Akkor

gondoljuk újra végig higgadtan a dolgokat. Egy kis történelem (oszoljunk, nincs itt semmi látnivaló, a művészúr magában és magának beszél): 2005. december 1-jén írtam az első postot a myownblogon. Aztán ment minden szépen és jól (közben cirka 5-ször cseréltem bőrt/sminket/témát/látványt/sablont), egészen októberig. Ekkor minden felborult, megvettem a klog.hu-t, és ahelyett, hogy jól meggondoltam volna, most zűr és zavar van. Elsősorban itt az éken (aztán a klog.hu-n is*), ahogy azt jeleztem az előző postban. Ezért is gyilkoltam meg az október 17. és november 3. közötti bejegyzéseket (nem biztos hogy kár értük).

ToDo: egy kis dózer (db marad), puszta WP-váz (magyar nyelven legalább), témák és pluginek kinyírása, majd egy szimpla K2 ill. default WP-téma magyarul, és majd szépen lassan annak az átalakítása (ehhez valószínűleg nem leszek képes igazodni – nem a lassanhoz, hanem a szépenhez).

* Azt nem tudja valaki, hogy a webszerveren lévő üres WP-könyvtárakat miért nem lehet törölni? Általában a /wp-content/themes könyvtár miatt (olyan témák könyvtárai nem jönnek le, amelyekre azt írja a megjelenés-kezelő, hogy “hiányzó stíluslap”) maradnak fent a kiirtott mappák, illetve /api és /cache könyvtárak (nem WP…) ragadtak fent.

Nyitás – nem csak a világra

Az amerikai Georgia államban 2005 óta valami nagyon nagy dolog van fejlődőben. 2006 novemberében megszületett az Evergreen 1.0, a Georgia Public Library Service (GPLS) jóvoltából, tudósít a Linux.com. Ez egy nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszer (IKR – Integrated Library System, ILS), azaz a könyvtári munkafolyamat szinte minden lépése felügyelhető vele.

Adatok kockáknak: C-ben, JavaScript-ben és Perlben lett programozva, Linux Apache-on fut, adatbázishoz PostreSQL-t, kommunikációhoz Jabbert, kliensoldalon pedig XUL-t használ.

Könyvtári nyelven ez azt jelenti, hogy elég masszív és nagy kapacitású rendszer, a PINES-t (Public Information Network for Electronic Services) szolgálja ki, néhány eléggé impresszív számadat: 44 könyvtári rendszert futtat, 252 könyvtárral, az indexében 8,8 millió tétel található, 1,6 millió felhasználót szolgál ki, és 2006-ban majdnem fél millió könyvtárközi kölcsönzést bonyolított le.

Brad LaJeunesse (a PINES rendszeradminisztrátora) szerint az alap motiváció az volt, hogy kellett végre egy normális rendszer (mily meglepő… van egy OPAC-manifesztátum is még, érdemes elolvasni). Ahhoz hogy megértsük, ez mit is jelent pontosan nem árt tisztában lenni, hogy milyen költségeket úsztak meg (amik eddig nyilván voltak, és talán nem szart kaptak ennyiért): Julie Walker (PINES programigazgató) szerint a 252 könyvtárnak összesen 15 millió USD-jébe került volna új rendszer(ek) építtetése, amihez évente 5 millió jött volna állandó költségként. Ezzel a rendszerrel összesen kerül 1,6 millió dollárjába a könyvtáraknak a dolog. Kell hozzá egy szimpla Linuxos szerver, és mehet a dolog.

No de vissza a témához: az közhely, hogy az IKR a modern könyvtár alapja. Nincs IKR, nincs könyvtár. Nos, 1999 decemberében, a PINES létrehozásakor a Sirsi vállalat Unicorn nevezetű rendszerét vásárolták meg, vele együtt pedig minden kényelmetlenségét és merevségét. Néhány év múlva világossá vált, hogy kell egy nyílt forráskódú rendszer. Az alfa verzió 2005 elején jött ki, a béta 2005 júliusában. 2006 szeptemberére pedig már 252 tagosra bővült az Evergreen használó intézmények köre. Walker így számolt be az átállásról: szeptemberben egyik péntek este 6-kor bezártak a könyvtárak, kikapcsolták a rendszert, hétvégén és a hétfői Labors Day-en az átállással foglalkoztak, és keddre minden készen volt. Gondot csak a keddi forgalom jelentett, de az is szépen megoldódott. Walker szerint 25 év alatt egyszer sem volt ennyire könnyű dolga ilyen téren.

További lehetőségei a rendszernek: az nyilvánvaló, hogy a nyílt forráskód verhetetlen. Ha egyik nap felmerül egy ötlet, éjszaka elkészül, és másnap már fut is a rendszeren. A katalógus listázható, beépített helyesírás-ellenőrzővel rendelkezik, keresési tanácsokat ad (á la Google), plusz tartalmat lehet hozzáadni (aki használ valamilyen gyűjtögetős social software-t, annak ismerősen hangozhat: könyvborító, kritika, kivonat hozzáadása), virtuális könyvespolc-böngésző, a felhasználók ún. könyvcsomagokat állíthatnak össze, amelyek URL-jét illetve Atom/RSS feedjét aztán publikálhatják weblapként, elküldhetik mélben, kirakhatják a MySpace oldalukra vagy akár meg is tarthatják privátban (más nem láthatja).

Azt azonban mindenképpen meg kell említeni, hogy ez nem egyedülálló kísérlet: van pl. a Koha nevezetű rendszer is, azonban Tina Burger, a LibLime igazgatóhelyettese (könyvtáraknak segítenek adaptálni open source programokat) szerint a Koha is jó, de csak maximum 10 résztvevős rendszerhez, míg az Evergreen vidáman elfut akár több száz könyvtárral és több tízmillió rekorddal.

A PR-t kivonva a szövegből még mindig nagyon meggyőző tud lenni szerintem…

Az Evergreen blogja.

Köszönet Andrisnak a linkért.

Forrás: Linux.com

És igen. Erről a linkről tényleg egy komplett IKR-t lehet letölteni (8.7 MB tömörítve). Ingyen.

KlimoTheca

A Pécsi Tudományegyetem Könyvtára 2002 óta készít egy forrásadatbázist, KlimoTheca néven, amelyen magyar vonatkozású, oktatási-kutatási célú dokumentumokat digitalizálnak és tesznek hozzáférhetővé. Szépirodalmat és szerzői jog alá eső művet nem tesznek fel. Ha pedig van szabad kapacitásuk, akkor szívesen veszik a felhasználói (olvasói?) igényeket. A statisztikájuk szerint eddig 181 dokumentum és 226301 oldal van fent.

Nekem igazából az a hatalmas megkönnyebbülés, hogy a Magyar nyelv kategória alatt szerepel egy cím: Nyelvemléktár: Régi magyar codexek és nyomtatványok. Ez az 1874-1908-ig kiadott 15 kötetes mű (Volf Gábor munkája) gyakorlatilag az összes magyar nyelvű kódexünket tartalmazza, természetesen nyomtathatóra átírva. Mivel pedig nem túl sok példány létezik belőle, és ami van, az is rongyos a használattól (ezért már fénymásolni is csak nagyon kevés helyen lehet), ez egy hatalmas segítség az Érdy kódexszel foglalkozó munkacsoportnak. Is.

Egyetlen pici megjegyzés, nem lehúzás akar lenni, de sajnos a technika (fotók) nem teszik lehetővé a teljes szövegű keresést (viszont a gúgli első helyen dobja mondjuk az “érdy codex”-re), és a gyarapodást én bedobtam volna egy XML-fájlba, hadd ne kelljen e-mail értesítő kidolgozására várni. Mindegy, ezek nélkül is nagyon jó.

Narni(a)

Mire nem jó a régi magyar irodalom (bevallom, az összes korszak közül még ez áll hozzám legközelebb – ha nem számítjuk a 20. század elejét, de az sajnos túl divatos ahhoz, hogy szívesen bevállaljam, na majd 30 év múlva, amikorra elfelejtik ; ). Kiderült, hogy C. S. Lewis mégsem alkotott akkorát, amikor kitalálta Narnia nevét. Janus Pannonius ugyanis szintén irodalmat csinált belőle (és még gondolom sokan mások) Martialis és Vergilius nyomán. Azt ugyan nem tudom, hogy Lewis mennyire volt/van tisztában a földrajzzal és/vagy az ókori irodalommal-mitológiával (lehet, hogy csak tiszta véletlen hasonlóság?), az viszony tény, hogy Martialis szó szerint így említi a szabinoknak ezt a városát (VII, 93):

Narnia, sulphureo quam gurgite candidus amnis
circuit, ancipiti uix adeunda iugo,
quid tam saepe meum nobis abducere Quintum
te iuuat et lenta detinuisse mora?
Quid Nomentani causam mihi perdis agelli,
propter uicinum qui pretiosus erat?
Sed iam parce mihi, nec abutere, Narnia, Quinto:
perpetuo liceat sic tibi ponte frui.

Remélem, Tolkien megmarad “tisztának”…

Olvasnivaló:

És ha már Tolkien, nem bírom kiverni a fejemből a gondolatot, hogy ilyen pótlegendák miért nem születnek itthon, a GH-ot, a Képes és a Kézai-kórnikát annyira jó olvasni, alig kéne átdolgozni, hogy egy erős mű szülessen. (Költői kérdés, nem szeretnék belemenni a társadalmi-kulturális problémákba, múltba-jelenbe stb., azt hiszem annyira tisztában vagyok velük, hogy érezzem a kérdés értelmetlenségét.)

Update:

Egyre inkább elfog a vágy, hogy végigjárjam az itáliai városokat, mint tették azt sokan előttem már. Kicsit talán mélyebben érzem át ezentúl az Utas és holdvilágot. ; )