DAT-konferencia kiegészítés, összefoglalás

Sajnos lemerült a laptopom a végére, mert drága MATÁV-os Magyar Telekomos bácsik arra nem gondoltak, hogy konferenciaterembe illik dugaljakat is elhelyezni.

Az előző postban emlegetett Bánkeszi Katalin-előadás (állítólag lesz offline megjelenése, kíváncsian várom) után még végigültem Béres Dávid (Trans-Europe Consulting Kft.) minősíthetetlenül arrogáns és felkészületlen előadását (itt az arrogancia elsősorban mint Mac-felhasználó szerepben nyilvánult meg, de távol álljon tőlem minden általánosítás) a FileMaker Pro 8.5-ről. Összesen két féle dolgot tudott elmondani: az egyik az volt, amit egy gyorstalpaló Access hülyéknek kurzus után még egy 90 éves nyugdíjas néni is röhögve csinálta volna meg egy ECDL-vizsgán, a másik pedig teljesen érdektelen volt könyvtárasok számára (hogyan tárolják a hollywoodi stúdiók az effekteket adatbázisban). Ezen megfelelőmód ki is készültem, úgyhogy pont időben leléptem a MüPa-ba, ahol végig élvezhettem a bolero királynőjének, Omara Portuondonak a koncertjét. Így viszont kihagytam sajnos a Neumann-háznak és a SZTAKI-nak a képviselőinek (Kitzinger Dávidnak és Pataki Máténak) az előadását.

A múzeumos szekció végén még T. Bereczki Ibolya mutatta be rendkívül érdekfeszítően a skanzen.hu hátterét (ezeket még blogoltam, de úgy néz ki, ez a része már elszállt), és Pelle Imre ööö… beszélt. Maradjunk ennyiben. Hogy miről, az már nem lényeges.

Összességében hasznosnak és érdekesnek ítéltem meg az egészet, sok olyan elemmel, amit kihagytam volna, de hát nem nekem csinálták, így nem zúgolódok.

Update (kapcsolódó anyagok – 2006.12.06.):

PrímOnline beszámoló

A Neumann-ház előadóinak előadásai (feltöltés alatt)

Pataki Máté (SZTAKI): KOPI Plágiumkereső a digitális tartalmak védelmében (pdf)

Szellemi erőforrás az interneten (feltöltés alatt)

DAT-konferencia – Könyvtárak digitális világa (live)

Elsőként Bánkeszi Katalin a Neumann-ház Khttől mutatta be az EU digitalizálási projektjeit (i2010, EDL), és hogy ehhez hogyan tud hozzájárulni Mo. Először azonban kell digitalizálási stratégia, támogatási rendszer, szerzői jogok kérdésének megoldása és a hosszútáv megőrzés és szolgáltatás biztosítása. Az október londoni Internet Librararian International 2006 konferencia bemutatása – Discovering New Resources Demystifyibng Web Technologies [gyk. cím]. (Nagyon merülök, rohadjon ki a nyakuk, hogy egy tetű dugaljat nem tudtak rakni egy konferenciaterembe.) Végre nem csak a szájtépés megy, idén bemutatták az élő példákat, web2-es, könyvtár2-es példákat. Kulcskérdések: koordinált digitalizálás (kompetencia-központok), sokoldalú hozzáférés biztosítása, tapasztalatcsere, közösségszervezés, interaktív kapcsolat felhasználókkal, élethosszig tanulás, “ha nem megy a hegy Mohamedhez…” Külön kiemelve ezeknek a módoknak a látogató-felhasználóvonzó hatása. “Tényleg sok esetben személet kérdése.” “Elhisszük, hogy igenis van a felhasználók között sok olyan, aki a birtokában lévő információval, tudással nagyszerűen kiegészítheti, segítheti a könyvtárakat.” Nem is folytatom. Már mintha meséltem volna ilyenekről. És megemlítődtek az iWiW-es könyvtáros fórumok is, mint kitűnő kezdeményezések (közösség, reklám – örülés : ). Fórumozó könyvtárosok, szevasztok! Podcasting emlegetése.

Lemerültem.

[Draftként viszont megmaradt hálistennek, úgyhogy most kiraktam.]

DAT-konferencia – Látványtárak, múzeumok szekció (live)

Előzetes elhatározásom helyett akkor most itt (le fogok merülni, nincs áram).

Kasziba Levente (2 KAL), T. Bereczki Ibolya (Szabadtéri Néprajzi Múzeum), Rónai Iván (OKM), Toronyi Zsuzsa (Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár), Samu Imre (Pella)

Rónai Iván beszámolt az EU-s tervekről a digitalizálást illetően (EDL, TEL Me Mor, Michael stb.) – szabványok, együttműködési keretek kidolgozása stb.

Toronyi Zsuzsa a Páva utcai múzeum előkészítési hátteréről beszélt. (Digitális és múzeumi világ találkozása.)

DAT-konferencia (live)

08:59

Nos hát, megérkeztem. Egyelőre kávé és internet : )

09:22

Azért megnyugtató, hogy a névsor alapján lesznek az OSZK-ból, a BME-ről és az Egyetemi Könyvtárból is, nem leszek itt tök egyedül. (Nem kicsit izzadtam le, amikor megláttam egy Verebest a nevek közt, de aztán megnyugodtam. Nem, nem ő.)

09:33

Kezdődik… jujjdeizgi. Tegnap több, mint 2,5 millió PC volt bejelentkezve Mo-n, 895 millió letöltést végezve. Az szép, mert ebben benne sincsenek a külföldi szervereket használó emberek.

09:39 Straub Elek, megnyitó

Amint azt tudjuk, nő az internet-felhasználók száma, átlépett kritikus küszöb, öröm és ragyogás. Szerintem kissé optimista, tekintve a lejjebb említett Metro-cikket… A hagyományos piacon leszűkültek a lehetőségek, így hát nyitni kell az internet felé, (veszem észre, csak én ülök itt laptoppal, kezdem magam szarul érezni…), és ezt főként a tartalomszolgáltatáson keresztül lehet megvalósítani. A Magyar Telekom tehát a következő hónapokban új tartalmakkal jelentkezik (iWiW? ez nem eredmény, csak felvásárlás… ehh, ha ilyen lesz a többi ötlet is…)

09:45 Lukácsi Péter, Szerzői jogi iparágak

Meghatározó, ezt tudtuk. (Hogy szar, azt is, de ezt sajnos kifelejtette a T. előadó.) A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) végzett először Közép-Kelet-Európában a szellemi jogi szektor súlyának felmérésre irányuló kutatást. (Eredmény állítólag csak nyomtatásban.) Az viszont érdekes, hogy ahol a vezetők tisztában vannak ennek a szektornak a súlyával, ott beleveszik a fejlesztési tervekbe. Ugye nem csak nekem van ezzel kapcsolatban hiányérzetem? (MINDEN embert kötelezően elrugdosnék középsuliban retorika órákra és gyakorlatokra. Kevesebb konferencia lenne, az biztos.) A szerzői jogi szektor gazdasági súlya Mo-n 2002-ben a bruttó kibocsátásban 9,69%. Volt. (Avagy manapság hogyan lehet 4 éves adatok alapján prezentációt tartani.) Más ágazatokkal összehasonlítva eléggé előkelő helyen szerepel ez az ágazat (körözi a gépipart, mezőgazdaságot, textilipart sötöbö – a kohászatot ki akartam hagyni, de magas labda, mert hát ugye vasacél…).

Kíváncsi vagyok, mert erről nem igazán volt szó, hogy a CC mindezeket az arányokat mennyiben módosítja, és a jövőben milyen hatásai lesznek. Én úgy nézem, ezzel egyáltalán nem számolnak, ami eléggé nagy hiba… Továbbá arról sincsen szó, hogy a könyvtárak azok most hová is tartoznak. Zene? Sajtó és szépirodalom? Adatbázis? Csak az első kettőben van kormányzati rész, ergo valahol ott kéne őket keresnünk. De nincsenek.

(Nagyon gennygóc hangulatom van.)

10:22 Rab Árpád, A digitális tartalomipar Magyarországon és a fejlődési irányok

Ez az: a tartalomiparnak nincs nemzetközileg elfogadott, általános, minden szempontot figyelembe vevő meghatározása (még csak mérni sem lehet)… Megnyugodtam. 3 fő irány: nyomtatott, audiovizuális, elektronikus. 5 dimenzió: termék, aktor (web2es szerepváltozás), csatorna (Miles Fidelman), finanszírozás (térítéses, ingyenes, nonprofit), coyright (na végre CC – free, free with exact reference, titled, “classic” copyright – még egy laptop a láthatáron : ). Tartalomfogyasztási rangsor: TV, rádió, könyv stb. Leggyakoribb e-tevékenységek rangsora: email, információgyűjtés (tanulás), termékinformáció, személyes információ, szórakozás, játék. A magyarok elégedettek a tartalmakkal. Éljen.

10:48 Magyar Bálint pajtás, A kreatív ipar lehetőségei az NTF2-ben

(Prezi nuku?) ’97 óta az összes… ööö… majdnem az összes iskolát rákötöttük az internetre. SulinetExpressz, tudjuk. Az első lépés, hogy számítógéphez juttassanak mindenkit (na, ezzel vitatkoznék, először inkább az alap számítógépes/internetes ismeretek, tudás lenne a szükséges, de mindegy, kussolok). Digitális írástudás (ha ez az, amire én gondolok, akkor végre), tanárokon is kéne felmérést végezni. (Jogos.) Felnőttképzés. Hoppá, könyvtárfejlesztés… Végre. Nagy, központi könyvtárak überfejlesztése, ezeknek meg a lábai legyenek a fiókkönyvtárak. Szerinte 6-7-8 éve jelent meg az informatikus könyvtáros képzés (nem csak 4 éve?), ami manapság az alapja kell, hogy legyen az infotársadalomnak. (Igazából nem az információgazdagsága/újdonsága miatt írom le ezeket, hanem mert végre politikus szájából is hallom ezeket a szavakat.) Ezentúl minden tartalom, ami kormányzati támogatással jelenik meg (pl. tankönyvek is), kötelezően elektronikusan is meg kell, hogy jelenjenek (jó hír… ha az Osiris is akarja ; ). Kossuth tér, 13. havi nyugdíj, gratula.

11:40 Kerekasztal-beszélgetés: Mlinarics József (moderátor), Fekete Zsombor, Fülöp József, Kézdi Kovács Zsolt, Kocsis András Sándor, Simó György, Szilágyi Árpád – Hogyan tudjuk azt a szinergiát kihozni, ami a különböző kreatív “ipar”ágban van?

Felkészültség a digitális világra:

Kézdi Kovács Zsolt, filmrendező, Magyar Mozgókép Közalapítvány: a magyar filmipar (audiovizuális szakma) nagyrészt átváltott a digitális világra – a készülő filmek 30%-a eleve digitális technikával van felvéve, és 90%-uk esik át digitális utómunkálatokon. A szakma kénytelen volt átesni ezen. A terjesztés is felkészülőben van erre (digitális filmvetítés stb.), Európában 3-4000 olyan mozi van, amely képes digitális vetítésre (profi DVD-ről, sőt az USA-ban létezik műholdon keresztül központi filmvetítés mozikban). EU: a Médiaprogramon belül külön szekció a digitális vetítésre (mozi stb.).

Kocsis András Sándor, Kossuth Könyvkiadó: a Gutenberg-galaxis nem megszűnt, hanem kitágult. Két periódus: lassú – a termék maga, gyors – a termék előállítása. A kiadó 74 CD-t jelentetett meg, de meghaltak a “feketepiac” (nyilván a fájlmegosztásra gondolt…) miatt. Komoly problémák: jogi háttér – feketepiac, az informatika nagyon könnyen rontja a minőséget, elvileg ugyanolyan minőségűnek kéne lennie, mint a nyomtatottnak.

Szilágyi Árpád, Magyar Rádió – Netidők (radio.hu): korán kezdték fejleszteni a Magyar Rádió portálját, már a 90es évek közepén megfogalmazták, hogy milyen feladataik vannak a tartalomszolgáltatásban. Már 1996-ban megjelent az online real audio műsorszolgáltatás. A műsor tartalom az interneten, és ezt kell bekapcsolni a szerkesztésbe, ám ez csak az elmúlt pár évben működött. 1998-ban, az [origo] indulásakor a radio.hu volt a vezető, és jó alternatíva volt, megmutatta a radio.hu hátrányait. Rádió = általános portál, ezt kell kitenni a netre (ennek az elsajátítása a nehézkes, mert csak pr-fogásnak látszott). A rendszerek nem érnek össze, 3 sziget: radio.hu, digitális műsorszórás, hangarchívum.

Simó György, T-Online: “mi vagyunk a konvergencia”. A T-Online üzletet lát az egészben, ez a felhajtóerő. Internet = gigantikus szökőár, amely a disztribúció (és ki a disztribútor? ; ) felől folyamatosan éri el az iparágakat egymás után. Így sokkal szélesebb spektrumban tudják elemezni a helyzetet, mint a hagyományos iparágak. Ha a tartalomszolgáltatók nem váltanak, a felhasználók ütni fogják az asztalt, hogy csinálják meg.

Fekete Zsombor, Fix TV, Elektronikus Játékkultúra Magyar Egyesülete: egyrészt védőháló a társadalom, számára másrészt trambulin a szolgáltatók számára. Mo-n a(z elektronikus) játékkultúrának elmaradása van, ezt kell fejleszteni, de nem expanzívan, hanem minőségi élmény létrehozásával. Védőháló: megszűrt, minőségi játékok átadása. Trambulin: a hazai elektronikus játékgyártás sokszoros hendikeppel indul (a képzési rendszer hiányosságai). Pl. a szakemberek utánpótlása nehezen átlátható, a legtöbben autodidakta módon tanulnak (3D, motion picture stb.), nincsen szervezett képzés. A megjelenés külföldön szintén nehézkes, de ha már kijut egy külföldi fórmra, az már hatalmas ugrást jelent.

Fülöp József, Iparművészeti Egyetem (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem): itt már végbement a “digitális forradalom”. Az alkotóknak nem csak a tartalom létrehozása a feladat, hanem hogy ezek a tartalmak hogyan jutnak el a befogadókhoz. A digitális animáció (ahol FJ dolgozik) nagy teret hódított a közönség körében, és elengedethetetlen a szinte még ki sem dolgozott eszközök használata. Ennek érdekében a fejlesztők képzésére is hangsúlyt fektetnek.

Könnyű-e olyan alkalmazottak találása, akik segítik a cég működését, és ha vannak/lesznek, ezek hogyan befolyásolják a cég működését?

Simó György: Nem könnyű. Vannak szigetek, tehetségek minden téren, de valahogy nem talál egymásra a kereslet és a kínálat. Olyasmi, mint a foci.

Kocsis András: A kiadói világban a hagyományos kínálatból hihetetlen túlkínálat van, informatikaiból alig van, és ami van 5-10-15-szörös költséggel kínálták a tudásukat. Kell az alapkvalitás ÉS folyamatos képzés. (Na, itt a nagy lehetőség ; )

A filmtörvény lehetővé tette, hogy tőke jöjjön be, megindultak a beruházások, ehhez beszállítói háttér, iparág kell, ez most hogyan áll a fenti szempontból?

Kézdi Kovács Zsolt: A filmtörvény arra volt alapítva, hogy támogatással, kedvezményekkel és háttér megteremtésével fellendítik a filimpart. Ehhez képest a megígért 10 milliárdból összesen 1 milliárd lesz elérhető, és az is a külföldi, bérmunkát végző cégek haszna lesz. Tartalomipar: a tartalom mint olyan hogy milyen hordozón jelenik meg, az kreatív folyamat, és ennek gátló hatása van. A művész legyen szegény stb, majd más gazdagodik rajta. Az elektronikus formátum ezt a lépcsőt veszi ki, és ez lehet az út az alkotók pozíciójának javulásához (sátáni CC szidása). A felületes és nem alkotó kultúra a szellemi bázis hiányában teljesen eluralkodott.

Simó György: Az üzleti kultúrát nem fogadja el sem az alkotó közösség, sem az egyéb iparágak. A tartalomSZOLGÁLTATÁS az üzlet. A magyar film problémája abból fakad, hogy a magyar filmesek nem tudják felszámolni a filmjogok rendezetlenségét, és nem tudnak üzletet csinálni belőle. A copyright kell, és nem jó egyszerűen elvetni a tulajdon elvét, ugyanakkor a disztribúció átalakítása az alkotókat olyan kihívás elé állítja, amire a CC egy lehetséges és járható alternatíva, de nincs mögötte kontroll, üzlet. Sokat várnak az állami disztribúciótól. Általában pl. a tévés körök nem hajlandóak tanulni, nem hajlandóak a dolgok mögé nézni (pl. a hazai forgalmazók nem tudják, hogy milyen üzleti érdekek állnak a Rém rendes család mögött, így meg is buknak), csak kis mértékben működnek, kis cégeknél/TV-knél.

A tartalomban egyre kisebb az intellektuális rész, egyre inkább a praktikus tudásra helyeződik a hangsúly, a szerzői jogok kérdésének megoldása egyensúlyba hozhatná a dolgokat.

Kézdi Kovács Zsolt: Azt tudomásul kell venni, hogy vannak kis kultúrák, amelyeknek a sajátosságait nem lehet kiiktatni, a másik, hogy vannak üzleti szemléletek, amelyek nem veszik figyelembe, hogy ezeket a kis kultúrákat akár anyagi áldozatok árán is fent kell tartani. Az üzleti személet sorvasztja el a legtöbbször a kreatív folyamatokat, és nagyon kevés olyan üzleti ember ismeri ezt fel, tervez hosszú távon.

Fülöp József: Folyik egy párbeszéd (inkább nyugaton). A digitális tartalom készítés-szolgáltatás-terjesztés olyan formátumokkal dolgozik, amely alternatívát kínál ezeknek a vitáknak. Az üzleti szféra itt tudna együttműködni az alkotókkal.

A digitális tv hogyan fogja befolyásolni az internetes tartalomszolgáltatást?

Simó György: Az IP-telefon nyilvánvalóan felváltja a hagyományos telefont: a hangot, TV-t, internetet, a jövőben pedig oktatási, pénzügyi stb. szolgáltatásokat egy szolgáltató fog nyújtani, egy platformon. A távközlési cégek ebben az átalakulási folyamatban vannak, ennek a jelenlegi fázisa a digitális TV.

Visszakapcsolás:

Fekete Zsombor: A játékipar sok nehézséggel küzd a HR területén. Szerzői jogok: a videójátékok már az internet megjelenése előtt már felvetette a mai problémákat a digitális terjesztés miatt – warez. A konzolokkal viszont meg lehet oldani ezeket a kérdéseket.

Adatbányászat újratöltve

Ma újra eszembe jutott, hogy hát engem érdekel az adatbányászat, és hogy volt egy cikk, amit le is fordítottam a nyár végén. Amíg újabb nem jön, addig ezt is átszedem a régi blogomról (külön Gábornak, csak hogy ne kelljen annyit keresni ; )

A UCI adatbányászai felzárkóztak a Google mögé (Colin Stewart)

To Google or not to Google – ez már nem valódi kérdés többé. Természetesen használni kell a Google-t, különben az Internet jó része kikerül a látótérből. A legkedveltebb internetes kereső bármit segít megtalálni: Birkenstock Arizona szandált, tv-műsort vagy akár azt, hogy hogyan hasznosítják újra a hulladékot.

De mi van akkor, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy pontosan mit is keresünk?

Ebben az esetben legjobb a UC Irvine-nál dolgozó David Newman-hoz és kollégáihoz fordulni, akik egy olyan programot segítettek kifejleszteni, amely anélkül tud keresni nagy mennyiségű szöveget, hogy megmondanák neki, mit keressen.

A szövegbányászatnak ez a formája egy statisztikai topic-modellezés nevezetű eljárást használ, amelynek távolra mutató hatásai valószínűsíthetőek az internetes keresésben. Ez a technikát használhatják akár piackutatók, akik a kulturális trendeket akarják tanulmányozni, történészek, akik a modern társadalom gyökereit térképezik fel, doktorok, akik az orvosi kutatások hegynyi publikációjával szembesülnek vagy akár titkosügynökök, az e-mail-forgalom analizálásához, hogy kiszűrjék a terroristákat.

A topic-modellezés az adatokat kategorizálja, a szavak egymást való követésének gyakoriságának mérésével. Ezek a kategorizált eredmények böngészése a felhasználó számára olyasmik, mintha egy könyvesboltban keresgélne, ahelyett hogy egy adott könyvet vásárolna meg online.

“Nagyon egyszerű a használata, a szövegbányászat evolúciós ugrást végzett” állítja Newman. “Pár éven belül mindenki által használt, hétköznapi eszköz lesz, orvostól kezdve hirdetőkig, íróktól a politikusokig.”

A topic-modellezést, amelyet számítógépes szakemeberek és kutató egyetemek fejlesztettek ki, még nem alkalmazzák az adatkereséssel foglalkozó cégek. De Newman szerint pár éven belül a szakmai körökön kívül is fogják használni.

“Amikor az emberek először hallanak erről, azt gondolják: ‘Ó, persze. Google.’” mondja professzor Sharon Block, a UCI-nél dolgozó történész, aki szintén Newman programját használta kutatásaihoz. “Valójában egy 10.000$-os piramis-játék.”

A piramis játékban, amely 1973-ban indult, hírességek adtak meg szavakat a játékosoknak, akik megpróbálták meghatározni, hogy milyen közös kategória alapján lehet ezeket a szavakat összekötni.

Még dolgozunk azon, hogy a számítógép képes legyen egy jelentéssel bíró címkét rakni az egyes kategóriákra, mondja Newman. A topic-modellezést nem csak különböző területeken, de különböző módokon is lehet használni – trendek kiszűrésére, ismeretlen adatok rendezésére vagy észrevétlen kapcsolatok feltérképezésére.

Trendek kiszűrése: hirdetők, piackutatók és kiadók tanulhatnak a foci, a biciklizés, az Oszkár-díjak és a társaságok negyedévi jelentései iránti érdeklődés növekedésének-esésének mintázatából, amint ez nyilvánvalóvá vált Newman legutóbbi kutatása alapján. Topic-modellezést használt 330.000 sajtóhír (legtöbbjük a New York Times-ból származott) elemzéséhez. A program kategorizálta a leggyakoribb szavakat, neveket, helyeket és szervezeteket.

A Times 2000-től 2002-ig terjedő számait vizsgálva, a különböző témakörökben használt szavak számának elemzése a következő eredményt hozta:

  • A foci népszerűsége nőtt, ezt a szavak havi 25.000-ről havi 40.000-re való növekedése bizonyította.
  • A Tour de France iránti érdeklődés csökkent ebben az időszakban, ezt a szavak számának 14.000-ről 12.000-re való csökkenése jelezte.
  • Az Oszkár-díjakkal foglalkozó cikkek hossza majdnem duplázódott 2001-ről (Gladiátor) 2002-re (Egy csodálatos elme).
  • A vállalatok negyedéves jelentései iránt 2001-ben volt a legmagasabb az érdeklődés, amikor a dot-com lufi kidurrant.

Newman felesége, Block történész-professzor asszony ezt a topic-modellezést alkalmazta a Pennsylvania Gazette-ben 1728-tól 1800-ig (ebbe az időbe esik az az időszak is, amikor Benjamin Franklin volt a lap tulajdonosa) megjelent 82.000 cikken és hirdetésen a trendek szűréséhez.

Az eredmények között feltűnt neki, hogy ha a divatról és a kereskedelemről szóló cikkek száma nőtt, akkor a vallásról szólók csökkentek – és vice versa. Az 1750-es években volt a “ruha” kategória csúcspontja, amely többek között a “gyapjúszövet”, a “selyem”, a “vászon”, “finom” és “fonál” szavakat tartalmazza, ugyanakkor a mélypontja az olyan cikkeknek, amelyekben pl. az “egyház”, az “erény” és “jellem” szavak szerepeltek.

Ismeretlen adatok rendezése:
Kutatók a topic-modellezést használták annak a 250.000 e-mailnek az elemzéséhez, amelyet a U.S. Igazségügyi Minisztériumnak küldtek.

Newman szerint ez segítheti a Google Library Project-et is, amely digitális formátumba konvertálja azt a sok millió könyvet, amely a Standford, Harvard és Oxford egyetemeken, a New York Public Library-ban és sok más helyen van.

A nemzetbiztonsági ügynökségek szintén jól tudnák hasznosítani a topic-modellezést a hatalmas mennyiségű rendezetlen adat feldolgozásában. Ez magyarázza, hogy Newman miért mutatta be találmányát a May’s Intelligence and Security Informatics konferenciáján, San Diego-ban.

Új kapcsolatok vadászata: a UCI számítógépes szakemberei olyan tanulmányok felkutatásában fognak segíteni a UCI orvostudományi kutatóinak, amelyek skizofréniához kapcsolódnak.

Topic-modellezést fognak alkalmazni 17 millió orvostudományi folyóiratnak a kutatásához, hogy kiszűrjék azokat a cikkeket, amelyek azokhoz génekhez és agyterületekhez kapcsolódnak, amelyek érintve vannak a skizofréniában.

A modell működése miatt azt is elvárják tőle, hogy ne csak azokat a tanulmányokat találja meg, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a skizofréniához – és még nem is említettük a rendezetlenséget.

Eredeti cikk: ‘Data miners’ at UCI moving beyond Google

Emlékek

Még mindig él a régi blogom, és folyamatosan kapom az értesítést a beépített (és sokat szidott ; ) Akismettől, hogy az egyik postomra csak úgy zuhognak a spamek. Illetve jön a többire is, csak azokat kiszűri, ezeket meg nem. Nem értem, mindegy, vacak, lezártam a kommenteket és a pingeket. Ez a post pedig egy olvasói levélre volt reakció, és most újra elolvasva szerintem érdemes feleleveníteni (és akkor ez a post is bekerül az átlapátolt cikkek közé).

Az alap szitu az volt, hogy megjelent az alább megtalálható Megyei könyvtárak információszolgáltatása c. írásom, és persze kaptam visszajelzést is, az egyikre volt válasz az alábbi (természetesen e-mailben is válaszoltam, tisztában léve azzal, hogy ezen az úton teljesen reménytelen, hogy eljusson a címzetthez) post.

Előzmény: “A honlap kicsit az internet hőskorszakát idézi, nem éppen minőségi. Azt meg egyáltalán nem értem, hogy miért kellett négy darab [valójában hat volt, de ez most nem nagyon számít] 1-1,5 megabájtos fényképet felrakni a kezdőlapra, ez még egy normálisabb internetkapcsolatot is meg tud terhelni. Egyébként a lap tartalmazza a szükséges információkat, nincsen elbonyolítva.” Mindehhez pedig hozzájárult az is, hogy ez az ország egyik észak-keleti megyéjében volt, ahol amúgy sem a legelterjedtebb a szélessávú internet.

A kifogás egyik fele erre, a(z utólag nagyon megbánt) gyors honlap-áttekintésre vonatkozott (ez a téma egyébként is sokakban ejtett mély sebet). Szó szerint idéznék (helyesírási hibák javítva):

“Abban tökéletesen igaza van, hogy vannak jó, és kevésbé jó honlapok, de én azt gondolom, azok a kollégák, akik a “kevésbé jó” honlapot készítették el, azok sem ijesztő, kevésbé áttekinthető, az Internet hőskorát idéző, minőségtelen munkát kívántak kiadni kezükből, mint ahogyan őket Ön bátorkodott jellemezni. Mivel ezt a munkát nem szabványok, jogszabályok alapján végezzük, úgy gondolom, megengedi a szubjektivitást, az egyéni vonásokat is, melyek egyesekben tetszést, míg másokban nem tetszést fogalmaznak meg. Igaz ennek is, mint minden más szakmának vannak fortélyai, kell hozzá tudás, és nem nélkülözheti a szakértelmet sem, de az éles kritika előtt nem árt néhány dolognak utána nézni.”

A kiemelt mondat nagyon megütött, főként, hogy egy könyvtári vezető “szájából” származtak. Akkor most hogy is van? Én minek tanulom meg a szabványok forrásait, a Szabadalmi Hivatalt, a 20 különféle könyvtári szabványt, ha utána az egyik leglényegesebb ponton elcsúszik az egész? Mi a fenének dolgozunk, ha utána az eredménye nem jut el sehova, csak ülünk rajta, és büszkék vagyunk saját zsenialitásunkra? Szerintem ne csodálkozzon egy könyvtáros sem a leépítéseken, elbocsátásokon, mert a pénzügyi háttér mellett bizony csakis a tisztelt kollégák felelőssége, hogy ott van a könyvtárügy, ahol. Helyezkedés helyett talán nyitni kellett volna a publikum felé, hogy ők képezzék azt a hátteret, amire lehet támaszkodni, akár egy állami támadás ellen is (lásd USA – ALA vs. FBI). Hát most aztán nyakig ül a szarban mindenki, de azért befogott orral bőszen utáljuk egymást tovább. Gratulálok.

Nem kicsit húztam és húzom fel magamat újra és újra, akárhányszor ez a rendkívül fensőbbséges hangnem nyilvánul meg bárhol. Legtöbbször a KATALIST-en, ahol minden tiszteletem a munkában megőszült szakembereké, de a bölcsesség a nyitottságot, belátást és a türelmet is tartalmazza, nem csak a tudást. (És – bár elég igazságtalanul hangzik, de – sokszor még ez a tudás is kétes, kinek van ma szüksége pl. ősi számítógépek, katalógusrendszerek ismeretére?)

Ráadául a W3C szabványait folyamatosan fordítják magyarra is, nem lenne túl bonyolult megtalálni…

Mindegy, ez csak amolyan füstölgés volt, maga a kérdéses honlap megváltozott, ennyi alapján akár már meg is lehet találni.