Öhm… csókolom… elnézést

Nem tudok semmit kinyögni, amikor ilyen szintű dolgokat látok. Magyar nyelvünk reformátorai, szellemi elitünk eljövendő krémje. Fantasztikus. Én ezeket a lapokat előbb tiltanám le a gyerekem előtt, mint mondjuk a goldengate-et.

Le akartam zárni ennyivel a postot, de egyszerűen képtelen vagyok feldolgozni, hogy 12-14 éves kölykök hogyan képesek ilyenek kitalálására… (Update: van köztük 18 is, de ez csak onnan derül ki, hogy odaírta.) Most egyébként tovább gondolva a dolgokat, beugrott, hogy hol láttam ilyen izék készülését. Tavaly nyáron, Kalaznón, ahol szintén van egy eMagyarország-pont, mert van úníjó meg zinternet (legalja.hu). Az egyetlen baj, hogy a felügyelő néninek halvány lila fingja nem volt, hogy a kölykök mit is csinálnak voltaképpen, néha el-el röppent egy bredpit-sóhaj a csajok ajkáról, de nem hiszem, hogy akár ez is eljutott volna az ingerküszöbéig.

Lássuk tehát, mit is tett nekünk jó a gyerekek szempontjából az információs (digitális) társadalom:

  • kaptunk internetet (ha nem is otthonra, de a művházba/könyvtárba stb. valahova biztos)
  • kaptunk digitális fényképezőgépet, így a fotóinkat nem kell mutogatni senkinek, aki esetleg beszólna, hogy hülye vagy fiam, köpöd ki rögtön (ellenben a filmessel, ugyebár – nem hiszem, hogy mindegyik kissrácnak lenne egy színes nagyítógépe otthon ;)
  • kaptunk kúttúrát, tudjuk hogy kell pucsítani az ágyon/falnak támaszkodva, hogy minden kispöcs ránk kattanjon

Bezony, ezt mind adta ám a zinternet meg az állam bácsi. De azt elfelejtette a drága, hogy sajna az nem úgy van ám, hogy az ember alszik egyet a kakaóbiztos billentyűzeten, aztán már tudja is, hogy merről fingik a bolond lyuk. Alapvető kultúráltság meg ilyenek. Internethasználat (értelmesebb dolgokra). Ha az emberek abból indulnának ki, hogy egy olyan eszközt tartanak a kezükben, amit a legnagyobb fejek, emberek, tudósok, menők tartanak a másik oldalon, rögtön motiváltabbak lennének a megismerésre és a jó felhasználásra.

Nagyvárosok

Egy listát nézegetve gondolkoztam el, vajon mitől függ, hogy hány féle (nyelvű) neve van egy városnak. Pl. Wien – Bécs – Vienna, Praha – Prague – Prag – Prága, München – Munnich stb. (nagyon sokat lehetne még ide írni), de Budapest, Berlin, Madrid pamparam (Miskolc, hehe;). Nekem nem sikerült első körben rájönnöm. Ötletek?

NetLibrary 4.0

netlibraryA NetLibrary elektronikus tartalomszolgáltató könyvtár néhány nap múlva, júl. 31-én új lehetőségekkel bővül.

A NetLibrary az Online Computer Library Center egy ága, amely többek közt eBook, eAudiobook, eJournal kategóriákban szolgáltat. A program szorosan együttműködik a könyvtárakkal. Online segíti őket és látja el információval a világ minden pontján. Új szolgáltatásai között szerepel az automatikus összefoglaló, a keresés a keresésben, helyesírás-ellenőrzés, keresés-előzmények tárolása, keresési stratégia ajánlása stb. Végül egy áttekintő (.pdf).

A könyvtárak és a közösségi szoftverel

Egyik kedvenc témám (dr. Fodor János foglalkozik vele egyébként jól ;) a (netes) közösségek, és ezek esetleges kapcsolata a könyvtárakkal. Nos, az ALA TechSource blogján Web 2.0 and Libraries: Best Practices for Social Software címen kikerült egy írás, amely újabb lehetőségeket sorakoztat fel ezen a téren: blog, RSS, podcast, IM, wiki, flickr stb. (és Magyarországon mondjuk rakjuk ide a wiw-et is, mert tuti van benne valami lehetőség, csak meg kéne keresni – de nekem ezt a listát nézve határozottan deja vu érzetem van… ja persze, szájtépés). És ezek mind ingyenesek.

Michael Stephens tanulmánya a michigani Ann Arbor kerületi könyvtár vizsgálatából indult ki, ahol mindenki buzgón blogol. Ez azon kívül, hogy a kétirányú kommunikációt nagyban segíti (sarkítok: lehetővé teszi), nagyban hozzájárult, hogy a Library Administration and Management Association (LAMA) által évente meghirdetett versenyen bekerüljenek a legfelső, 6 millás kategóriába (dollárban, persze), ami egy ilyen nagyságrendű könyvtárnak nem is jöhetett rosszul ; ) A statisztikájuk mindenesetre meggyőző:

Feb 05 Feb 06 % Change
Stat Visits 77277 108601 +40%
Unique Visitors 28206 33518 +18%
Ave. Visits per Visitor 2.74 3.24 +18%
Average Visits per Day 2760 3878 +40%
Pages Per Visit 5.6 17.7 +216%
Registered Users unknown 22272 (over 50% of patrons)

Mindez pedig a fent elsorolt dolgok miatt történhetett meg. Ami szép eredmény, lássuk be. Csókolom, lehet gondolkozni a dolgon…

Ja, igen. Közben a Katalisten meg megy a hőbörgés, hogy ne használjunk Unicode-ot, mert az szarság. Idézek (leszarom a személyiségi jogokat, mert felbaszta az agyam):

Nagyon terjed, hogy egyesek a leveleiket UTF-8 kódban küldik. Rossz szokás. A unicode-ot nem levelezésre találták ki, az UTF-8 kódban írt leveleket pedig a levelezõprogramok nem tudják kapásból olvasni. Van, amelyik kódátállítással olvassa, van, amelyik sehogy. Ha meg az ember ezt állítja be alapértelmezésnek, akkor a kutya közönséges, karakterenként egy bájtos kódok nem olvashatók szimplán.
Le kéne szokni róla.
Aláírás

Gratulálunk. Gyönyörű. A hangnem főleg. Ez volt egy teljes levél. Ehh, már bazmegolni sincs kedve az embernek.

Esnek az események

még nyáron is, de a fene hitte volna : )

Ígértem egy beszámolót a 15. nemzetközi sermo konferenciáról, aminek szerintem most fogok eleget tenni, méghozzá élvezettel. Majd elmondom, miért.

Először is, mi ez az egész? Nos, középkori egyházi kódexekről van szó, illetve azok kutatásáról, kutatóiról. Ezek többsége latin nyelvű, de korán elkezdték nemzeti nyelveken is szerkeszteni – írni ilyeneket. Magyarországon is van “sok” ilyen, többek között az Érdy-kódex, amivel az ELTE-n foglalkoznak, szegények (én is voltam). Van nekik honlapjuk is, és most már elérhető rajta a teljes Érdy-kódex befényképezve (ezt azok tudják értékelni leginkább, akik szemináriumra CD-re íratták ki – a teljes kódex .tif-ben 2 giga, itt persze le van butítva, de még olvasható…). Érdemes nézegetni a lapot, nyelvészettől kezdve történelemig elég sok területen használható, meg hát nem gyenge olvasgatni egy ilyen könyvet : )

Sajnos keretes megoldást alkalmaztak, így pl. az utóbbi link nem igazán szerencsés, de meg lehet a nyitólapról indulva a szövegkiadások menüpontban a magyarok között találni.

Maga a konferencia pedig a International Medieval Sermon Studies Society-nek volt a rendezvénye, Madas Edit szervezésében (a nevével gyakran lehet találkozni, ha az ember 300 évesnél idősebb magyarországi szövegekkel óhajt foglalkozni), Piliscsabán, Visegrádon és a CEU-n (majd lesz ennek a felsorolásnak is értelme). Az alap téma a beszéd és az emlékezés kapcsolata volt, így volt szó a szövegritmusról, a kép és a szöveg kapcsolatairól, ablaküveg-festményekről, miniatűrökről és szövegforrásokról. Az előadások (.pdf) a tervek szerint olvashatóak lesznek magyarul is a sermones.elte-n.

erdy
És hogy miért is tartottam érdemesnek mindezt megemlíteni? Nos, több oka is van. Elsőként, hogy bár engem speciel abszolút nem érdekelnek mélyebben ezek a dolgok [annyira azért nem vagyok bölcsész… : )], de mégis olyan volt, mint egy érdekes utazás, és ráadásul abban is biztos lehettem, hogy nem dilettáns marhák osztják nekem az áltudományt [ehm, elnézést, mostanában nem vagyok az ilyenekkel megbarátkozva…]. És volt fantasztikusan zseniális előadás, pl. Lina Bolzoni pisai professzorasszonyé, olyan amit szerintem bárki élvezettel hallgatott volna végig. Az előadások felváltva folytak francia és angol nyelven [a résztvevők/előadók Olaszországból, UK-bó, USA-ból, Franciaországból, Hollandiából, Németországból, Lengyelországból, Japánból (!) és Magyarországról érkeztek], mégsem volt fennakadás – jó, én egy kukkot sem tudok franciául, de azt hiszem ez számított ott a legkevesebbet. Ergo, még ha hülyeséggel is foglalkoznak [bár ezt senkinek sem ajánlom állítani], legalább nyelveket tudnak, jól. A másik kiemelés pedig az, hogy mindez szinte nulla pénzből [ismerjük Kókaminiszterúr és tisztelt bagázsa ilyen irányú nézeteit…] teljesen gördülékenyen, olyan kajákkal, hogy fülem kettéállt tőlük ; ) CEU-stul, Visegrádostul, szinkrontolmácsostul. [Ez igazából most a KATALIST-nek szólt, és igen, személyeskedés, mert hányingerem van attól, ami ott megy. A … életbe. Pont.]

Őszintén szólva ez a téma mindig felfújja az agyamat, igazából már most nincs kedvem továbbírni ezt az egészet.

Aztán. Kaptam szülinapra ajándékot [előre is : D]. Mivel modernek vagyunk, ezért blogot. [OMG!!!] Nagyon zsír [ez itten a kurvajó szinonímája, igen]. Volt már valakinek ilyen, vagy én vagyok az első a világon? ; ) Amikor nézegettem, eszembe jutott Horváth Iván t.úr Petőfi társasága, amelynek az [volt?] kitűzött célja, hogy elmenjenek az összes olyan helyre, ahol Petőfi nem járt. Ezt meg valahogy fordítva. Bár… Minszknél elgondolkoztam, de hát csak egyszer élünk. : ) És kitől is kaptam mindezt? ; )

Mona és Moshi (meg még sokan mások, de őket olvasom is) felkerültek a Goldenblogra, ehelyről nagy gratulálás (elvileg olyan 6 órája meg is van az eredmény… vagy mégsem?). Ugyanakkor PsycloneJack szövege nagyon tetszett. Pont. : )

És felkerültem a Globolibro linklistájára, ami önmagában nem durranás, de így első kanyarban nem látom sok értelmét külföldi szemszögből egy magyar blog linkelését… Mindegy, én megtisztelve érzem magam : D

És most nyári álomba vissza, szerintem jó ideig megint csak a horkolás.

Nyáron meleg van és kuss,

mert akárhányszor leülök, az agyam kiürül, és csak nézek bután. De nem baj, most hogy ezt leirtam, tuti hogy egy napon belül 5 bejegyzés fog kikerülni [vagy nem].

Helyzetjelentés: kispad a szivemhez nőtt [egy hétig nem olvastam, és most nagyon jól esett újra látni : )]. Holnap elkezdem a MIBE hirlevelét főszerkeszteni. Internácionális Sermo konferencia dübörög [na erről lesz bejegyzés, csak mikor]. WordPress-t lehet szabadon forditani, Lilos és többi WordPress-es rajta hát – leirás itt és nekilátás itt [elkezdtem a próbálkozást…]. Ja igen, és punnyadás.

Riszpekt NYPL

Az amerikaiak tényleg mindenből tudnak pénzt csinálni. Hihetetlen. És ami a legjobb, ezt rendkívül rokonszenvesen csinálják, főleg a New York Public Library-ban. Hasznos és szép mütyürök, kellékek könyvekhez, olvasáshoz. Névjegykártya-tartótól a könyvre csíptethető olvasólámpán és vágódeszkán (ez nem könyvre csíptethető:) át a plüss Babar családig minden van. Ami különösen tetszett, az az otthoni könyvtár rendbetételét segítő szoftwer, a nyakkendők és a mandzsettagombok : )

A magyar múzeumi boltok kínálata kezdi már a fenti színvonalat megütni, de a könyvtári boltokban eddig egyelőre csak olyan dolgokat láttam, amire az ember azt mondja, hogy szép, de nem igazán vesz meg, mert ha kép, hát jó, kiakasztja a falra, ha könyv, és szüksége van rá, megveszi, de nem használati tárgyak…