépet. Ennek ugyan elég rövid ideig tudtam örülni, mert felfedeztek maguknak az olvasók is, de azért jó.

Hozzászólás