A köz véleménye az OPAC-ról

Ezt az írást a librarian.net-en találtam. Az OPAC-ról (Online Public Access Catalog) gyűjtötték össze a könyvtárosok, a geek-ek és a hétköznapi olvasók véleményeit – ill. kívánságlistáját. Tudom, hogy az USA-ban más az élet, de szerintem nekünk is tanulságos. Szó szerinti fordításkánt készült, ezért néhol döcögős, sajnálom, ez idővel javul.

OPAC manifesztátum

Amit mi akarunk: egy OPAC manifesztátum (Jessamyn West és barátai)

Az OPAC-ok szolgáltatói és a könyvtárak közötti kapcsolat kezd egy kicsit elcsúszni. Az online katalógusok egyre inkáb egy weblapra kezdenek hasonlítani, miközben a hasznos eszközök és a más eszközökkel való együttműködés fejlesztése teljesen a háttérbe szorul. Ugyanakkor, az olyan alap dolgok, mint a különböző böngészőkkel való együttműködés [Firefox, Opera, Mozilla, Netscape, Safari stb.] és a webszabványok alkalmazása vagy figyelmen kívül vannak hagyva, vagy tervezésük a homályos jövőbe van kitolva. Olyan kifejezések, mint könyvjelző, RSS-feed, API [Application Programming Interface – alkalmazásprogramozási felület] – és én még hozzátenném a tageket is – teljesen idegenek egy csomó OPAC-szolgáltatónak. Felhasználók és könyvtárosok az utóbbi hónapokban egy pár rednkívül innovatív OPAC trükköt és hack-et. Vissza szeretnénk állítani a szolgáltató-felhasználó között a kapcsolatot, és néhány alaposan atgondolt ötletet adni, hogy a termékeket, néhány apró változtatással, hogyan lehetne közelíteni ahhoz, amit mi szeretnénk, nem pedig csak azt szem előtt tartani, amit a szolgáltatók akarnak adni.

Amit a könyvtárosok szeretnének

  • Szeretnénk, ha az OPAC-ot out-of-the-box help-fájlokkal kapnánk, amely érzékelné a munkamenetet, vagy legalább több információt szolgáltatna online. Olyan help-fájlokat szeretnénk, amelyek a mi saját telepített rendszerünkhöz illeszkedne, nem pedig egy általános rendszerhez.
  • Szeretnénk, ha az egyedi beállításaink nem szállnának el egy frissítés miatt.
  • Szeretnénk, ha egy kicsit meg tudnánk változtatni az OPAC-unk kinézetét (szín stb.), de anélkül, hogy ezért a cgi fájlokban kéne turkálnunk. Szeretnénk egy alapos dokumentációt minimum az OPAC beálításairól, és jó lenne egy web-interfész.
  • Szeretnénk Easy ikonokat a kitüntetett anaygoknak. Ezek lehetének a 008-as vagy 300-as vagy valamelyik 6XX-es mezőben [én MARC-rekordokra tippelnék…]
  • Szeretnénk egy olyan lehetőséget, hogy ki lehessen szedni az idézet-formázást a keresési eredményekből. Pl. úgy, mint a RedLightGreen-ben (könyv- és forrásanyag kereső).
  • Szeretnénk, ha a címek kulcsszavait egy térképre raknák (ld. újra a RedLightGreen-t).
  • Szeretnénk, ha ki lehetne kapcsolni a képeket, ha “gyors módban” szeretnénk keresni, és hogy egyszerre tíznél több rekordot is lehessen látni.
  • Szeretnénk a 856-os mezőn kívül is elhelyezni URL-eket.
  • Szeretnénk, ha a szolgáltatók beillesztenék az FRBR [Functional Requirements for Bibliographic Description – az IFLA által kidolgozott entitások közti kapcsolat-modell, amely lehetővé teszi, hogy az online adatbázisok és katalógusok használói a saját szempontjaik alapján tudjanak keresni] struktúrákat (így a felhasználóinknak nem kell megtanulniuk az egységesített címleírást).
  • Szeretnénk többszintű hozzáférést [classification access?], valami olyamit, mint az ekszplórer [én ezt spec nem].
  • Szeretnénk, ha mind egérrel, mind billentyűzettel egyforma könnyedséggel lehetne kezelni az OPAC-ot, kedvünktől, és favorizált bemeneti eszköztől;) függően.

Amit a geekek szeretnének

  • Szeretnénk, ha biztonságos kapcsolattal is el lehetne érni az OPAC-szervert, ssh-n [Secure Shell – biztonsági shell] keresztül. Nem szeretnénk telnetet használni, és nem is ajánljuk msoknak sem a telnet használatát.
  • Szeretnénk REST-, vagy ami még jobb SOAP-kapcsolatot [REST – Representional State Transfer, egy hypermédia-rendszerekre – pl. WWW – tervezett szoftver-tervezési mód; SOAP – Simple Object Access Protocol, egy XML alapú, pehelysúlyú, általában HTTP-t használó protokoll, amit főleg elosztott, decentralizált rendszerekhez fejlesztettek ki – rovidites.hu]. Így bárki könnyen meg tudná valósítani az ötleteit, és ezeket meg is tudná osztani másokkal.
  • Szeretnénk, ha a keresési eredmények XML CSS-sel [CSS – Cascading Style Sheet, lépcsős stíluslap] jelennének meg. Így be lehetne állítani a keresés kimenteének megjelenését a legjobb eredmény érdekében be lehet állítani és meg lehet változtatni.
  • Szeretnénk egy egyszerű RSS-feed generátort. Így el tudom dönteni, hogy mi szolgálhatná a legjobban a felhasználókat: új kiadványok, új kiadványok a QB-ben [QuickBooks – egy felhasználói profilokat kiszolgáló-szervező-működtető program], új kiadványok Mars-szal a 6XX-ben. [Mi az a Mars? a Wikiben nincs fent…]
  • Szeretnénk egy komplett és mélyreható dokumentációt a termék minden technikai részletéről – beleértve a teljes adatbázis-struktúrát és a láthatatlan adatkapcsolatokról való jegyzéket – a szolgáltató weboldalán. Szeretnénk, ha ez kereshető lenne, és rendszeresen lenne frissítve.
  • Szeretnénk, hogy az összes szabvány könyvtári funkciót (így az állítható jelentés-készítést, a periodikumok kezelését, az otthoni kézbesítés követését [ez így nekem nem világos… home delivery tracking], a közvetlen SQL-elérést stb.) tartalmazza az alapcsomag, semhogy ezeket külön fizetős modulokként adják.
  • Szeretnénk, ha a saját moduljainkat szabványos programozási nyelven vagy fejlesztői környezetben tervezhetnénk (C++, PERL, PHP stb.).
  • Szeretnénk, hogy egy teljesen dokumentált API készüljön ezen műveletek segítéséhez.

Amit a felhasználók szeretnének

  • Szeretnénk, ha az OPAC a saját nyelvünket használná. Nem értünk olyan szavakat, mint xref-ek, sorozatok, és nem tudjuk a kulcsszó és a tárgyszó közti különbséget.
  • Szeretnénk, ha az OPAC a saját nyelvünket használná; magyarán, mindent látni szeretnénk a képernyőn (nem csak pár szót, vagy olyan szavakat, amelyek nem szerepelnek az elképzelésünkben), spanyolul, oroszul vagy vietnámiul, hogyha éppen úgy tetszik.
  • Szeretnénk, ha a keresési eredményt könnyen le lehetne tölteni Palm-re.
  • Szeretnénk, ha az OPAC a könyvtár honlapjának a része lenne, nem pedig egy teljesen más oldal.
  • Szeretnénk, ha az online és a könyvtárban helyben használható verzió mind működésében, mint kinézetében azonos lenne.
  • Szeretnénk, hogy a help-fájlok valóban segítséget nyújtsanak, és érzékenyek legyenek a munkafolyamatokra [az adott szituációtól függően adjanak segítséget]. Olyan error-jelzéseket szertnénk, amelyek segítenek kitalálni, hogy vajon mit is tehettünk rosszul.
  • Szeretnénk állítható interfészeket, amelyekkel több találatot lehet megjeleníteni, ki vagy be lehet kapcsolni a képeket vagy a betűméretet lehet nagyobbra vagy kisebbre állítani.
  • Szeretnénk, hogy az OPAC működjön a böngészőnkben, BÁRMILYEN IS AZ [a böngésző].
  • Szeretnénk, ha lehetne használn cookiekat, így nem kell mindig begépelni a kölcsönző kártyánk számát, ha látni szeretnénk otthonról, hogy mit kölcsönöztünk ki. [Álom, álom, édes álom. Magyarországon hol van ilyen?]
  • Szeretnénk olyan linkeket, amelyek job klikkel új ablakban nyithatóak. És köszönjük, de nem szeretnénk JavaScriptben írt linkeket.
  • Szeretnénk, ha az OPAC használata közben is működne a Vissza (Back) gomb.
  • Szeretnénk, ha a limitet és a rendezési elvet keresés ELŐTT tudnánk beállítani.
  • Szeretnénk, ha címre keresünk, akkor először a pontos találatokat adná, az alternatív eredményeket csak utána.
  • Szeretnénk, ha az adott tétel helyét magyarul (angolul) adná meg a gép, nem pedig könyvtári kódban.
  • Segítsen az elütések javításában (a Google ezt pl. tudja).
  • Szeretnénk, ha a keresés alapértelmezése a kulcsszó szerinti keresés lenne. Az OPAC felismerhetné a szerzőt, címet és a többi kifejezéseket, és ezeket automatikusan lefordítaná nekünk. A PubMed és az Amazon tudja ezt, az OPAC-ok miért nem?
  • Nem értjük a szerzői engedély rekordjait [ezt én sem – author authority records], vagy hagy miért törődnek a könyvtárak az álnevekkel. Azt szeretnénk, hogy lehessen keresni egy szerzőre, és a program pedig kilistázza a címeket, nem pedig azt, hogy közölje, milyen más nevek alatt kell még keresni.

Tudjuk, hogy sok OPAC-szolgáltató tett már lépéseket a keresési szabványokkal, megfelelő feed-del és szabad kiterjesztésekkel rendelkező könyvtári OPAC dicsőséges egységének megvalósulása érdekében, és ezért hála s köszönet.
Gondolkozzunk ezeken, és próbáljunk együttműködni [ez nagyon szabad volt…:)]


Tovább linkek:

4 thoughts on “A köz véleménye az OPAC-ról”

  1. A mostani tudásom alapján azt tudom mondani, a többségét igen. De ezt végig kéne (kell) zongorázni egy működő rendszeren. Az ötletet köszönöm, a nyár végén készítek egy revíziót, ha be tudom izzítani a rendszert.

  2. Szia Dani! Ha sikerült beizzítani a rendszert, akkor biztos, hogy bombázni foglak kérdésekkel, mert kezd nagyon elegem lenni az Corvinából. :-)

Hozzászólás