Amikor én még kissrác voltam…

Ugyan emlékeim nekem már nincsenek nagyon erről a korszakról (pedig még TV-nk is volt még), de a mai reklám-dönping után üdítő változatosság ezeket a 80-as évek környékén készült reklámfilmeket nézni-hallgatni. Hurka, Márka, Traubi, Casco, Skála, Hajdú, OTP, Hemovit… nagy királyságok. Aranyba kéne foglalni Gergő nevét, hogy ezeket közzétette (és akkor már Gotha-ét is…). Szám szerint 242 videó figyel kint (ezekből az első fele a 101 reklámfilm c. híres – vagy annyira nem is? én mindenesetre sokat hallottam már róla – videókazettán jelent meg, Sas István rendezésében).

A youtube.com-on is van fönt néhány belőlük, de onnan nem lehet letölteni. Viszont postolni lehet : )

Update: gyors utánkeresés eredménye alapján a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Filmkultúra lapjairól ez a téma mintha elsikkadt volna… bár nem csodálkoznék, ha lenne valami olyasmi is, hogy Magyar Nemzeti Reklámfilm-archívum vagy Magyar Reklámok Országos Archívuma vagy ilyesmi. Divat…

MIBE-hírlevelek

archívuma szépen elérhető az új honlapjukon. Is.

Annyiszor kérdezték már tőlem, hogy ekkor ez mi is, hogy végre utána néztem (khmm… három avagy négy kattintás…) a MIBE honlapján az önmeghatározásnak. Íme:

Az infobrókeri tevékenység gyökerei az 1960-as évek Amerikájába nyúlnak vissza, amikor néhány magánszemély könyvtárakkal együttműködve felismerte, hogy a számítógépek és a másológépek tömegszerű elterjedése egy információs forradalom kezdetét jelentheti. A dokumentum-visszakeresés, -másolás és szállítás könnyebbé válásával egy új tevékenység alapjait rakta le; az infobrókerekét.

Az információbrókerség tehát viszonylag új keletű, ugyanakkor nem előzmények nélküli szakma, melynek határait nem könnyű meghatározni. Sokan végeznek ugyanis többé-kevésbé hasonló tevékenységet — például könyvtárosok, tanácsadók — akik tevékenységük megnevezésére nem az információbróker kifejezést használják.

Az információbrókerek a társadalom széles köréből kerülnek ki, legyenek könyvtárosok, humán értelmiségiek, ügyvédek vagy orvosi diplomával rendelkezők, közgazdászok, mérnökök; lehetővé téve a szakosodást. Az infobrókerek az internet világában általában felsőfokú végzettséggel, nyelvismerettel, számítógépes, internetes tapasztalattal, marketing- és adatbázis ismerettel rendelkeznek.

És:

Az információ és tudás szerteágazó forrása és fajtája miatt megkülönböztethetünk olyan információbrókereket, akik céginformációval, tudásmenedzsmenttel, versenytársfigyeléssel, adatbányászattal, adatbázisokban való kereséssel, informetriával, webmetriával, trendfigyeléssel, dokumentumszolgáltatással stb. vagy ezek egyfajta kombinációjával foglalkoznak. A szakosodás történhet technikai szempontból is; van ki a telefonos adatszerzéshez, van ki az adatbázisban való kutatáshoz; van ki inkább az értékesítéshez, más pedig a kereséshez ért elsősorban — tág teret nyitva ez együttműködésnek.

Szóval ilyesmi.

PuLLS

Azaz: Public Libraries in the Learning Society. A Grundtvigprogramme által alapított európai projekt. 6 könyvtár és egyéb intézet (marketing ügynökségek, kutatási intézetek) vesz benne részt jelenleg, ezek a következő 8: az Aarhus Kommunes Biblioteker, a Helsingin kaupunginkirjasto (Helsinki Városi Könyvtár), a Stadtbücherei Würzburg, a Njiznica Otona Zupancica (Oton Zupancic Könyvtár, Ljubljana), az MK5060 – Full Circle Projects (a névválasztás a legjobb…), a Servei de Bibliotekques de la Diputacio de Barcelona, The London Borough of Sutton és a University of Brighton.

A szervezet célja, hogy a nyilvános könyvtárak segítségével a lakosság azon csoportjait zárkóztassák fel, amelyek valamilyen okból leszakadtak az információs tárasadalmat alapvetően meghatározó csatornákról. (Hú, ez de szép volt… [sajátvállveregetés, majd ‘calling the God on the big white phone’]) Emellet (és ezzel összefüggésben) pedig létre szeretnének hozni ún. Nyitott Tanuló Központokat (Open Learning Centres, csak az egyértelműség kedvéért). A két cél együttesen pedig a könyvtárak pozícióját erősítené a társadalomban. Szép.

Közösségi terek

Volt időm tökölni mindenféle marhaságokon, többek közt összeszedtem, hogy Mo-n egy könyvtár ugyan hol is szakíthatna nagyot a neten, ha a közösséget (társadalmat stb.) akarja építeni digitálisan és jól. (Ennek a gondolatmenetnek a kiindulópontját Jessamyn postjai és előadásai szolgáltatták.)

Ami tuti, hogy szinte már automatikusan ugrik be, az a wiw. És miért is ne? Hiszen van már egy rakat együttesnek, iskolának “személyisége”, miért ne lehetne a könyvtáraknak is? Bizonyos információk villámgyorsan eljuthatnának a felhasználókhoz stb. Ajánlanám…

Aztán. Kinek kinek az egyéni szájíze szerint, de ott van a freeblog meg a blogter (most csak magyarkodtam – a wiwvel is). Főnök lennék, és éppen nem az önkormányzat és hasonlók által felrakott méteres kékeres próbálnám kioperálni hátulról, kötelezően kijelölnék valakit, aki ha belerokkan, akkor is kiizzad egy postot naponta magából, hogy helló, ez a mi kis világunk, ilyen fasza gyerekek vagyunk, ezt és ezt csináljuk, ti meg hódoljatok. Vagy ne. De tudjanak arról az emberek, hogy mi is van ott belül, és akkor nem fognak olyan elvárásokat támasztani, amiket nem lehet teljesíteni, egy kicsit respektálni fogják a szakmát, és viszont, a t. olvasók könnyebben közölhetnék a kollégákkal a kínjukat. És: ez lehetne egy hatékonyabb fórum a szakmán belül is, mint az a nyavajás levelezőlista, ahol a generációs harcok mellett még olyan fontos szakmai kérdések is felmerülnek, hogy akkor most ISO, utf vagy windows szabvány kell a levelezéshez, és kinek jelenik meg kérdőjel, kinek meg kalapos ékezet.

Meg hát van ilyen, hogy MSN, Google Talk, Yahoo Messenger, Skype stb. (Ez egy kicsit ismerős, mintha már írtam volna, úgyhogy nem is részletezem. Egyébként sem kéne, szerintem…)

Persze amit most így felsoroltam az a webkettő, tartalom nélkül, puszta váz. (Egy összehasonlítást olvastam valahol az amerikai és a magyar helyzetről, de nem találom. Meg mertem volna esküdni rá, hogy a webisztánon… de a jelek szerint nem. Update: doransky. Nem ismertem föl a dizájnt.) Kéne egy kis hozzáállás, a pozitívabb fajtából. Na majd meglátjuk… legfeljebb az euro-val (euróval?) egy időben indul be a gépezet.

Az előző post pedig egy spontán megnyilvánulása volt a 100as számnak. Tudat alól tört elő, és csak utólagos észrevétel formájában tudtam regisztrálni, hogy ez volt a. Viszont, ha megy, akkor örömködésből és öncélból szépen bepottyannak majd a videjók. Csak hogy szóljak.

Aussie English for Beginners

Az egyik kedvenc “nyelvkönyvem”, amit a National Museum of Australia museumshop-jában volt alkalmam beszerezni. David Pope állati jó (és vicces) rajzai egy kis könnyedséget csempésznek az amúgy kissé angolos humorú műbe. (Az angol humorról nagyon negatív a véleményem – már ha a létezésének
tagadása negatív vélemény…)
Ízelítőnek néhány szócikk az első kötetből (összesen három jelent meg):

Bunyip (1845)

A bennszülött legendáknak ezt az emberevő szörnyét lelkesen adaptálták a fehér művészek és írók. Leírása nagyon sokszínű: valaki szörnyűséges emberi fejjel és állati testtel írta le, valaki az emberre való veszélyességét, és hangos bummogását éjszakánként. Azt mondják, folyókban, mocsarakban és billabong-okban él őshonos. A szó az aborigin Wergaia nyelvből származik (Nyugat Victoria).

Drop bear

Modern mitológiai állat, megjelenésében hasonlít a koalára, de kb. másfél méter magas, rendkívül éles fogakkal és karmokkal. Azt mondják más állatokat eszik, és nagyon szereti az embert is. A drop bear a fákon rejtőzik el, és onnan veti magát le a gyanútlan áldozatra, legfőképpen tengeren túli túristákra.

Economic rationalism

A gazdasági menedzsment egyik megközelítése az, amelyik szabadjára engedi a piaci erőket, mint pl. a supply & demand, hogy azok irányítsák a gazdaságot. Ez a megközelítési mód tipikusan adoptálja a privatizációt, a decentralizációt, a ‘fizessen a felhasználó’ jeligét és az alacsony közkiadásokat. A legtöbb ausztrál meglepetéssel szokta felfedezni, hogy ez ausztrál kifejezés.

A többi itt, interaktív bizbasz, meg játék is. Sajnos a drop bear-ről nincs kép, pedig az a legjobb…