DAT-konferencia (live)

08:59

Nos hát, megérkeztem. Egyelőre kávé és internet : )

09:22

Azért megnyugtató, hogy a névsor alapján lesznek az OSZK-ból, a BME-ről és az Egyetemi Könyvtárból is, nem leszek itt tök egyedül. (Nem kicsit izzadtam le, amikor megláttam egy Verebest a nevek közt, de aztán megnyugodtam. Nem, nem ő.)

09:33

Kezdődik… jujjdeizgi. Tegnap több, mint 2,5 millió PC volt bejelentkezve Mo-n, 895 millió letöltést végezve. Az szép, mert ebben benne sincsenek a külföldi szervereket használó emberek.

09:39 Straub Elek, megnyitó

Amint azt tudjuk, nő az internet-felhasználók száma, átlépett kritikus küszöb, öröm és ragyogás. Szerintem kissé optimista, tekintve a lejjebb említett Metro-cikket… A hagyományos piacon leszűkültek a lehetőségek, így hát nyitni kell az internet felé, (veszem észre, csak én ülök itt laptoppal, kezdem magam szarul érezni…), és ezt főként a tartalomszolgáltatáson keresztül lehet megvalósítani. A Magyar Telekom tehát a következő hónapokban új tartalmakkal jelentkezik (iWiW? ez nem eredmény, csak felvásárlás… ehh, ha ilyen lesz a többi ötlet is…)

09:45 Lukácsi Péter, Szerzői jogi iparágak

Meghatározó, ezt tudtuk. (Hogy szar, azt is, de ezt sajnos kifelejtette a T. előadó.) A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) végzett először Közép-Kelet-Európában a szellemi jogi szektor súlyának felmérésre irányuló kutatást. (Eredmény állítólag csak nyomtatásban.) Az viszont érdekes, hogy ahol a vezetők tisztában vannak ennek a szektornak a súlyával, ott beleveszik a fejlesztési tervekbe. Ugye nem csak nekem van ezzel kapcsolatban hiányérzetem? (MINDEN embert kötelezően elrugdosnék középsuliban retorika órákra és gyakorlatokra. Kevesebb konferencia lenne, az biztos.) A szerzői jogi szektor gazdasági súlya Mo-n 2002-ben a bruttó kibocsátásban 9,69%. Volt. (Avagy manapság hogyan lehet 4 éves adatok alapján prezentációt tartani.) Más ágazatokkal összehasonlítva eléggé előkelő helyen szerepel ez az ágazat (körözi a gépipart, mezőgazdaságot, textilipart sötöbö – a kohászatot ki akartam hagyni, de magas labda, mert hát ugye vasacél…).

Kíváncsi vagyok, mert erről nem igazán volt szó, hogy a CC mindezeket az arányokat mennyiben módosítja, és a jövőben milyen hatásai lesznek. Én úgy nézem, ezzel egyáltalán nem számolnak, ami eléggé nagy hiba… Továbbá arról sincsen szó, hogy a könyvtárak azok most hová is tartoznak. Zene? Sajtó és szépirodalom? Adatbázis? Csak az első kettőben van kormányzati rész, ergo valahol ott kéne őket keresnünk. De nincsenek.

(Nagyon gennygóc hangulatom van.)

10:22 Rab Árpád, A digitális tartalomipar Magyarországon és a fejlődési irányok

Ez az: a tartalomiparnak nincs nemzetközileg elfogadott, általános, minden szempontot figyelembe vevő meghatározása (még csak mérni sem lehet)… Megnyugodtam. 3 fő irány: nyomtatott, audiovizuális, elektronikus. 5 dimenzió: termék, aktor (web2es szerepváltozás), csatorna (Miles Fidelman), finanszírozás (térítéses, ingyenes, nonprofit), coyright (na végre CC – free, free with exact reference, titled, “classic” copyright – még egy laptop a láthatáron : ). Tartalomfogyasztási rangsor: TV, rádió, könyv stb. Leggyakoribb e-tevékenységek rangsora: email, információgyűjtés (tanulás), termékinformáció, személyes információ, szórakozás, játék. A magyarok elégedettek a tartalmakkal. Éljen.

10:48 Magyar Bálint pajtás, A kreatív ipar lehetőségei az NTF2-ben

(Prezi nuku?) ’97 óta az összes… ööö… majdnem az összes iskolát rákötöttük az internetre. SulinetExpressz, tudjuk. Az első lépés, hogy számítógéphez juttassanak mindenkit (na, ezzel vitatkoznék, először inkább az alap számítógépes/internetes ismeretek, tudás lenne a szükséges, de mindegy, kussolok). Digitális írástudás (ha ez az, amire én gondolok, akkor végre), tanárokon is kéne felmérést végezni. (Jogos.) Felnőttképzés. Hoppá, könyvtárfejlesztés… Végre. Nagy, központi könyvtárak überfejlesztése, ezeknek meg a lábai legyenek a fiókkönyvtárak. Szerinte 6-7-8 éve jelent meg az informatikus könyvtáros képzés (nem csak 4 éve?), ami manapság az alapja kell, hogy legyen az infotársadalomnak. (Igazából nem az információgazdagsága/újdonsága miatt írom le ezeket, hanem mert végre politikus szájából is hallom ezeket a szavakat.) Ezentúl minden tartalom, ami kormányzati támogatással jelenik meg (pl. tankönyvek is), kötelezően elektronikusan is meg kell, hogy jelenjenek (jó hír… ha az Osiris is akarja ; ). Kossuth tér, 13. havi nyugdíj, gratula.

11:40 Kerekasztal-beszélgetés: Mlinarics József (moderátor), Fekete Zsombor, Fülöp József, Kézdi Kovács Zsolt, Kocsis András Sándor, Simó György, Szilágyi Árpád – Hogyan tudjuk azt a szinergiát kihozni, ami a különböző kreatív “ipar”ágban van?

Felkészültség a digitális világra:

Kézdi Kovács Zsolt, filmrendező, Magyar Mozgókép Közalapítvány: a magyar filmipar (audiovizuális szakma) nagyrészt átváltott a digitális világra – a készülő filmek 30%-a eleve digitális technikával van felvéve, és 90%-uk esik át digitális utómunkálatokon. A szakma kénytelen volt átesni ezen. A terjesztés is felkészülőben van erre (digitális filmvetítés stb.), Európában 3-4000 olyan mozi van, amely képes digitális vetítésre (profi DVD-ről, sőt az USA-ban létezik műholdon keresztül központi filmvetítés mozikban). EU: a Médiaprogramon belül külön szekció a digitális vetítésre (mozi stb.).

Kocsis András Sándor, Kossuth Könyvkiadó: a Gutenberg-galaxis nem megszűnt, hanem kitágult. Két periódus: lassú – a termék maga, gyors – a termék előállítása. A kiadó 74 CD-t jelentetett meg, de meghaltak a “feketepiac” (nyilván a fájlmegosztásra gondolt…) miatt. Komoly problémák: jogi háttér – feketepiac, az informatika nagyon könnyen rontja a minőséget, elvileg ugyanolyan minőségűnek kéne lennie, mint a nyomtatottnak.

Szilágyi Árpád, Magyar Rádió – Netidők (radio.hu): korán kezdték fejleszteni a Magyar Rádió portálját, már a 90es évek közepén megfogalmazták, hogy milyen feladataik vannak a tartalomszolgáltatásban. Már 1996-ban megjelent az online real audio műsorszolgáltatás. A műsor tartalom az interneten, és ezt kell bekapcsolni a szerkesztésbe, ám ez csak az elmúlt pár évben működött. 1998-ban, az [origo] indulásakor a radio.hu volt a vezető, és jó alternatíva volt, megmutatta a radio.hu hátrányait. Rádió = általános portál, ezt kell kitenni a netre (ennek az elsajátítása a nehézkes, mert csak pr-fogásnak látszott). A rendszerek nem érnek össze, 3 sziget: radio.hu, digitális műsorszórás, hangarchívum.

Simó György, T-Online: “mi vagyunk a konvergencia”. A T-Online üzletet lát az egészben, ez a felhajtóerő. Internet = gigantikus szökőár, amely a disztribúció (és ki a disztribútor? ; ) felől folyamatosan éri el az iparágakat egymás után. Így sokkal szélesebb spektrumban tudják elemezni a helyzetet, mint a hagyományos iparágak. Ha a tartalomszolgáltatók nem váltanak, a felhasználók ütni fogják az asztalt, hogy csinálják meg.

Fekete Zsombor, Fix TV, Elektronikus Játékkultúra Magyar Egyesülete: egyrészt védőháló a társadalom, számára másrészt trambulin a szolgáltatók számára. Mo-n a(z elektronikus) játékkultúrának elmaradása van, ezt kell fejleszteni, de nem expanzívan, hanem minőségi élmény létrehozásával. Védőháló: megszűrt, minőségi játékok átadása. Trambulin: a hazai elektronikus játékgyártás sokszoros hendikeppel indul (a képzési rendszer hiányosságai). Pl. a szakemberek utánpótlása nehezen átlátható, a legtöbben autodidakta módon tanulnak (3D, motion picture stb.), nincsen szervezett képzés. A megjelenés külföldön szintén nehézkes, de ha már kijut egy külföldi fórmra, az már hatalmas ugrást jelent.

Fülöp József, Iparművészeti Egyetem (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem): itt már végbement a “digitális forradalom”. Az alkotóknak nem csak a tartalom létrehozása a feladat, hanem hogy ezek a tartalmak hogyan jutnak el a befogadókhoz. A digitális animáció (ahol FJ dolgozik) nagy teret hódított a közönség körében, és elengedethetetlen a szinte még ki sem dolgozott eszközök használata. Ennek érdekében a fejlesztők képzésére is hangsúlyt fektetnek.

Könnyű-e olyan alkalmazottak találása, akik segítik a cég működését, és ha vannak/lesznek, ezek hogyan befolyásolják a cég működését?

Simó György: Nem könnyű. Vannak szigetek, tehetségek minden téren, de valahogy nem talál egymásra a kereslet és a kínálat. Olyasmi, mint a foci.

Kocsis András: A kiadói világban a hagyományos kínálatból hihetetlen túlkínálat van, informatikaiból alig van, és ami van 5-10-15-szörös költséggel kínálták a tudásukat. Kell az alapkvalitás ÉS folyamatos képzés. (Na, itt a nagy lehetőség ; )

A filmtörvény lehetővé tette, hogy tőke jöjjön be, megindultak a beruházások, ehhez beszállítói háttér, iparág kell, ez most hogyan áll a fenti szempontból?

Kézdi Kovács Zsolt: A filmtörvény arra volt alapítva, hogy támogatással, kedvezményekkel és háttér megteremtésével fellendítik a filimpart. Ehhez képest a megígért 10 milliárdból összesen 1 milliárd lesz elérhető, és az is a külföldi, bérmunkát végző cégek haszna lesz. Tartalomipar: a tartalom mint olyan hogy milyen hordozón jelenik meg, az kreatív folyamat, és ennek gátló hatása van. A művész legyen szegény stb, majd más gazdagodik rajta. Az elektronikus formátum ezt a lépcsőt veszi ki, és ez lehet az út az alkotók pozíciójának javulásához (sátáni CC szidása). A felületes és nem alkotó kultúra a szellemi bázis hiányában teljesen eluralkodott.

Simó György: Az üzleti kultúrát nem fogadja el sem az alkotó közösség, sem az egyéb iparágak. A tartalomSZOLGÁLTATÁS az üzlet. A magyar film problémája abból fakad, hogy a magyar filmesek nem tudják felszámolni a filmjogok rendezetlenségét, és nem tudnak üzletet csinálni belőle. A copyright kell, és nem jó egyszerűen elvetni a tulajdon elvét, ugyanakkor a disztribúció átalakítása az alkotókat olyan kihívás elé állítja, amire a CC egy lehetséges és járható alternatíva, de nincs mögötte kontroll, üzlet. Sokat várnak az állami disztribúciótól. Általában pl. a tévés körök nem hajlandóak tanulni, nem hajlandóak a dolgok mögé nézni (pl. a hazai forgalmazók nem tudják, hogy milyen üzleti érdekek állnak a Rém rendes család mögött, így meg is buknak), csak kis mértékben működnek, kis cégeknél/TV-knél.

A tartalomban egyre kisebb az intellektuális rész, egyre inkább a praktikus tudásra helyeződik a hangsúly, a szerzői jogok kérdésének megoldása egyensúlyba hozhatná a dolgokat.

Kézdi Kovács Zsolt: Azt tudomásul kell venni, hogy vannak kis kultúrák, amelyeknek a sajátosságait nem lehet kiiktatni, a másik, hogy vannak üzleti szemléletek, amelyek nem veszik figyelembe, hogy ezeket a kis kultúrákat akár anyagi áldozatok árán is fent kell tartani. Az üzleti személet sorvasztja el a legtöbbször a kreatív folyamatokat, és nagyon kevés olyan üzleti ember ismeri ezt fel, tervez hosszú távon.

Fülöp József: Folyik egy párbeszéd (inkább nyugaton). A digitális tartalom készítés-szolgáltatás-terjesztés olyan formátumokkal dolgozik, amely alternatívát kínál ezeknek a vitáknak. Az üzleti szféra itt tudna együttműködni az alkotókkal.

A digitális tv hogyan fogja befolyásolni az internetes tartalomszolgáltatást?

Simó György: Az IP-telefon nyilvánvalóan felváltja a hagyományos telefont: a hangot, TV-t, internetet, a jövőben pedig oktatási, pénzügyi stb. szolgáltatásokat egy szolgáltató fog nyújtani, egy platformon. A távközlési cégek ebben az átalakulási folyamatban vannak, ennek a jelenlegi fázisa a digitális TV.

Visszakapcsolás:

Fekete Zsombor: A játékipar sok nehézséggel küzd a HR területén. Szerzői jogok: a videójátékok már az internet megjelenése előtt már felvetette a mai problémákat a digitális terjesztés miatt – warez. A konzolokkal viszont meg lehet oldani ezeket a kérdéseket.

“DAT-konferencia (live)” bejegyzéshez ozzászólás

Hozzászólás