Benedek Elek

147 éve született, pont ma. Ennek emlékére ma a mese napja van. A megemlékezéshez bárki tud csatalkozni, ha rászán arra egy fél órát, hogy (f)elolvasson egy mesét. Ajánlom mondjuk Varró Dánielt (van hangoskönyve is). Kedvcsinálónak pedig versváltozatok a dokk-ról.

Varró Dániel
Változatok egy gyerekdalra

A GYEREKDAL

Boci, boci, tarka,
se füle, se farka,
oda megyünk lakni,
ahol tejet kapni.

BALASSI BÁLINT

Búm, kínom, énekem nyílnak mind végtelen
árvaságban,
Mint gyermek tehénnek bánatja temérdek
tarkaságban.

Olyan lehetetlen élnem szeretetlen
nálad nélkül,
Minthogy az borjúcska legyeket elhajtsa
farka nélkül.

Cupido vad lángja, szerelem fullánkja
kínoz régen,
Friss rügyként feslenem, kegyelmes Istenem,
minek nékem?

Immár csak vergődöm, idegen erdőkön
bujdosnom kell,
Engedj már öltöznöm, más földre költöznöm,
hol foly sok tej.

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

Bőgicsélő tarka lényke,
Szívemet lakó tehénke,
Ah, mért lettél ily nehéz?
Faldogáló kicsi szádtól,
Harmatgyöngyös orrocskádtól
Vidor kedvem mért enyész?

Odahagytam borozásim,
Feledém víg torozásim,
Míg te éltetőm valál,
Pegazomról leugortan
Csak terajtad bocigoltam,
Nem csaldosott a halál.

Ám miolta nyögdegélnek
Érzeményim, már az élet
Lillám nélkül mi nekem?
Bibe nélkül mi a porzó,
Szomorú kis bocitorzó,
Fülevesztett szerelem?

BERZSENYI DÁNIEL

Hol kószáltanak el hajdani borjaink?
Zengő hangjuk a múlt berkein elhagyák,
Nem szól nélkülük itt víg Philoméla sem,
Csak bús őszibogár zönög.

Eltűnt szép fülük, és könnyü Zephyr lehén
Lágyan lengedező díszük is elveszett,
Így dőltek le Bizánc tornyai egykoron,
Így múland el a gloria!

Oh, így korcsosul el régi, nemes fajunk,
Tündér myrtusi mind sorra lehullanak,
Oh, a farkahagyott, foltosodó idő
Minden díszt lelegel hamar.

Nem tér meg Ganyméd, s Bacchusi hűs nedű
Szomjú szánkba talán már sosem ömledez,
Csak nyúlós tejeket tölt poharunkba majd
Éltünk égi pohárnoka.

ARANY JÁNOS

Pettyes bikaborjú, két fajta szülötte
Legel a pataknál, szél zúg körülötte,
Hej, biz fület imhol elhullata farkat,
Öntözi a mezőt piros szinü harmat.

Elbődül a jószág, vérben szeme fordul,
Csóválna: hiába, nem kél köd a porbul;
Tudna csak beszélni rogyván szive, lába,
Ilyesféle szókat forgatna magába:

Ó! mennybeli Isten, mi végre születtem,
Mit ér a pataknál legelni fületlen,
Bőgvén haza sorsát mit ér ma ha dallom,
Ha ő sose hallja, ha én sose hallom?

Így jutna borongván mélyebbre a gondban,
Arrébb cica árnya iramlik azonban,
Ez volt! hiszen ez volt: bosszú tava nyelj el!…
Bajsza feketéjén megcsillan a tejfel.

ADY ENDRE

Álltam a Pusztán, álltam állván,
Kérődzve, bőgve, búsan, árván,
Mikor, hahó,
Rámtörtek csülkös kis zeuszok.

Hej, szájas kis töpörtyü-borjak,
Mi kéne, hé, rátok tiporjak?
Ahol a Tej,
Oda szaladnánk lakni mi is?

Rátok dől e rozoga pajta,
S én ősi, szent, keleti fajta,
Én féljek, én?
Tudjátok ti, hogy én ki vagyok?

Nem holmi senkik tarka fattya,
A Mammon volt anyám ükatyja,
Hej, piszkosok,
Nekem aranyból van a fülem.

És kacagtam, rengett a Puszta,
Fülét, farkát gyáván behuzta,
S futott, hahó,
Futott a csülkös boci-sereg.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ

Ti csak nevettek rajtam, kis bolondon.

Röhögve durván és kuncogva halkan,
gonosz mosollyal gúnyolódva rajtam,
hogy zümmögő neszekre semmi gondom,
mert nincs fülem se farkam,
s úgy állok itt e harmateste dombon,
mint régi hősök vérező porondon.
De gőgöm rég a semmiségbe varrtam,
s arany-szelíden, mint egy árva pálca,
dac nélkül én a képetekbe mondom,
hogy messze Párizs, s jaj, oly messze London,
s hogy minden játszi tarkaság csak álca.

Bármerre tartunk, úgyis ugyanarra.
Oda hol kancsal éltem elfelejtem,
s búját mindenki elbocsájtja helyben,
hol ép farokkal bőg a méla marha,
s csak fürdőzünk az édes, égi tejben.

Fanzine-ek áramban

Katalistről jelentjük:

Van egy raklapnyi digitalizált fanzine az OSZK-ból. Lista (az E már megjelenhet elektronikusan is):

Aluljáró 1-3 (Nyíregyháza, 1993.) – E
Akasztott ember (Bp., 1990.)
Anarchia : forradalmi újság (Tiszafüred, 1995/2.)
Anarchista Újság 1-5, 7 (Bp., 1991-1992->3)
Anyagcsere (Debrecen, 1992)
Ártalom 3. (Miskolc, 1990)
Barikád füzetek 1, 3 (Chumbawamba)
B.I.KisAsszony 1994/2. (Budapest)
A Búvárok reménykednek… 1-4 (Nyíregyháza, 1990-1992, eredeti színes változatban is) – E
Chaos ’77 (Bakonyszeg, 1993)
Dall-ass 1-4 (Szolnok, 1991-1994) – E
Dark Zala Tálym 1, 3-6 (Zalaegerszeg, 1990-1991) – E
Dikh Mo! (Marosvásárhely, 1995?)
Dobszerda 2, 3, 6 (Marosvásárhely, 1995-1996) – E
ÉN (Mosonmagyaróvár) 1990/91?
Eszmélés 1 (Mosonmagyaróvár)
Fénykereső 1, 3, 5. (Mosonmagyaróvár)
Genyó szívó disztoly 1-11 (Bp., 1991-1999) – E
Hogy lenne a legjobb? (Debrecen, 1991)
I.B.M. (Nyíregyháza, 1996) – E
Isten malaca 1 (Bp., 1992) – E
Kelet ’91 (Debrecen, 1991)
Kelet ’92 (Debrecen, 1992)
Kero-zine 2, 4 (Zalaegerszeg, [1991]-1992-1994-[->1998])
Kobra : autonóm tiszafüredi hangok (1994/3., 5.) + Kobra magazin (Tiszafüred)
Komlói Bákász 2
Közérzet 1 (Győr, 1992 ápr.) -> Legelő -> sXe – E
Közveszéjes Hulladék 1, 2 (Báránd, 1997) [sic!]
Lanongrud 1 (Pécs, 1991)
Last Post 1, 1,5 (Tiszaújváros, 1991-1992.)
Lyukság 1,2, x (Bp., 1989, 1990, 199?)
Marsbéli Krónika 6 (Bp., 1993.) – E
Második látás 1,2, 3, 4, 7 (Debrecen, 1988, Bp., 1989-199[9-es a 16. szám, majd mindet] – E
Még Néz 1-3 (Kassa, 1993-1994)
Mély Vágás 3. (Debrecen, 1987) – E
Merre van a .. kapcsoló? 1, 2 (Mosonmagyaróvár)
Merre van Fehérlófia? (Mosonmagyaróvár)
Mónika (Szolnok, 1994. április)
Mozgalom (Joy Division füzet, 1992. aug.)
Nouva 1, 2 (Szentes, 1991-1993) – E
Nyápic (Barangó dalszövegek, Bp., 1996)
Nyápic (Dead Kennedys: Give Me Conveniecve or Give Me Death, Bp., 1996?)
Olvasnivaló 1, 2, 5, 6 (Eger, 1990-1993) – E
Ordító egér 2, 3 (Budapest, 1991-1993) – E
Öröm (Csóka /Yu/, 1987. szept.) – E
Poloska (Szolnok, 1990. március)
Próba szekerce 1-3 (Szeged, 1992)
Rozsdaszín párduc 1-3 (Bp., 1997-1998)
Q-Zine_12
Straight edge 2, 3 (Győr, [1992 dec.]-1993-94-(+7-9-ig egybekötve ML-sal, 1996-1999) – E
Survival 1-5 (Pécs, 1994?-1997?) – E
Szeméttelep 1 (Bp., 1990-1991)
Szubkultúra 1 (Bp., 1992)
Szűkbőrű 1 (Miskolc, 1991-1993)
TACS (Csömör,[1994 május 1. után])
Telihold 4 (Sopron, 1994)
Total ’88 (Bp., 1988) – E
Trottel (A mítosz vége / Crass, Bp., 1988.) – E
Tűzvonal 2 (Szeged, 1991?)
Világ-kép 1 (Szombathely, 1989)
Vírus 2 (Budapest, 1992)
Visszhang 1, 3, 4 (Eger, 1990-1991)
Vitamin 2, 3 (Eger, 1989. jan., 1992. júli.) – E

Feldolgozás alatt:

Kétballábas Bakancs 1-6 (Bácskatopolya /Yu/, 1990-1991, 6. számot Szegeden) – E
Légyló Mindigáig 1-2 (Szabadka, Topolya, Csóka /Yu/, 1991) – E

Egy kis fogalommagyarázat:

Média kisszótár: fanzine

Azoknak a függetlenül publikált folyóiratoknak, magazinoknak az összefoglaló neve, amelyeket szerkesztőik valamely speciális terület, személy, jelenség, esemény iránt érdeklődők kíváncsiságának kielégítésére szánnak. Számuk gyakorlatilag napról napra változik, mivel átlagosan csak minden második kiadvány éri meg a kiadás második évét. Napjainkban csupán az Egyesült Államokban megközelítőleg 20.000-et tartanak nyilván. Internetes változataik (az e-zinek vagy web-zinek) száma felbecsülhetetlen. A foci vagy kosárlabdacsapatokról, zenei stílusokról, alternatív életmódokról, vallási csoportokról, paranormális jelenségekről vagy akár halálnemekről szóló fanzinok tematikája és példányszáma rendkívül széles skálán mozog. A fanzinok gyakran hatalom- és fogyasztás-ellenes szemléletet képviselnek. Népszerűek a magukkal a fanzinokkal foglalkozó ún. metafanzine-ok, amelyek listavezetője, a Factsheet Five az 1982-ben megjelent négyoldalas és 25 darabos első szám óta 140 oldalas és 80.000 példányban terjesztett kiadvánnyá növekedett.

1926-ban Hugo Gernsback Amazing stories című scfi-fi kiadványa – s ilyenre addig nemigen volt példa – levelezési rovatában teljes névvel és címmel együtt közölte a hozzászólásokat. Az Amazing Stories körül hamarosan kialakult a sci-fi rajongók saját köre, majd a hasonló fan-klubok egyike 1930-ban kiadta az első fanzine-nak számító Cometet. Hamarosan Európában is megjelentek a saját terjesztésű kiadványok, amelyek akkoriban főként politikai csoportokhoz (szamizdatok) és művészi mozgalmakhoz kapcsolódtak (pl. a dadaisták röpiratai).

A mai értelemben vett fanzine-ok kialakulása azonban a 70-es évek közepére tehető, két underground zenei kiadvány, az amerikai Punk és az angol Sniffin” Glue megjelenésével. Az olcsó fénymásolási eljárások elterjedése megindította az amatőrmagazinok áradatát, majd a világháló létrejöttével a fanzine-ok “átköltöztek” az internetre, a felhasználóbarát szerkesztő szoftverek kifejlesztését követően pedig vírusszerűen elszaporodtak. A fanzine-ok jelenleg a mémek (főként a speciális témakörökhöz kapcsolódó faktoidok) különösen hatékony terjesztői.

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára. Korona, 2002. (Köszönet Téglási Ágnesnek érte.)

WP-klón

Jé. Az a neve neki, hogy Blogsome, és tisztára úgy néz ki, mintha valaki lenyúlta volna a WP 1.5-öt, és a saját szakállára csinálna belőle szolgáltatást. Ami rokonszenves benne, hogy pluginekben sokkal szabadabb, mint az eredeti, és szabadon át lehet írni a template-et (nem pedig pénzért, mint errefelé). Mindemellett még azonban bőven van hova fejlődnie, amíg utóléri a nagytesót…

Könyvtár 2.0 – Tényleg a használóért van: együtt alakítják a könyvtárat (2)

Megjegyzés: mivel a KIT-hírlevélben fut a téma, és végül nem az alább írt cikk lett az első rész, ezért a számozás itt másképp fut, mint a hírlevélben. Ez a rész Mikulás Gábor billentyűzetén született meg.

Elsőre talán riasztónak hangzik, hogy a használók (is) aktívan alakítják a könyvtárat. Ám így sokkal inkább biztosítható, hogy az megmarad az olvasók érdekkörében – vagy éppen visszatér oda. Néhány jellemzője:

  • Használóközpontú, ugyanis a használók részt vesznek a tartalom-előállításban. Pl. (a könyvtárosokkal együtt) kommentárokkal látják el a katalógusrekordokat, melyeket a későbbi olvasó figyelembe vehet (ha akar), részt vesznek a wikik szerkesztésében, a blogok írásában, melyek a könyvtár katalógusából is elérhetők lehetnek.
  • Multimédiás – a gyűjtemény és a szolgáltatás egyaránt szöveges, videó és audio-összetevőket tartalmaz. Pl. a katalógus változatos formátumú elektronikus dokumentumokra mutat, mondjuk Babits esetében a digitalizált Nyugat-számokra, a költő eredeti hangfelvételére, tv-beli irodalmi műsor anyagára stb., melyek ‘fizikailag’ a könyvtár falain kívül találhatók, akár maga a könyvári szerver is.
  • Közösségi – a könyvtár webes jelenléte magába foglalja a használók jelenlétét is (szinkron és aszinkron). Pl. az azonos témakör iránt érdeklődők virtuális közösséget alkotnak (megfelelő adatvédelmi gyakorlat mellett) egymás által keresett, vagy előállított dokumentumokba is betekinthetnek, és nincs akadálya a közös munkának sem – akár a könyvtáros bevonásával az erre specializálódott könyvtári elektronikus felületen, vagy fizikai térben.

Ha a könyvtár ebben nem lép, a lehetséges célcsoport könyvtáron kívül alakítja meg hasonló köreit (pl. wiw). A 2.0-ás könyvtár tehát radikálisan innovatív: a közösség alakulásával a könyvtár is változik; hagyja, sőt: szorgalmazza, hogy a használók változtassák. Az állomány interaktívabbá és hozzáférhetőbbé válik (vö.: lebegő könyvtár), a szolgáltatás: az információátadásra és információs írástudásra összpontosít, mintsem a kontrollált hozzáférésre.

A 2.0-s könyvtár a fentiek értelmében paradigmaváltást vár el a könyvtárosoktól, nemcsak abban, hogy megnyissák katalógusukat és állományukat, hanem hogy a szabályozást is lehetővé tegyék a használók számára. A 2.0-ás könyvtárban a figyelem a teljes leltári kontroll helyett a közös felfedező rendszer felé fordul. Így a 2.0-s könyvtár forradalmasítja a szakmát. Ahelyett, hogy a könyvtárosok rendszereket állítanak elő ügyfeleik számára, lehetővé teszik számukra, hogy mindezt megteremtsék saját maguk számára. Egy évtizedeken át szabályozással és kiszámíthatóság kultúrájával átitatott szakmának magába kell fogadnia a lazítást és a többféle felfogás együttélésének lehetőségét. A könyvtártörténelemben ehhez hasonló fordulópontok voltak a raktárak megnyitása vagy a népszerű irodalom befogadása a könyvtárba a huszadik század elején [az USA-ban].

Forrás: az alábbi irodalom alapján: Library 2.0 theory – Web 2.0 and its implications for libraries / Jack M. Maness. In: Webology 3 (2006) 2 June

Elmarad

Elhalasztja tüntetését a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája

Sajtóközlemény

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája 2006. július 25-én, a felsőoktatási törvény tandíjat bevezető módosításának zárószavazása után erősítette meg korábbi döntését, hogy demonstrációt szervez. A tüntetést a tandíj ellen, a valódi felsőoktatási reformért kívántuk megtartani, tiltakozva az ellen az eljárás ellen is, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium a törvény módosítása során követett.

Múlt héten csütörtökön, a Szegeden tartott hallgatói demonstráción még azt mondtuk, hogy a februártól júliusig, a tandíjas törvény elfogadásáig tartó időszakkal a szaktárca gyerekként kezelte a magyar hallgatóságot, azt a majd félmilliós tömeget, amelynek kezében – legyen ez bármennyire is elcsépelt kifejezés – ott van Magyarország jövője

A vasárnap nyilvánosságot kapott miniszterelnöki beszéd következtében azonban nekünk is rá kellett ébrednünk: becsaptak minket, hazudtak nekünk. Lehet, hogy már akkor is, amikor azt mondták, nem lesz tandíj, lehet, hogy már akkor is, amikor az igazságosságra és méltányosságra hivatkozva diplomásadót, utólagos képzési hozzájárulást akartak bevezetni.

A történtek tükrében felháborodásunk jogosságához nem férhet kétség.

Az eltitkolt miniszterelnöki beszéd következtében olyan helyzet alakult ki Budapesten, amelynek alapján nem vagyunk meggyőződve arról, hogy holnap békés keretek között, eredeti céljainknak megfelelően tudjuk tüntetésünket megtartani, ezért annak elhalasztása mellett döntöttünk.

Döntésünk meghozatalakor nem attól tartottunk, hogy a magyar hallgatóság nem tudna méltóságteljesen, a törvényes kereteket messzemenőkig tiszteletben tartva megjelenni a Kossuth téren vagy az Alkotmány utcában. Attól tartottunk, hogy a korábbi napokhoz hasonlóan, szervezett provokáció zavarja majd meg az alkotmányos jogukkal élő demonstrálókat; azzal a céllal, hogy békés, a tandíj ellen és a valódi felsőoktatási reformért összehívott tüntetésünknek pártpolitikai felhangot adjon, hiteltelenítse és lejárassa a magyar hallgatókat és hallgatói önkormányzatokat.

Ezt pedig nem hagyhatjuk, mert a magyar hallgatóságnak feladata és kötelessége van.

Hisszük, hogy a magyar hallgatóságnak kiemelkedő felelőssége van abban, hogy jogaival és kötelességeivel tisztában lévő generációként vezető szerepet vállaljon egy felelősségteljes, bizalomra és az őszinte beszédre épülő társadalmi és közéleti kultúra kialakításában.

Végül leszögezzük, hogy a tegnapi, a tandíj bevezetését megerősítő miniszterelnöki nyilatkozattal szemben is fenntartjuk követeléseinket. Egyúttal arra szólítjuk fel a Kormányt, hogy a holnapra tervezett tüntetés kezdési időpontjától számított két héten belül készítse elő a felsőoktatási törvényt módosító előterjesztését, amely a tandíj eltörlését tartalmazza. Amennyiben erre a megadott időpontig, tehát 2006. október 5-ig nem kerül sor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, mint a magyar felsőoktatás valódi megújításáért felelősséget érző és vállaló szervezet, szervezett keretek között, eredeti elhatározásával megegyezően, megtartja tüntetését.

Addig is kifejezzük szolidaritásunkat azokkal a hallgatókkal, akik alkotmányos jogaikkal élve, a történtek ellenére részt vesznek a meghirdetett békés fővárosi és vidéki demonstrációkon, mivel úgy hisszük, a hazugság és a megtévesztés ellen nekünk, fiatal értelmiségieknek is fel kell lépnünk.

Budapest, 2006. szeptember 20.

Ekler Gergely

HÖOK elnöke

Miért nem lehet csendben felállni és elmenni? És miért nem lehet csendben kiállni a térre