Koha – a másik út


A Koha, úgy mint a korábban emlegetett Evergreen, szintén egy nyitott forrású, ingyenes IKR. Szintén webalapú, jól szerelhető, flexibilis rendszer, ha nem is akkora hálózatok kiszolgálására tervezték, mint az Evergreen-t. Támogatja a szokásos könyvtári szabványokat (MARC, XML, Z39.50), és lehetővé tesz mindenféle extra kapcsolatokat (pl. Amazon).

Két verzió létezik: a Zoom és a Classic, előbbi közepes és nagyobb méretű könyvtárakra, utóbbi kifejezetten kis könyvtárakra tervezték.

Ami mindkét méretű rendszerre jellemző, az a szinte teljes platformfüggetlenség (Linux, Unix, Win, MacOS, a szerver viszont Linux kell hogy legyen), könnyű katalógus-mozgatás (ld. Z39.50), MARC21 és UNIMARC (ez egy zseniális dolog lesz itthon is, ha valaki nekifekszik összefésülni az XML-lel…), és a nagytestvérben szintén lehet csinálni book bageket, virtuális könyvespolcokat stb.

Van egy próba-login hozzá, a LibLime-on, meg lehet nézni a Koha Intranetet. Szép. Sajnos, magyarra még le kell fordítani. De nem baj, meglesz. Szerintem ; )

Update: és most vettem észre Sanyi kommentjét. Szóval most már biztos vagyok benne, hogy lesz magyar Koha…

powered by performancing firefox


5 hozzászólás a(z) “Koha – a másik út” bejegyzéshez

  1. igen, bár az méreteiben azért jócskán elmarad az amerikai társaké mellett. az a baj, hogy nehéz ezeket a rendszereket így összehasonlítani, az lenne a jó, ha valaki olyan írna egy összefoglalót, aki végigzongorázta az összeset (ilyen meg úgysem lesz). végső sorban szerintem olyan nagy különbségek nincsenek ezek között, lehet olyanokat mondani, hogy az emilda finn, ezért tetszik, vagy php-ban van írva, vagy az evergreennek szebb a dizájnja, de jobban néznek ki a könyvfedők a koha-ban… nem tudom, hogy érdemes-e így rangsorolni. el kéne kezdeni az egyikkel, és ha nem válik be, váltani a következőre, és természetesen a tapasztalatokat meg kicserélni…

    ilyen témában egyébként tényleg érdemes figyelni az oss4lib-et.

  2. egyébként: azt lehet tudni, hogy nálunk a marcon kívül mi még az elterjedtebb szabvány? (ez csak az oss4lib vonatkozó lapját nézegetve jutott az eszembe…) a ki honlapján lévő statisztikák ezt nem nagyon közlik, sem azt, hogy egyáltalán használnak-e valamilyen rendszert.

  3. A MARC-on kívüli szabvány? Könyvtári rendszerekben? Nem hiszem hogy van ilyen. Nagyjából követik a cédula mintáját és kész… A HUNMARC tekinthető szabványnak, de igazából csak a nagyobb könyvtárak használják, a kisebbek nem. Néhány esetben anyagi okai vannak, néhány esetben más… Mindemellett sokszor az OSZK z39-ról letöltött dokumentumokban is van néhány apró, de inkább csak zavaró momentum.

    A statisztikáról pedig egy gondolat. Egyszer egy APEH-es fő-fő emberke mondotta nekem, hogy a hazugságnak több fokozta van. Van a füllentés, a hazugság, a szemenszedett hazugság és a statisztika. Nos a KI honlapján lévő dolgokat nem tudom megitélni, de egyszer régen… még egy másik életben (jelzem teljesen más szakmában) annyit hazudtunk a statisztikákat illetően, hogy már én is azon röhögtem, hogy ha ezt Kaposváron elhiszik, akkor meg is érdemli a magyar állattenyésztés… De visszatérve a KI honlapján fellelhető adatokra… én nagyjából úgy tudtam közelítő eredményt kapni, hogy összehasonlítottam a MEK Hunopac-ján látható linkekkel. E szerint elég szegényesen állnak a magyar könyvtárak könyvtári rendszerekkel. (Itt újab kérdés: Tényleg csak kb. 30 városi, községi könyvtárnak van nyilvános OPAC-ja 2007-ben?) De az én elgondolásom az, hogy ilyen jellegű adatok azért nincsennek fent, nehogy a különböző IKR-t készítő cégek célzott keresésekkel bombázzák őket. (Nem mintha a szirén nem küldene évente két levelet)

    Az összehasonlításról csak egy gondolat, miután néhány pár OS-ILS-t megnéztem, gondoltam rá én is, és Eszenyiné Borbély Mária cikke a TMT 2003/3-számában kiváló példa arra, hogy miként is kellene megcsinálni egy ilyen összehasonlítást. Ez persze nem kis munka… ez tántorított el leginkább tőle – időhány.
    Egyrészt telepíteni kellene a rendszert, feltölteni mintadatokkal, használni, tesztelni, végigmenni minden könyvtári munkafolymaton… nyúzni a programot kegyetlenül… és mindemellett több tucat egyéb más dolgot figyelmbe venni… stb. Nem hiszem, hogy erre bárki saját maga vállalkozna, hacsak nincs egyéb más dolga, mintsem napi 12 órán keresztül a gép előtt ülni. Talán teammunkában el tudom képzelni… elvégre töb szem többet lát. Sőt… csak is úgy…
    Mivel a legtöbb általam látott rendszer távolról (böngészőből) futtatható, így megoldható lenne, hogy egy gépre felrakni (kinek van egy felesleges linux-os szervere?) a tesztelni kívánt ILS-t, majd tucatnyi kolléga ráveti magát és addig nyúzza amedig bírja… miért is ne. Persze a honlapokon a KOHA vagy a Emida is tesztelhető, de talán célszerú lenne már egy eleve olyan rendszert feltenni, ami a hazai viszonyokra van átállítva (magyarul tud, ismeri a HUNMARC-ot… stb)
    Hajaj… ez már már majdnem felhívás… bocs elragadott a képzelet, …az előbb már előkapartam egy régi gépet. :-) Csak nehogy telepítsek… :-)

Leave a Reply to SanyiCancel reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .