33 dolog, amiért még nélkülözhetetlenek a könyvtárosok

Az eredeti cikkben (ld. lent) részletesen is ki vannak fejtve az egyes pontok.

1. Nem minden érhető el az interneten, lásd szerzői jogok, Google Book Search projekt
2. A digitális könyvtárak nem egyenlőek az Internettel
3. Az Internet nem ingyenes
4. Az Internet kiegészítheti a könyvtárat, de nem pótolhatja azt
5. Az iskolai könyvtárak és könyvtárasok segíthetik a tanulókat
6. A digitalizálás nem egyenlő a pusztítással
7. A digitalizálás tulajdonképpen túlélést jelent
8. A digitalizálás még el fog tartani egy ideig. Egy jó ideig
9. A könyvtárak nem csak könyvekből állnak
10. A mobil eszközök nem jelentik sem a könyvek, sem a könyvtárak végét
11. A hype valószínűleg tényleg csak hype marad
12. A könyvtárban való jelenlét nem tűnik el, inkább virtualizálódik
13. Ahogy az üzleti életnek, a könyvtáraknak is szükségük van emberi munkaerőre
14. Egyszerűen nem fognak fizikailag eltűnni a könyvtárak
15. A Google Book Search “nem működik”
16. A könyvtárak adaptálhatják a kulturális változásokat
17. A könyvtárak adaptálják a kulturális változásokat
18. A könyvtárak megszűntetése rövidre zárja a kulturális evolúció egy nagyon fontos folyamatát
19. Az Internet nem DIY (do it yourself – csináld magad)
20. A tömeg bölcsessége megbízhatatlan, a súlypont tolódása miatt
21. A könyvtáros a webmoderátor pótolhatatlan társa
22. A moderátoroktól eltérően, a könyvtárosnak a könyvtár és a web között kell egyensúlyoznia
23. Az Internet kaotikus
24. Az Internet a manipuláció eszköze
25. A könyvtári gyűjtemények egy jól kidolgozott rendszerben kínálják a dokumentumokat
26. Sokszor jelentős nehézséget okozhat tömören összefoglalni a lényegi információt
27. A könyvtárak megőrzik a könyvek tapasztalatait
28. A könyvtár állandó, a web változékony
29. A könyvtárak meglepően hasznosak lehetnek a hírek gyűjtésében és archiválásában
30. Nincs mindenkinek internetkapcsolata
31. Nem mindenki engedheti meg magának a könyveket
32. A könyvtárak hiánypótlóak lehetnek az anti-intellektualizmus elleni harcban
33. A régi könyvek értékesek

(33 Reasons Why Libraries and Librarians are Still Extremely Important, by Will Sherman)

“33 dolog, amiért még nélkülözhetetlenek a könyvtárosok” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Ezeket jó tudni. A diskurzus lényege inkább a fontosság csökkenése (nem a lenni vagy nem leni). A csökkenés tény; feltehetően inkább az a kérdés, hogy a megváltozott igényekre mennyiben sikerül változni (netán élharcosnak lenni; a változást vezetni). Másfelől nézve: megállíthatjuk-e a könyvtárhasználók számának csökkenését a hazai 12%-on (1985-ben 18%), vagy csúszunk tovább lefelé? Esetleg vérmesen megcélozzuk a 13%-ot? ;-)

  2. nem, nem csökken. részletesebben elkezdtem fordítani, de azt félbehagytam, mindenesetre egy részlet:

    12. A könyvtárban való jelenlét nem tűnik el, inkább virtualizálódik

    Az évi kb. 50000 látogató 40%-os csökkenést jelent 1987 óta az American History Archives-nél (működteti a Wisconsin Historical Society). Ha ezt a statisztát nézzük önmagában, arra következtethetnénk, hogy közel már a könyvátrak végső összeomlása. De ez csak az érem egyik oldala. A gyűjtemény digitalizálva van, és elérhető online is. És ezen az úton a könyvtárnak 85000 egyedi látogatója van évente. Szintén növekvő számban kínálnak online iskolák online képzéseket, és ezzel együtt digitális könyvtárakat.

  3. Valóban nem jó egy adatot, trendet kiemelni. A 12. ponttal kapcsolatban azt is érdemes megjegyezni, hogy virtuális használat lehet egy rákattintás a könyvtár honlapjára, egy e-könyv vagy cikk elolvasása, egy egy eredményes vagy eredménytelen keresés a katalógusban stb. A fizikai könyvtárhasználat használói ráfordítása általában jelentősebb, tehát “minősítettebb” véleménynyilvánítás (ezért a két adatot direktben nem hasonlítanám egymáshoz). A teljesebb képhez a korábban általad javasolt OCLC-tanulmány részletgezdagabb képet ad. Az is érdekes lehet, hogy a használók elektronikusinformáció-felhasználásából évről évre mekkora hányadot hasít ki a könyvtár. Ahogy sugallod; az érem két oldalát érdemes nézni — egyszerre.

  4. Talán jobban is meg lehetne mindezt fogalmazni. A könyvtárosok nagyonis fontosak, csak nem feltétlenül ezen okok miatt. Mert ez szerintem nagyon “amerikai”, meglehetősen paranoid, s egyben elég felületes lista is (szépen kikerüli a valódi frontokat, ahol a könyvtáraknak lépniük, változtatniuk kell, valamint tendenciózusan pesszimista minden modern dologggal szemben).

    Csak szemezgetek:

    1. És ki mondta hogy azt hogy “Internet = ingyen”? Az Amazon-on digitálisan is elolvashatod, amit már megvettél. (Az eredetiben egy felesleges “not” van – …publishers will not allow…)

    8. 100 millió könyvből hány elérhető a könyvtárak többségében? Hány olyan könyv van, ami aktív használatban van. Kell-e mindet digitalizálni? És ha nem csak a Google csinálja (lásd kapitalista versenygazdaság: MS/Yahoo könyvprojekt, nemzetállamok: francia könyvprojekt…).

    9., 12. Ez egész jó pontok. Itt kicsit tovább kellett volna gondolkodni.

    14. Kérjünk 1$-t minden olvasótól, akinek kivesz egy adott könyvet, s szeretné digitálisan is hazavinni, otthon tartani. Pár hónap alatt szépen kiválasztódik majd, hogy mely könyveket kell digitalizálni, s rögtön lesz is rá pénz. (Ez csak egy ötlet, ami az eredeti cikk egyoldalúságára utal…)

    Viszont érdekes, amit linkel (…) a pasi, http://radar.oreilly.com/archives/2005/11/oops_only_4_of_titles_are_bein.html – mellesleg egy könyvkiadó tulajdonosának tollából.

  5. Andris, ezek a pontok a közhiedelmet tükrözik, ahogy egy átlagos ember gondolja ezt. A Google digitalizáláshoz: van annyira erős a vállalat, hogy akár egy összeurópai projektet is megfojtson (és ezt meg is tette). 14: és a szerzői jogok? Meg ha már kérünk egy dollárt, akkor valószínűleg joggal fogja elvárni, hogy rögtön hazavihesse a dokumentumot. És itt van a demokrácia problémája: hol húzzuk a határt, hogy mit érdemes digitalizálni, és mit nem? És ha azokat digitalizáljuk, akkor a többit miért nem? Valószínűleg kialakulna a long-tail effektus: hiába a nagy népszerűségű könyveket digitalizáljuk, kölcsönzési számukban sokkal kevesebbek, mint a maradék.

  6. Jó ez a long tail… szerintem egy könyv amit (csak) 10-en vesznek ki, az már eléggé messze van a fejtől. Persze nem ismerem a statisztikákat. Szerzői jog… ezügyben az az O’Reilly cikk érdekes – a könyvek nagyrészéből már senki nem akar hasznot húzni. Amúgy meg persze, sok vitás kérdés van, tudom hogy nem oly egyszerű ez az egész. Beszélgessük csak… :-)

  7. Mióta ingyenes a könyvtár?

    A fizikai egységek egyre fokozottabb védelme, míg a virtuális egységek egyre szabadabban való hozzáférése, szabadabbá válása figyelhető meg.

  8. Hmmm…
    Hasonlókat írtam én is anno a fiatalságról, nevezetesen pl. a “virtualizálódásról” – többek között ezért tartom fontosnak pl.
    1. az online könyvtári közösségek alakítását (hogy a virtualitás ne alkalomszerű legyen /keresés, cikkolvasás/, hanem fokozottan kötődjön a könyvtárhoz és annak közönségéhez /könyvtár-olvasó, olvasó-olvasó viszonyok/)
    2. az olvasók képzését a könyvtáron belül /hogy a virtuális látogatás ne “sikertelen kereséssel” záruljon…

    és még mondhatnék jó sokat, de most nem… :D

  9. Gondolom a 11. pont nem volt kristálytiszta, ezért nem fordították az ott szereplő kulcsszót:

    11. A hype valószinüleg csak hype marad

    A hype – kollokviális rövidítése az eredetileg > szónak. Annyit jelent, hogy nagyotmondás, erős túlzás, túl nagy felhajtás dumában, újságírói felnagyítás stb. Az angol szövegösszefüggésben arról van szó, hogy évek óta jósolják a papírkönyv halálát az e-könyv megjelenése óta és ez ismétlődik az e-bookon ejtett minden egyes technikai korrekció után. Vszleg az e-könyv gyermekbetegségeit eltüntető fejlesztéseket követen sem lesz annyira szignifikáns a hagyományos könyv visszaszorulása, s a szenzációhajhász és rikácsoló jóslatok a könyv haláláról nem fognak beválni – ezért a könyvtárakra is szükség lesz még.

  10. köszönöm szépen a magyarázatot, azért kb. értettem miről volt szó (a hype szó nem ismeretlen előttem), az viszont való, hogy nem tisztáztam magamban itt a pontos jelentést. magyarázó szöveget pedig azért nem írtam, mert ha egyhez írok/fordítok, akkor a többihez is kellett volna, azt pedig most nem akartam ;)

    de mi lenne, ha minden pontot megtárgyalnánk egy postban? :)

Hozzászólás